Lakás a tetőtérben

Kiemelt és homlokzati ablakok

Lakások tetőtér-beépítéseinél a he­lyiségek természetes megvilágításá­hoz szükséges ablak-, illetve üvegfe­lület a felmérések alapján 50%-ban tetősík ablak, 50%-ban pedig ki­emelt, illetve homlokzati ablak. A homlokzati ablakok 1/3 része tetőfelépítménybe, a 2/3 része orom­falakba (az épület homlokzati falá­nak folytatásába) kerül. Ezek az ab­lakok a ferde tetőzáradékok és egyéb építészeti igények miatt álta­lában a négyzetestől eltérőek, gya­koriak a háromszög, sokszög vagy kör alakú ablakok.

A négyszög alakból a különböző mértani alakzatokig gyártott abla­kok szerkezeti rendszere közel azonos, üvegezésük viszont más a ré­tegrend és a hőszigetelést növelő té­nyezők elhagyása vagy alkalmazása miatt. Az ablakszerkezetek túlnyomó­részt minőségi fából és műanyag szelvényekből készülnek. Üvegezé­sük és vasalati rendszerük azonos a fa szerkezetű ablakokéval.

Fontos tudni, hogy a különböző katalógusok, illetve ismertetők jelö­léseit hogyan kell értelmezni:

  • a nyílászárók méretjelölésénél az első szám a szélesség, második a ma­gasság (90×120 cm vagy 90/120 cm);
  • Sz = szélesség; H (vagy M) ma­gasság;
  • nyitásmódok: ny = nyíló; b = bu­kó; b-ny = bukó-nyíló; f = fix.

A különlegességnek ma már nem számító (4-16-4 mm) hőszigetelő (float) üveg eltérő hőátbocsátási té­nyezőkkel készül, az ablakok műkö­désétől és légzárásától függően. Kü­lönlegesség viszont a LOX-E PLUSZ gáztöltés, amelynek (illetve megfele­lő hőtechnikai keresztmetszetnek) köszönhetően az üvegezés hőszige­telő képessége közel megduplázó­dik [k = 1,1xW/(m2xk)].