• energiatakarékos ház
• passzívház

Az alacsony energiafelhasználású ház konstrukciós jellegzetességei

• Valamennyi szerkezeti elem és az épület külső felületének nagyon jó hőszigetelése.
• A részletek tekintetében a hőszigetelés rendkívül gondos kivitelezése; a hőhidak elkerülése és csökkentése
• Kompakt építési mód (alacsony A/V-arány)
• A külső épületelemek nyomáspróbával is igazolt légmentessége
• Ellenőrzött, a szükséglethez szabott szellőztetés
• A passzív szolárenergia-hasznosításból eredő nyereségek kihasználása
• Gyorsan reagáló fűtésszabályozás

Az AEFH-szabvány nem követel meg „másfajta” építési módot, és – az excesszív üvegépítészet kivételével – valamennyi tervre alkalmazható, mivel a követelmények többnyire épületszerkezeti jellegűek.

Számítási (igazolási) eljárás

Az EnEV számítási eljárása az AEFH-szabvány betartásának bizonyítására nem alkalmas. Már csak azért is, mivel az alacsony energiafelhasználású házak esetében a fűtési hőszükséglet az irányadó mutatószám, nem pedig a primerenergia-szükséglet, függetlenül az A/V-aránytól és a fűtött nettó alapterületre vonatkoztatva.

Az igazolási eljárásra alkalmas számítási módszereket csak az 1998-as DIN EN 832-ben találunk: „Épületek hőtechnikai viselkedése. A fűtési energiaigény számítása. Lakóépületeké Bevált és a gyakorlat által kipróbált számítási eljárás ezeken az alapokon állva a Hesseni Környezetvédelmi Minisztérium által publikált „Vezérfonal az energiatudatos épülettervezéshez” (LEG).

 Az épületelemek nagyon jő hőszigetelése

A legfontosabb feladat, hogy az épület külső felületének hőszigetelését, sőt az aljzattól a külső falon át egészen a tetőig valamennyi épületelem hőszigetelését jelentősen megerősítsük:

• célérték valamennyi tető és födém esetében: U-érték < 0,15 W/(m²K)
• célérték a külső falak tekintetében: U-érték < 0,25 W/(m²K)
• célérték a pincefödém és az aljzat tekintetében:U-érték < 0,30 W/(m²K)

A szigetelést mindenképpen egybefüggően, lyukak, rések, hasadékok nélkül kell rögzíteni:

• a szigetelésvastagságok X = 0,04 W/(mK) mellett 10 és 25 cm között mozognak.

Minden természetes és mesterséges szigetelőanyag alkalmazható akár lemezek, akár töltőanyagok, akár szigetelőpaplanok formájában. Az ablakok és az üvegezett ajtók is változtatás nélkül beépíthetőek abban a kivitelben, ahogyan egyébként is kaphatóak a kereskedelmi forgalomban:

• célérték az üvegezés tekintetében: U-érték < 1,20 W/(m²K)
• célérték az egész ablak vonatkozásában: U_w-érték < 1,50 W/(m²K)_e

A hőhidak elkerülése

A hő mindig azon az úton halad át, amely a legjobban vezeti a hőt. Ha egy egyébként kiválóan szigetelt külső falat egy szigeteletlen erkéllyel törünk át, ezen keresztül sokkal több hő kerül elvezetésre, mint amennyire a felületből elfoglalt csekély arány alapján gondolnánk. Az ilyen hőhidakat már csak a nedvesség okozta épületkárosodások megakadályozása végett is kerülni tanácsos.

Ez néhány alapvető szabály betartásán keresztül valósulhat meg:

• a kiugró épületrészek kerülése, illetve egybefüggő, résektől mentes külső szigetelés;
• a különböző épületrészek szigetelésének résmentes átmenete, pl. a külső fal és a tető között
• az ablakot lehetőleg a szigetelőrétegbe építsük be
• kerüljük el a redőnytokokat, vagy jól szigetelt tokokat építsünk be, amelyek megfelelően illeszkednek a külső fal szigetelésébe
• a külső fal szigeteléséhez körben illeszkedő lábazati hővédelem a talaj közelében (periméter-szigetelés), és/ vagy hőszigetelő építőkövek alkalmazása a külső és belső falak födémtartóinak kialakításánál

Kompakt építési mód

Minél nagyobb külső felülettel rendelkezik egy épület adott hasznos belső térfogat illetve tervezett fűtött alapterület mellett, annál nagyobb hőveszteségekkel lehet számolni. A jó terv ezért nem nélkülözheti a ténylegesen szükséges toldaléképületeket, előépítményeket és felépítményeket.

Minél kompaktabbra tervezzük az épületet, annál kisebb nemcsak az energiafelhasználás, hanem az előállítási költségek is: a külső épületelemeknek sok fontos funkciót kell betölteniük, mint pl. az időjárás viszontagságaival, a betöréssel szembeni védelmet, a hangszigetelést és a hővédelmet, amelyeknek mind-mind megvan a maga költségkihatása.

A külső épületrétegek légmentessége

Minden külső épületszerkezeti elemet tömíteni kell a ki- illetve beáramló levegő mozgásának megakadályozása céljából. Az elvárások azonban nem olyan magasak, mint egy passzívház tervezése esetében.

Az ajánlott célérték az épület vonatkozásában:

n_5o < 1,00 h^-1 (50 Pa nyomás mellett) nyomásteszttel igazoltan (Blower-Door).

Ez az 1,00 h-es nso-érték az épület normál állapotában egy átlagos levegőcserélődésnek felel meg kb. 0,1 h-es tömítetlenségekből adódó levegőmozgás mellett , amely még így is csak a 20%-át teszi ki a higiéniai szempontból ajánlott 0,5 h-es minimális levegőcserélődésnek.

Ellenőrzött szellőztetés

Az elégséges szellőztetés a kényelmes otthon egyik alapfeltétele, de az épület állagának megóvásában is fontos szerepet játszik. A nem kielégítő szellőztetés a káros anyagok (pl. nitrogénoxid, radon, oldószerekből származó pára), szaganyagok (a konyhából és a WC-ből), a pára és a széndioxid koncentrációjának megnövekedésével jár.

Másfelől minden épületszerkezeti elemet és ezek érintkezéseinek helyeit olyan jól kell tömíteni, amennyire csak lehet, mivel az épületelemek résein ki- és beáramló levegő az épületkárok leggyakoribb okozója. Az ellenőrzés nélküli szellőztetésnek további hátrányai vannak, amennyiben a légmentesség nem biztosított: kis intenzitású szél esetében a levegőmozgás nem elégséges, nagyobb szél esetében azonban kellemetlen huzat keletkezhet. Az épület résein keresztül történő szellőztetés tehát nem ajánlatos.

Az ellenőrizetlen ablakon át történő szellőztetés sem jelent megnyugtató megoldást. Az alacsony energiafelhasználású házak körében ehelyett az ellenőrzött szellőztetés terjedt el. Legalább az elszívásos rendszerű szellőz-tető-berendezés beépítése mindenképpen hasznos.

A passzív szoláris hőnyereségek kihasználása

Passzív szoláris hőnyereségekre csak transzparens épületelemeken, tehát az ablakon keresztül tehetünk szert. Az ablak üvegezésének hővédelmén kívül [Uw < 1,2 W/(m2K)] mindenekelőtt a magas energia-átbocsátási tényezőre is ügyelnünk kell, amely jó, ha 60%, illetve 0,6 fölött van.

Mindenesetre nyereségekre csak akkor számíthatunk, ha ablakainkat nem árnyékolják be más épületek vagy növények. A hőnyereségekre télen van szükségünk a fűtési hőszükséglet csökkentése érdekében, tehát a kb. októbertől áprilisig tartó „sötét” évszakokban. Ekkor a nap rövidebb ideig világítja meg házainkat, és mindenekelőtt alacsonyabb szögben, tehát sokkal inkább érvényesül a környezet árnyékoló hatása. Nem célszerűek a 100%-ig beüvegezett homlokzatfelületek.

A tervezés szempontjából a következő arányok ajánlhatók:

• délen a homlokzat felületének max. 50%-a legyen ablakfelület
• északon a homlokzat felületének max. 10%-a legyen ablakfelület
• keleten és nyugaton a homlokzat felületének max. 15-30%-a legyen ablakfelület

Mérések igazolták, hogy az ezt meghaladó ablakfelületek nem hoztak többlet-energianyereséget, csak az építési költségeket emelik meg számottevően.