Vázkerámia falazatok
Napjaink legelterjedtebb kézi falazóelemei a vázkerámia kézi falazóblokkok. A 80-as években a falazatokkal és azok kialakításával szembeni elvárások és követelmények folyamatosan szigorodtak, így az addig alkalmazott kézi falazóelemek (km. tégla, kevéslyukú tégla, B 30-as stb.) elavulttá váltak.
Ekkor vezették be a nagy üregtérfogatú, méretükhöz képest könnyű vázkerámia falazóelemeket. Az ezekből készült falazatok sokkal kedvezőbb épületfizikái tulajdonságokkal rendelkeztek, építésük egyszerűbb és gyorsabb lett. Az azóta eltelt időszakban egyre több, jobb és nagyobb vázkerámia falazóblokkok jelentek meg.
A vázkerámia falazóelemek külső határoló falai 10-20 mm vastagak, míg a vékonyabb belső bordák 4-10 mm vastagak. A bordák közötti üregek térfogata a falazóelem egészéhez viszonyítva jelentős, 25-65% között változhat. A nagyméretű vázkerámia falazóelemek külső felületei a jobb vakolattartás érdekében gyárilag rovátkoltak vagy érdesítettek.
Az egymás melletti elemek kapcsolódási módja többféle lehet. A hagyományos sík állóhézagos illeszkedésen kívül a korszerűbb vázkerámia falazóelemek már habarcstáskás vagy nútféderes (horony-eresztékes) illeszkedéssel kapcsolódnak egymáshoz. Ennek köszönhetően gyorsabban felépíthető a falazat, és kevesebb falazó habarcsra van szükség.
A hazánkban megtalálható, legjellemzőbb vázkerámia falazóelem típusokat mutatjuk be néhány fontos tulajdonságaikkal. Természetesen ennél jóval több falazóelem típus létezik, a méretekben és kialakításokban azonban nincs jelentős eltérés.
Korszerű (habarcstáskás és nútféderes)
A leggyakrabban alkalmazott vázkerámia falazóblokkok a habarcstáskás és a nútféderes falazóelemek. A korszerű nagyméretű vázkerámia falazóblokkok gyakran egy komplett építési rendszer tartozékaként – a gyártók által – az épület egészére meghatározott valamilyen modulrendszerhez igazodnak. Az ilyen rendszerek lényege, hogy az elemek méretei és a méretlépcsők úgy vannak meghatározva, hogy a különböző épületszerkezetek elemei egymáshoz igazodva, csonkolás vagy vágás nélkül illeszkedhetnek, kapcsolódhatnak. Ez az épület egészére vonatkozóan gyors és anyagtakarékos kivitelezést tesz lehetővé.
Azért, hogy a különböző típusú falazóelemek más építési rendszerhez tartozó elemekkel együtt is felhasználhatók legyenek, a különböző gyártmányú falazóelemek többsége azonos befoglaló méretekkel készül. A falazóelemek magassága a legtöbb típus esetében 238 mm, amely a 12 mm-es vízszintes habarcsréteggel együtt adja a 25 cm-es sormagasságot. Tehát az ilyen elemekből készülő falszerkezetek magassági mérete 25 cm-es méretlépcsőben változhat.
Napjainkban a legkorszerűbb falazóelemek a csiszolt vázkerámia elemek. Ezek nagy méretpontosságú nútféderes falazóelemek, amelyek magassága pontosan 249 mm. Az 1 mm vastag ragasztóréteggel pontosan biztosított a 25 cm-es falazati rétegmagasság.
A csiszolt vázkerámia falazóelemek gyártása során az égetést követően az elemek felfekvési felületeit megcsiszolják. így tökéletesen vízszintes (a függőleges oldallapokra pontosan merőleges), sík alsó és felső felületű falazóelemeket hoznak létre, amelyek felhasználásával minden eddiginél pontosabb falszerkezet építhető.
A gyorsabb és egyszerűbb kivitelezhetőség érdekében a vázkerámia falazóelemek a kialakítandó falvastagságához igazodnak, vagyis a szélességi méretük határozza meg az építhető falvastagságot. A forgalomban lévő korszerű vázkerámia falazóblokkokból, méretétől függően 20,25, 30,38, és 44 cm vastag teherhordó falszerkezetek alakíthatók ki. (Egyes kevésbé alkalmazott típusok méretei az itt felsoroltaktól 1-2 cm-rel eltérhetnek.)
Habarcs táskás és nútféderes falazóelemekből készülő falazatok falidom kötései
Falvégek kötései
Habarcstáskás falazóelemek falvég kötésénél – falvastagságtól függetlenül – minden második sorban feles elem a kezdőelem, így biztosítható a soronkénti feles eltolás. A szélső falazóelemek (kezdőelemek) habarcstáskás oldala mindig befelé esik.
Nútféderes falazóelemek falvég kötésénél – a habarcstáskáshoz hasonlóan – minden második sort feles elemmel kell kezdeni. Az egész kezdőelemek falsíkból kiálló hornyait le kell ütni.
Falsarok kötései
A nagyméretű vázkerámia falazóelemekből készülő falsarok kötésének lényege, hogy a falak rétegeit váltakozva kell a fal végéig vezetni.
Habarcstáskás falazóelemek falsarokkötésénél, 38-as fal esetében a szélső elem egész elem, 30-as fal esetén pedig 18 cm széles vágott elem. A szélső falazóelem habarcstáskája mindig befelé esik.
5.34/a. ábra Habarcstáskás falszakasz és falazóelem
5.34/b. ábra Nútféderes falszakasz és falazóelem
5.35/a. ábra Falvég kötése habarcstáskás falazó elemekkel
5.35/b. ábra Falvég kötése nútféderes falazóelemekkel
Nútféderes falazóelem fal sarokkötés énéi 44-es falnál a végigfutó réteg egy 18 cm széles vágott elemmel és egy közvetlenül mellé épített feles elemmel kezdődik. 38-as falnál a szélső elem egész, 30-as esetén a szélső elem 17,5 cm széles vágott elem.
A felsorolt falvastagságoknál az egymás feletti rétegek között fél tégla eltolás van. (Minden második rétegben a függőleges hézagok egymás fölé esnek.) 25-ös és 20-as falnál a szélső elemek lehetnek egészek. Így nem lesz rétegenként feles eltolás, de annak mértéke szilárdsági szempontból még megfelelő. A feles eltolás a közbenső elemek méretre vágásával biztosítható.
Falcsatlakozás kötései
A nagyméretű vázkerámia falazóelemekből készülő falcsatlakozások esetén a bekötőfal (vagy csatlakozófal) sorait felváltva kell bevezetni a végigmenő falazatba. A végigmenő fal egy-egy rétegét felváltva vezetik át a csatlakozáson.
Habarcstáskás falazóelemekből készülő 38 cm vastag falazatok derékszögű falcsatlakozása esetén a csatlakozó fal bevezetett rétegének szélső eleme egész. A végigmenő falazatban a csatlakozáson átvezetett rétegben 12 cm széles vágott elemet kell beépíteni, így tartható a rétegenkénti feles eltolás. 30-as fal esetén a csatlakozó fal bevezetett rétegének szélső eleme 18 cm széles vágott elem. Ugyanebben a réteg-magasságban a végigmenő falazatban is egy 18 cm széles vágott elemet kell beépíteni. A szélső falazóelemek habarcstáskája mindig befelé esik.
5.36/a. ábra Falsarok kötései 38-as és 30-as habarcstáskás falazóelemekkel
5.36/b. ábra Falsarok kötései 44-es és 38-as nútféderes falazóelemekkel
5.36/c. ábra Falsarok kötései 30-as, 25-ös és 20-as nútféderes falazóelemekkel
Nútféderes falazóelemekből készülő falazatok derékszögű falcsatlakozásának kötései – a különböző vastagságban kialakítható falazatok nagy száma miatt – igen sokfélék lehetnek. Építésüknél alapvető szempont, hogy a rétegek között megfelelő eltolás legyen, valamint hogy az egymás feletti rétegekben az állóhézagok ne essenek egymás fölé. Ez általában feles vagy vágott elemek beépítésével biztosítható.
Korszerű vázkerámia falazóelemekből készülő falazatok ferdeszögű falcsatlakozásainak kialakításánál is a fent leírt kötési szabályokat kell betartani. Ilyen esetekben a csatlakozások kötéseit előre meg kell tervezni, és a falazóelemeket a terveknek megfelelően kell kialakítani, beépíteni.
5.3 7/a. ábra Derékszögű falcsatlakozások habarcstáskás falazóelemekkel
5.37/b. Derékszögű falcsatlakozások nútféderes falazóelemekkel
5.37/c. ábra Derékszögű falcsatlakozások nútféderes falazóelemekkel
Falkereszteződések kötései
Korszerű vázkerámia falazóelemeknél a falkereszteződések kialakításának lényege megegyezik a téglafalaknál leírtakkal. Az alábbiak a habarcstáskás és a nútféderes falazatokra egyaránt vonatkoznak.
A falkereszteződések kötésénél a kereszteződő falak első rétegében az egyik fal rétege végigmenő, ehhez csatlakozik a másik falnak az ugyanabban a magasságban lévő rétege. A második rétegben a másik fal rétege lesz végigmenő és az előző falnak az ugyanazon magasságban lévő rétege fog csatlakozni. A falazásnál mindig arra kell ügyelni, hogy állóhézagok ne essenek egymás fölé, vagyis a rétegek között megfelelő (lehetőleg feles) eltolás legyen. Ez vágott és/vagy feles elemek beépítésével biztosíthat.
5.38/a. ábra Derékszögű falkereszteződések habarcstáskás falazóelemekkel
5.38/b. ábra Derékszögű falkereszteződések nútféderes falazóelemekkel
Vázkerámia falszerkezetek kialakítása
A vázkerámia falazatokat is a téglafalazatoknál leírt építési sorrendnek megfelelően kell készíteni. Vagyis a falazás műveletét megelőzi a falszerkezet kitűzése és az anyag-előkészítés.
A falazóelemek közúti járművel vagy vasúti kocsival szállíthatók. Az egységrakományt a járművön elmozdulás ellen biztosítva úgy kell elhelyezni, hogy a gépi rakodása elvégezhető legyen. A falazóelemek a szabadban, fóliába csomagolva, sík és szilárd talajon elhelyezett raklapokon tárolhatók. A falazóelemeket a termék sérülésének elkerülése érdekében rakodás közben dobálni, ejteni, ütköztetni, lebillenteni tilos.
Habarcs
A falazáshoz (ha van) mindig az adott rendszerhez tartozó falazó habarcsot kell alkalmazni. A vázkerámia falazóelemeket nyári melegben nagy pórustérfogatuk miatt falazás előtt nedvesíteni kell, hogy ne szívják el túl gyorsan a vizet a habarcsból.
Sarkok
A falazást a falsarkoknál (centrumok) kell kezdeni, a téglákat teljes felületükön habarcságyba helyezve. A bemutatott kötések alapján a sarokra elhelyezett téglákat vízmértékkel és gumikalapáccsal pontosan be kell állítani, a vízszintes méreteket többször is ellenőrizve. A közbenső falszakaszok ugyanis ehhez fognak igazodni. A téglasorok kialakítását itt is a sarkoknál a tégla felső síkjához illesztett falazó zsinór segíti.
A vízszintes habarcsréteg felhordásakor ügyelni kell rá, hogy a hézag a téglák külső éléig teljesen ki legyen töltve. A vízszintes hézagból kitüremkedő felesleges habarcsot kőműveskanállal le kell húzni. A téglák végleges helyükre illesztésénél a hagyományos téglafalazatoknál megszokott kőműveskalapács helyett gumikalapácsot kell használni. Falazáskor a vízszintes hézag vastagsága 8 és 16 mm között változhat, átlagosan 12 mm. Pontos és a teljes falvastagságban egyenletes habarcsterítés görgős habarcsterítővel biztosítható. A sormagasságot magassági mérőléccel lehet ellenőrizni. A fal függőlegességét először vízmértékkel, majd a 4. sortól kezdve függőónnal kell ellenőrizni.
A falazóblokkokat kötésben kell építeni
A falvégekre és a falnyílásokhoz lezáró, ill. feles elem kerül (némelyik rendszerhez gyárilag is készülnek ilyen kiegészítő elemek). Gyártott feles elem hiányában egész elemek méretre vágásával (fűrészeléssel) készíthetők megfelelő elemek. Derékszögtől eltérő falsarok vagy a falazóelem méretrendjétől eltérő méretű falak esetén az elemek egyedi méretre vágásával alakíthatók ki a kötések. Vágott felületeknél, ahol a habarcstáskás, illetve nútféderes kapcsolat nem alakítható ki, a függőleges fugában habarcsot kell használni. A felesnél kisebb méretű elemeket a fal általános szakaszán, a fal belsejében kell elhelyezni, szintén kötésben falazva.
Annak érdekében, hogy a vakoláshoz egységes síkfelület álljon rendelkezésre, a fal síkjából kiálló eresztékeket le kell ütni (nútféderes elem), a fal síkjában található hornyokat, sérüléseket és egyéb folytonossági hiányokat pedig lehetőleg a falazással egyidejűleg, falazóhabarccsal kell kitölteni. A falazat felső lezárása falegyen készítésével történik. Ez a födém vízszintes felfekvése céljából kialakított vékony, kiegyenlítő réteg.
A nútféderes vázkerámia falazóelemek esetén a függőleges hézagba habarcsot egyáltalán nem kell tenni, csak a téglák horonyereszt ékes oldalait kell szorosan egymáshoz illeszteni. (így a habarcsfelhasználás és a munkaidő szükséglet lényegesen alacsonyabb, mint más falazási mód esetén.) A falsarkoknál és az egyéb falcsatlakozásoknál az eresztéknek mindig kifelé kell állnia, az eresztékek iránya téglasoronként változik. A fal síkjából kiálló eresztékeket vakolás előtt le kell ütni, hogy a vakoláshoz egységes síkfelület álljon rendelkezésre.
Habarcstáskás vázkerámia falazóelemek esetén a szorosan egymás mellé illesztett elemek függőleges oldalait nem kell megkenni habarccsal, csak a habarcstáskákat kell a vízszintes hézag készítésével egyidejűleg falazóhabarccsal teljesen kitölteni. A habarcstáskák mérete olyan, hogy a normál falazóhabarcs ezekbe belefolyik és szilárdulás után megfelelő kapcsolatot biztosít az elemek között.
5.39. ábra Vázkerámia falazat készítése sorosztó léc és falazózsinór segítségével
5.40. ábra Falegyen
Napjainkban a legújabb falazási technológiát a vékony ágyazatú habarcsba ragasztott, csiszolt vázkerámia elemek felhasználásával épülő falazatok képezik. Egy falazati réteg magassága itt is 25 cm. A falazóelem magassága 249 mm, az elemsorok közötti vízszintes habarcsréteg (ragasztóréteg) vastagsága azonban mindössze 1 mm.
Az ilyen falazatokhoz kizárólag csak a gyártó által száraz keverékként forgalmazott vékonyágyazatú habarcskeveréket (ragasztót) alkalmazható.
A csiszolt vázkerámia falazóelemek alkalmazásának számos előnye van:
- A nagy méretpontosság miatt minden eddiginél pontosabb, homogénebb, esztétikusabb megjelenésű falszerkezet készíthető.
- A vékony (1 mm) ragasztóréteg következtében a habarcs szükséglet 90%-kal kevesebb, mint a hagyományos falazó habarcsból épülő falaknál.
- A habarcs felhordása az erre alkalmas eszközzel gyorsan és egyszerűen végezhető.
- A falazási idő jelentősen lerövidül (kisebb bevitt építési nedvesség, gyorsabb száradás).
- Hőtechnikailag kedvezőbb tulajdonságú a falazat (a vékony habarcsréteg mentén nem keletkeznek vonal menti hőhidak).
A csiszolt vázkerámia falazóelemekkel történő építés nagy szakértelmet és pontos munkavégzést igényel. A falazás során két speciális eszköz használata is szükséges. Az az első elemsor alatti habarcságy kialakítását lehetővé tevő szintező-habarcslehúzó szerszámkészlet, valamint a görgős habarcsterítő, amellyel a második sortól a vékony, egyenletes ragasztórétegek alakíthatók ki.
A falazat csak sík, szilárd és pormentes aljzatra építhető. A kitűzést követően a falazat építése minden esetben a kezdősor alatti habarcsréteg pontos kialakításával kezdődik. Ehhez először a szintezőműszerrel pontosan meg kell határozni – a falazat vonalában – az aljzat (fogadószerkezet) legmagasabb pontját. Innen kiindulva tökéletesen sík és vízszintes, min. 1 cm, max. 4 cm vastag habarcságyat kell a tervezett falazat alatt teríteni. Ehhez a szintező-habarcslehúzó eszközt kell használni.
A műszer két, egymástól 2-3 m-re elhelyezett részét szintbeállító csavarokkal pontosan vízszintbe állítják, közben libellás habarcslehúzó léccel ellenőrzik, hogy a két rész egy magasságba legyen, így a tervezett falazat alatt egy pontosan vízszintes síkot határoznak meg (amely nem egyezik az aljzat síkjával). Ezt követően a műszer két része között leterítik a friss habarcsot, majd azt libellás léccel lehúzva sík, vízszintes habarcságyat képeznek. (A habarcs a normál vázkerámia falazatoknál is alkalmazott falazó habarcs.) A továbbiakban a szintező-habarcslehúzó eszköz egyik elemének áthelyezésével – a másikhoz igazodva – 2-3 m-es szakaszokban alakítják ki egymás után a kezdősor alatti habarcsréteget.
A habarcsterítést követi a falsarokból kiindulva a kezdősor falazóelemeinek a lerakása. A csiszolt nútféderes falazóelemeket egyesével, gumikalapács és vízmérték segítségével két irányba, vízszintbe állítva helyezik el.
5.41. ábra Kezdősor alatti habarcsterítés kialakítása szintező-habarcslehúzó szerszámmal
5.42. ábra Vékonyágyazatú habarcsréteg felhordása görgős habarcsterítővel
A kezdősor feletti faltest falazásához szükséges vékonyágyazatú habarcsot, zsákos kiszerelésű szárazhabarcs keverékből, víz hozzáadásával az építés helyszínén keverik ki. A keverést általában vödörben, forgószáras kézi keverőgéppel végzik. A csiszolt vázkerámia falazatok építéséhez kizárólag a gyártói ajánlásnak megfelelő arányban összekevert, csomómentes, friss habarcskeverék alkalmazható.
A friss habarcsot görgős habarcsterítőbe töltik, majd az elemsoron egyenletesen húzva leterítik a vékony réteget. A kötési idő rövidsége miatt 4-5 m-nél hosszabban nem ajánlott leteríteni a habarcsot. A habarccsal (ragasztóval) bevont felületen sorban, szorosan egymáshoz illesztve elhelyezik a falazóelemeket. A falazást – a korábban megismert elveknek megfelelően – kifeszített falazó zsinór mellett végzik. Minden egyes elemet gumikalapáccsal és vízszintmérővel pontosan beállítva helyeznek el, ügyelve az elemek vízszintességére és a sorok egyenletességére.