• kémény

Égéstermék elvezetők, kémények és szellőzők

Minden hagyományos technológiával épülő lakóépület alaprajzi rendszerébe a helyiségek egyedi vagy a lakás központi fűtési lehetőségét biztosító kéményt, ill. füstcsatornát kell tervezni. Ezek biztonságosan kell, hogy kivezessék az égésterméket a tető fölé.

Építésükkor be kell tartani a következő előírásokat:

• az égéstermék-elvezetést úgy kell megoldani, hogy gyulladás veszély vagy egyéb épületszerkezeti károsodás ne léphessen fel;
• gázüzemű tüzelőberendezés égéstermék-elvezetője csak egyféle használatú lehet, más fűtőanyaggal – szilárd tüzelőanyaggal vagy fűtőolajjal – üzemelő fűtőberendezés abba nem köthető be;
• az égéstermék-elvezető kürtője és csatornája a kivezetés irányába nem szűkíthető.

Kémények

Az épületek fűtésekor keletkező égéstermékeket többnyire kéményen keresztül vezetik el.

A kémények helyével, méretével, magasságával és kitorkollásával kapcsolatos előírások a következők:

• Szintenként és minden önálló rendeltetésű egységen belül külön-külön egyedi kéménykürtőt kell építeni. Ebből következik, hogy ugyanazon kéménykürtőbe a lakáson belül sem köthetők a felsőbb szintek fűtőberendezései. Ez alól kivétel a gyűjtőkémény.
• Gázüzemű fűtőberendezések gyűjtőkéménybe nem köthetők be.
• A kéménykürtő oldalainak aránya max. 1 : 1,5 lehet, de legmegfelelőbb a négyzet vagy a kör alakú keresztmetszet.
• A kéménykürtő a függőlegestől 30°-kal húzható el oldalirányban, egyazon kürtő többször is elhúzható, de csakis azonos irányba, és az elhúzások vízszintes vetületének összege a 2,00m-t nem haladhatja meg.
• Külső határoló falban kéménykürtő csak megfelelő hővédelemmel (hőszigeteléssel) építhető.

A kémény kitorkollása a tetősík fölé legalább:

• magastetőknél: 0,80m;
• lapostetőknél: 1,20m, ezeken túl a kémény kitorkollása legalább olyan magas legyen, hogy a kéményfej kürtőjének tengelyére illeszkedő függőleges tengelyű, fejjel lefelé álló, 60° félnyílású kúpot a tengelytől mért 15,00m távolságon belül semmi ne közelítse meg 80cm-nél közelebbre.
• Falazott kémények falazata csak akkor vehető igénybe teherhordásra, ha az 25cm-nél vastagabb.
• Gáztüzelés egycsatornás gyűjtőkéményében csak huzatmegszakítóval ellátott és kizárólag rövid idejű, szakaszos üzemelésű, átfolyó rendszerű háztartási vízmelegítő és fali hősugárzó készülék égésterméke vezethető el.

Homlokzati égéstermék-kivezetés

A különböző gázüzemű, a helyiség légterétől elzárt rendszerű és legfeljebb 6 kW hőteljesítményű konvektorok égéstermékei kémény hiányában – és ha új kémény nem építhető – kivezethetők az épület homlokzatára.

Ennek feltételei a következők:

• ha a kicsatlakozás felett építményszint vagy egyéb épületszerkezet (függőfolyosó, erkély stb.) nem akadályozza a füst távozását, ill. ha a kivezetés az épület legfelső szintjén létesül;
• a kivezetés közterületre vagy legalább 3,00m széles saját telekrészre, ill. olyan légudvarra néző homlokzatra kerüljön, amelynek alaprajzi mérete legalább 50,00m²;
• abban az esetben, amikor a kivezetés falsíkja és a szomszédos telekhatár között nincs 3,00m távolság, de legalább 1,50m van, akkor legfeljebb 2 db, 6 kW-ot meg nem haladó hőteljesítményű tüzelőberendezés égésterméke vezethető ki, de csak ha a telekhatáron kerítés is van (vagy majd épül). A homlokzati égéstermék kivezetés tehát olyan szükségmegoldás, ami csak kémény építési akadály esetén kerülhet szóba! A 6 kW hőteljesítménynél nagyobb teljesítményű gázkazánok (a cirko- és az autogejzír-készülékek) égéstermékének füstkivezetése csak kivételes esetben és szigorú feltételekkel engedhető meg a homlokzaton át.

Szellőzők

A lakások azon helyiségeit, amelyeket természetes szellőzéssel vagy szellőztetési lehetőséggel kell ellátni, már az előzőekben fölsoroltuk. Alig van tulajdonképpen olyan helyiség, ahol ez nem szükséges, pl. kisebb közlekedők, járható szekrény stb. Ezeket is össze kell azonban kapcsolni a szellőztetett helyiség terével.

• Ablak nélküli helyiségek szellőzőnyílásokon, szellőzőkürtőkön és szellőzőcsatornákon keresztül szellőztethetők.
• Szellőzőnyílás csak közvetlenül külső falon vagy födémen át létesíthető.
• Belső téri helyiségeknél szellőzőkürtők tervezhetők. Anyaguk tekintetében lehetnek falazott szellőzőkémények és szerelt szellőzőcsövek, valamint készülhetnek előre gyártott elemekből. A szellőzőkürtő hasonlóan működik, mint a kémény, tehát a létesítés előírásai is ugyanazok.

Gravitációs szellőzőkürtők esetén:

• az elhasznált levegő egyedi vagy mellékcsatornás gyűjtőszellőzőben vezethető a tető fölé, a szabadba;
• a szellőzőkürtőt mindig függőlegesen kell vezetni;
• szellőzőkürtő falazott épületszerkezetben nem kerülhet 24cm-nél közelebb kéménykürtőhöz;

Gravitációs szellőzőcsatorna

Szellőzőcsatornák létesítésénél a következőket kell betartani:

• a szellőzőcsatorna vízszintes vetületi hossza a ki- és betorkollás között max. 2,00m lehet (a falvas-tagságokkal együtt);
• egy szellőzőcsatorna csak egy helyiséget szellőztethet;

A legkisebb szabad keresztmetszete a helyiség méretétől függ:

• 5m³ légtérfogatig 200m²;
• 10m³ légtérfogatig 400cm²;
• 10m³ légtérfogat felett gravitációs szellőzőcsatorna nem építhető;
• a szellőzőcsatorna mindkét végére éghetetlen rácsot (és rovarhálót) kell felszerelni.