Szálas hőszigetelő anyagok- Kőzetgyapot
A hőszigetelő anyagok egyes típusai között a kőzetgyapot kiemelt figyelmet érdemel. Cikkünkben igyekszünk bemutatni jellemzőit és felhasználási területét, hogy építkezőként, vagy házát korszerűsítőként tisztában lehessen azzal, milyen hőszigetelés mellett kívánja letenni voksát.
Miből állítható elő?
Többféle anyagból, így homokkő, agyag, bazalt, vagy például diabáz is alkalmas kőzetgyapot előállítására. A hazai gyártók bazaltból és kb. húsz százaléknyi salakból, vagy mészkőből állítják elő. Ezeket olvasztás után apró szálakká foszlatják egy megfelelő berendezés segítségével, majd következik a sűrítési eljárás, mely során paplanok, lemezek, csőhéjak kerülnek kialakításra. Nem ritka a műanyag kötőanyag használata sem.
Mitől függ a kőzetgyapot hőszigetelési képessége?
Nem mindegy, hogy vízszintes, vagy függőleges felületre kerül felhelyezése, mint ahogy nem elhanyagolható szempont a levegő nedvességtartalma sem. Esetében egyértelműen igaz, hogy nedves állapotban jelentősen romlik hőszigetelő képessége. A gyártók ezt úgy igyekeznek kiküszöbölni, hogy víztaszító jellemzőkkel bíró kőzetgyapot termékeket állítanak elő.
Lehetővé teszi az épületek légzését!
A gyártási eljárás, és az anyag sajátosságai együttesen teszik lehetővé, hogy az építési nedvesség el tudjon távozni, valamint a páraáteresztés is megvalósuljon. Kifejezetten alkalmas tehát az anyag külső térelhatároló szerkezetek hőszigetelésére.
Hangszigetelésre is alkalmas?
Kifejezetten a 100 Hz feletti frekvenciájú hangok elnyelésére alkalmas a kőzetgyapot. Hogyan lehetséges ez? A hang, mint a levegő rezgési energiája hővé alakul a kőzetgyapot szálak közé érve.
Mennyire veszélyes éghetőség szempontjából?
Mivel nem éghető anyag, így ellenáll az erős hőterhelésnek is. Bár a termékhez felhasznált kötőanyag 250 °C körül eltávozik, de maga a kőzetgyapot 1000 °C feletti olvadásponttal rendelkezik. Ennek köszönhetően nem csak védi az épületet egy esetleges tűz alkalmával, hanem a tűz továbbterjedését is meggátolja.
Mennyire ellenálló?
Nyáron a tetőkön akár 60-70 °C-ra is felmelegszik, télen pedig messze fagypont alatt is megállja helyét. A hőingadozás nincsen hatással sem hőszigetelő hatására, sem alakjára. Nem ártanak neki a rágcsálók, és az anyag elöregedése sem ismert.