Kert

Pázsitok és fűfélék vetésének alapjai

Ha gyepfelületre vágyunk, sok vizet takaríthatunk meg azzal, hogy kiderítjük, mely fajok érzik magukat a legjobban lakóhelyünk éghajlati viszonyai között, és ezek milyen gondozást igényelnek. Ha szeretjük a nagy zöldfelületet, de nincs kedvünk füvet nyírni, több talajtakaró növény közül is választhatunk.

Pázsit

  • Ha meleg vidéken élünk, olyan fűfajokat válasszunk, amelyek a felszín alatt indákat növesztenek! Ezek hideg vagy száraz időben elhalnak ugyan, de amikor melegebbre vagy esősebbre fordul az idő, az indákból újra kihajtanak.
  • Hűvös éghajlaton inkább olyan fűfajokat ültessünk, amelyek mélyen gyökerező csomókat alkotnak, mivel ezek jól tűrik a csapadékszegény időszakokat.
  • Az új gyepszőnyeg lefektetése, illetve a fűmag vetése előtt kever­jünk vízmegkötő kristályokat a talajba: ez segít majd a nedvesség meg­tartásában.
  • Gyep telepítésekor az első idő­szakban bőségesen öntözzünk, hogy a fű erős, mély gyökérzetet növesszen! Ha már megerősödött, viszonylag kevés vízzel is beéri.
  • Ha túl rövidre nyírjuk a füvet, az meggyengíti, lelassítja növekedését, csökkenti szárazságtűrését, és fogé­konyabbá teszi a különféle kártevők és kórokozók támadásaival szem­ben. Nagyjából 3 cm-esre hagyjuk megnőni!
  • Ne nyírjunk füvet nagyon meleg vagy nagyon nedves időben!
  • Vegyük le a gyűjtőtartályt a fűnyí­róról, vagy használjunk mulcsoló fű­nyírót, hogy a nyesedék visszakerül­jön a gyepre! A lebomló növényi anyagokból a tápanyagok visszake­rülnek a fűbe.
  • Eső után használjuk a trágyát, és a kiszó­rás után alaposan öntözzük meg a gyepet!
  • A pázsit felszínének egyenleteseb­bé tételéhez szórjunk a talajfelületre folyami homokot! Terítsük el egyen­letesen úgy, hogy a fű még kilátsszon alóla, majd öntözzük meg alaposan a pázsitot!
  • Szellőztessük a gyepet, csökkent­ve a gyomok mennyiségét, és meg­akadályozva a talaj tömörödését. Ez javítja a vízelvezetést is. Szurkál­juk meg a talajt ásóvillával, vagy köl­csönözzünk motoros pázsitszellőz­tető berendezést!

Melegkedvelő fűfajok

  • Indával terjedő kúszónövények – bölényfű, tarackbúza, tollborzfű.
  • A meleg hónapokban nőnek intenzíven.
  • A sérült területeket gyorsan újra benövik.
  • Télen a növekedésük lelassul, szinte nyugalmi állapotba kerülnek, néha el is sárgulnak.
  • Megfelelő gondozás esetén a tollborzfű és a bölényfű új változatai, mint például a’Palmetto’ és a’Sir Walter’ igen szárazságtűrők.
  • Amikor a fű 4-5 cm magas, a fűnyírót úgy állítsuk be, hogy a talajtól kb. 2,5 cm-re nyírjon!

Hidegkedvelő füvek

  • Felálló termetűek – például perje, csenkesz, tippan.
  • Egész évben szép zöldek.
  • Nem növik be a csupasz foltokat, ezért oda magot kell vetni.
  • Nem olyan szívósak, mint a melegkedvelők, főleg a meleg nyarat tűrik rosszul, s ilyenkor több vizet igényelnek a másik csoportba tartozó füveknél.
  • Mély gyökérzetükkel szépen fejlődnek; a magas csenkeszek a szárazságot is remekül bírják.
  • Amikor a fű 5-6 cm magas, a fűnyírót úgy állítsuk be, hogy a talajtól kb. 4 cm-re nyírjon!

Pro-kontra

Pázsit

Ahhoz, hogy a pázsit dús és zöld legyen, rendszeres gondozást igényel: nyírást, szegélyvágást, táplálást, szellőztetést és gyomlálást. Nagyon sok vizet vesz fel, bár akadnak szárazságtűrő fűfajok is például a bölényfű, amelyek meleg éghajlaton is megfelelően fejlődnek. Ugyanakkor a pázsit helyet kínál a gyermekek és a háziállatok játékához, és az épületek közelében csökkenti a talajról vissza-verődő hőt s ezzel a benti hőmérsékletet is. A gyepfelület emellett vizuális egységet teremtve összeköti a kert különböző részeit.

A savas talajt kedvelő gyomok visszaszorítása érdekében szórjunk némi kertészeti meszet a fűre, és alaposan öntözzük meg! A pázsit talajának ideális pH-értéke 5,5 és 7,5 között van.

Zöld gyep egész évben

  • A mérsékelt égövi területeken télen is szép lehet a pázsitunk, ha vegyesen ültetünk meleg- és hidegkedvelő fűfajokat.
  • A melegkedvelő pázsitra ősszel szórjuk ki a hűvösebb időt is jól tű­rő fűfajok magjait! Először öntözzük meg a gyepet, egy kicsit kaparjuk fel a talaj felszínét, majd szórjuk ki a magkeveréket!
  • Ahogy hűl az idő, a melegkedvelő fűfajok növekedése leáll, a hidegked­velők viszont kihajtanak, így télen is zöld gyepfelületben gyönyörködhe­tünk. Tavasszal a fordítottja törté­nik: a kényesebb, hidegkedvelő fűfa­jok elhalnak, a melegkedvelők pedig ismét nőni kezdenek.
  • Sokféle fűmagkeverék kapható -olyan is, melyet a helyi éghajlatnak megfelelően állítanak össze. A ker­tészetben kérjünk tanácsot, melyik keverék a legalkalmasabb a kertbe!
  • Próbáljunk őshonos fűféléket ültetni!

Zöldfelület másképp

Ha a gyep gondozását túl megterhelőnek érezzük, ám szeretjük a nagy kiterjedésű zöldfelületek látványát, érde­mes megpróbálkozni az alábbi alternatí­vákkal. Ezek ugyan nem tűrik jól az erős igénybevételt (például a gyerekek játékát), viszont jóval kevesebb vizet és gondozást igényelnek, mint a fűfélék, és nyírni sem kell őket.

  • Ausztrál ibolya (Viola hederacea; balra fent). Lilás, ibolyaszerű virágai vannak. A nedves, árnyas helyet kedveli.
  • Citromcserje (Lippia). Helyenként gyomnak tekintik, de szőnyegszerűen növi be a felszínt, és az árnyékot is tűri.
  • Kakukkfű. Kiváló vízelvezetésű talajt és erős napsütést igényel, illatos talaj­takarót képez.
  • Kamilla. Keressünk nem virágzó változatokat! Hűvös vagy közepesen meleg területekre való, meleg és trópusi tájra nem.
  • Kigyószakáll. Törpe formája pázsitszerű hatást nyújt. Drága, és lassan nő, de kis területekre ideális.
  • Korzikai menta. Alacsony, sűrűn növő, ha rálépnek, illatos.
  • Lenliliom. Törpe termetű, alig 30 cm-es.
  • Mingofű. Az ausztrál kengurufű alacsony, terjeszkedő, kékes színű válto­zata napos vagy félárnyékos helyekre.
  • Myoporum parviflorum. Magasabb, 50 cm-re növő; egy-egy növény oldalirányban I méternél messzebbre is terjeszkedhet. Erdőkertekbe ajánlott.
  • Pázsitszulák. Némi taposást elvisel. Nem kell nyírni.
  • Pratia pedunculata. Fehér virágú növény, sűrű, szőnyegszerűen takar. Napos vagy félárnyékos helyre való.