Magasépítészet

Az építési tevékenység tagozódása

Az építmények megvalósításához széleskörű, sokágú műszaki és szervezési tevékenység szükséges. Az építészettel foglalkozóknak az első pillanattól kezdve tisztán kell látni ebben a kérdésben is.

Az építési tevékenység három csoportra tago­zódik:

A tervezés, amely több részből tevődik össze:

  1. az alaprajz és a felépítés célszerű, de egy­úttal művészi megtervezése;
  2. az épületszerkezetek megtervezése;
  3. a sztatikái számítások és sztatikái tervek elkészítése;
  4. az előméret, újabban tervfelbontás és a költségvetés elkészítése;
  5. az árelemzés megejtése, valamint az egy­ségárak megállapítása;
  6. az organizációs elrendezési és az organi­zációs ütemtervek megszerkesztése;
  7. a művezetésben való közreműködés.

A magasépítési tervező tevékenység szoros kapcso­latban van azonkívül: a területrendezési, talajvizsgálati és gépészeti (installációs berendezési) tervezési munkákkal is. Utóbbin az épületek vízzel, gázzal, csatornázással, villannyal, központi fűtéssel, szellőztetéssel stb.-vel való ellátásának megtervezését értjük.

A kivitelezés, amelynek:

  • műszaki,
  • kereskedelmi,
  • munkaszervezési, más néven organizációs és
  • ügyviteli vonatkozásai vannak.

Az ellenőrzés, amely

  • a műszaki, valamint
  • a gazdasági szempontok betartására vo­natkozik.

Az elsorolt tevékenységek egyformán fontosak a jó, szép és gazdaságos épületek megvalósításánál.

Terminológia: a tudomány, a művészet, a technika valamely ágában előforduló szakkifejezések (terminus technikusok) közérthető, félreértést kizáró módon való meghatározása, illetőleg az ilyen természetű definíciók gyűjteménye.

Organizációs elrendezési terv általában azokat a rajzban megadható adatokat és utasításokat foglalja magában, amelyek az építés helyszíni szervezésének és a munka végzésének rendszerére vonatkoznak.

Organizációs ütemterv a munkaidő függvényeként meghatározza az építési részmunkák végzésének időpontját és időtartamát, az építés végzéséhez szükséges anyagok, munkaerő és gépek ütemezését.

Művezetésen értjük elsősorban annak ellenőrzését, hogy a terveknek megfelelően folyik-e az építkezés, továbbá a tervek szóbeli vagy írásbeli magyarázatát, a szükséges felvilágosítások megadását, azonkívül az alkalomszerűen felmerülő kérdésekre adott szóbeli vagy írásbeli utasításokat. A művezetést a mai gyakorlat­ban elsősorban a kivitelező és a beruházó szektor látja el, és abban csak közreműködik a tervező.