Családi ház tájolása, helyiségek benapozása
A látszólagos nappályagörbék-az árnyékolási problémák megoldásán kívül – épületek és környezetük benapozásának tisztázására, valamint az egyéb építmények által vetett árnyékok meghatározására is módot adnak.
Hazánkban az érvényes szabályozók -köztük az OTÉK-szerint a helyiségek számára (funkciójuk szerint) az előírt benapozást február 15-én legalább 60 percen át biztosítani kell. Az épülethomlokzat és a mögötte levő helyiségek benapozásának mértéke számítással és szerkesztéssel egyaránt meghatározható.
Közel vízszintes területen benapozottnak tekinthető az a homlokzat, amely a szomszédos árnyékvető épülettől:
Az ÉK-DK vagy DNy-ÉNy közötti égtájmező irányában legalább H távolságra áll, ahol a „H” érték a meglévő épület homlokzatmagassága, illetve a terület rendezési tervében megengedett legnagyobb utcai homlokzatmagasság (mindig a magasabb értéket kell figyelembe venni).
A tervezéshez általában az egyszerű szerkesztés is elegendő. Ha a 60 perces benapozás igazolható, akkor a megengedett homlokzattávolság H és 2H között változhat. H érték alá azonban csak kivételes esetben kerülhet.
Helyiségek benapozása
A hazai előírások szerint a lakás legalább egy lakószobájának – vagy két félszobájának-, három- vagy ennél több szobás lakás esetén pedig legalább két szobájának, valamint a csecsemők, gyermekek, tanulók nevelő-oktató helyiségeinek közvetlen természetes megvilágítására szolgáló szabad felületek (ablakok) és a helyiségek alapterületének előírt aránya:
- általában legalább 1:8,
- csecsemők és gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségek esetén legalább 1:6.
A megvilágítandó helyiség vizsgált területének meghatározásakor számításba kell venni az építmény árnyékvető szerkezetei (lodzsák és erkélyek vagy kiugratott épületrészek) vízszintes vetületének árnyékolandó helyiség előtti területét is.
Árnyékoló építése vagy szerelése – az alaprendeletek szerint – kötelező az olyan DNy-Ny-i irányból napsugárzást kapó terek esetén, ahol vagy a tevékenység helyhez kötött, vagy a helyiség csecsemők és gyermekek huzamos tartózkodására szolgál (4.11-4.18 ábrák).
4.11 ábra. Helyiségek benapozása (alaprajz) szempontjából a sugárzási szöget és az épületszerkezetet együttesen kell vizsgálni az ablak és falcsatlakozás (káva) árnyékképével: a) külső falsíkba helyezett ablak, belső kávaárnyékkal; b) metszet külső kávával; c) az erőteljes kávamélység rontja a benapozási értéket; d) legjobb megoldás a belső árnyékkáva kimetszése.
4.12 ábra. Függőleges síkú ablakfelület benapozása déli 12 órakor a) tetőfelépítményen b) függőleges falsíkban.
4.13 ábra. Ferde tetősíkú ablakfelület vizsgálata benapozás vonatkozásában; a) tetőablak esetén; b) kombinált ablakok esetén.
4.14 ábra. Függőleges síkú homlokzati ablak benapozása (a nappályagörbe szerint), évszakváltási napokon, déli 12 órakor.
4.15 ábra. Padlástér benapozása lesarkított falú tetőablak esetén a) vízszintes metszet; b) függőleges metszet.
4.16 ábra. Ferde síkú tetőablak benapozása (a nappályagörbe szerint) évszakváltási napokon, déli 12 órakor.
4.17 ábra. Padlástér benapozása sorolt tetőablakok esetén a) vízszintes metszet; b) függőleges metszet.
4.18 ábra. Tökéletes benapozás ferde kávabélésű tetőablak esetén; ahol a fűtéssel keringetett levegő is könnyebben leszárítja az ablakon képződő párásodást.
Épületek belső tereinek benapozását a helyiség alaprajzi vetületére kell elsődleges lépésben vizsgálni, a padozatra vetett árnyék és fénypászta képében, ezt követi a magassági vetület vizsgálat (4.19-4.20 ábrák).
4.19 ábra. Tökéletes benapozás északdél irányú épület-elhelyezéssel érhető el, a „fényigényes” helyiségeket D-K és D-Ny irányok között tájolva.
4.20 ábra. Energiatakarékos, részint terepbe süllyesztett lakóház körkörös benapozással, felül közép- (tető-) bevilágítóval, sávablakos szellőztetéssel.
Déli végtájolású lakóépület, melynél a nappali oldali, a hálószoba és a tetőtéri gyerekszobák tökéletes benapozást biztosítanak.