Lakás komfort

Vízszigetelés: alagcsövezéssel, injektáló eljárással, vízszintes szigeteléssel

A ház nedvesség okozta hibáit, amelyek általában mindig befolyásolják annak lakóértékét, szaksze­rűtlen intézkedésekkel nem lehet megszüntetni. A munkát tapasztalt szakvállalattal kell elvégeztetni. A megteendő intézkedések egyike lehet az utóla­gos vízszintes szigetelés, a fal átfűrészelésével és fólia behúzásával, vagy korrózióálló, például króm-acél lemezek besajtolásával.

Bevált az injektáló-eljárás is, ennél nyomással vagy nyomás nélkül injektálóanyagot juttatnak be, amely szétoszlik a fala­zat hajszálcsöves tereiben. A falazat és a talaj közé függőleges szigetelést is be lehet utólag juttatni. Ez gyakran hatásosabb, mint a vízszintes szigetelésre irányuló törekvések. Különböző rendszerek ismere­tesek, amelyek a szigetelendő falfelületet vízhatlanul lezárják. Kiegészítő intézkedésként az alagcsövezés is számításba jöhet.

Alagcsövezés vízelvezetés:

Alagcsövezést ott kell alkalmazni, ahol a talaj áteresztő képessége a közepes és a rossz között van, tehát kötött, és fennáll a torlaszt víz kiala­kulásának veszélye. Az alagcsöveket olyan mélyen kell elhelyezni, hogy a külső falban lévő vízszintes záróréteg és a pince padozatának alsó oldala biztonsággal a torlaszvíz szintje fölé kerüljön.

Az épületre ártalmas sók, amelyek a talajból a fa­lazat hajszálcsövein át a talaj felszíne fölé jutnak és ott lerakódnak, egész sor problémát vetnek fel.

szivargo-vizszigeteles
A rossz vízáteresztő, kötött talajban előforduló torlaszvíz elleni véde¬kezés alagcsövezést vagy drénezést tesz szükségessé.
  • (1) lábazat magassága, legalább 30 cm
  • (2) kötött talajok
  • (3) nem kö­tött talajok
  • (4) alagcsövezés
  • (5) eléfalazás
  • (6 )szigetelés
  • (7) szigetelő­habarcs mint alapvakolat a lábazat tartományában
  • (8) szigetelőrend­sze
  • (9) védőlap
padlo-retegrend
Alápincézetlen, tehát közvetlenül a talajon nyugvó helyiségek hőszigetelt padlószerkezete.
  • 1) beton padlólemez
  • 2) talajpára elleni szigetelőréteg
  • 3) lépészajt szigetelő réteg
  • 4) hőszigetelő lemez
  • 5) polietilén védőfólia, 0,1 mm
  • 6) 4 cm vastag cementesztrich
  • 7) vékonyágyazatba rakott burkolólapok;
  • 8) szegélycsík
  • 9) rugalmas fugázómassza
  • 10) polisztirol külső szigetelés üveg­szövettel erősített vakolattal
  • 11) lábazati vakolat

A padló szerkezete alapvetően a tervezett rendeltetéstől függ  nem csupán a falazat sómentesítéséről van szó.

grafikon-szerkezet-viztartalma

 

A ház nedvességből eredő hibáinak egyik gyakori okozója a levegő vízgőztartalmából kicsapódó víz.

Ez akkor keletkezik, ha a nedvessé­get tartalmazó meleg levegő, amely több vizet tud felvenni, mint a hideg levegő, az épület valamilyen hideg részével kerül érintkezésbe.

  • 1 a levegő víztartalma, g/m3
  • 2 hőmérséklet, °C
  • 3 folyékony víz
  • 4 vízgőz
  • 5 harmatpontgörbe
  • 6 lehűlés

“A” példa: A 7,5 g/m3 víztartalmú levegő 6 °C-nál éri el a harmatpon­tot, további lehűlés esetén a víz kicsapódik.

“B” példa: A 15 g/m3 víztartalmú levegő lehűlés közben már 17,5 °C-nál eléri a harmatpontot, amelynél a víz kicsapódik.

Vakolatképzés sólerakódás esetén:

Sólerakódással szennyezett falazatok újravakolá­sára nem lehet tetszőleges mész- vagy mészce­ment habarcsokat használni. Csak az összefoglaló néven felújítóvakolatnak nevezett, speciális vakolat­rendszerek alkalmasak, amelyeknek csökkentett vízfelvételük, egyben azonban fokozott páraát­eresztő képességük van.

A felújítóvakolatokat két rétegben kell felhordani: a tulajdonképpeni felújítóvakolat egy alapvakolatra kerül, amelynek sótároló képessége van és a só-terhelést aránylag gyorsan felveszi. A sók az alap­vakolatban fokozatosan kikristályosodnak. A vako­latrétegek nagy vízáteresztő képessége miatt a víz kifelé távozhat, ezért a vakolat felületének átnedve­sedése ki van zárva.

Így, sómentes, száraz felületet kapunk, amelyet a diffúziót megengedő, ásványi festékekkel be lehet festeni. Azt mindenesetre meg kell jegyeznünk, hogy az ilyen felújítóvakolatok, hatásmechanizmu­sukból következően, csak a vakolt felület külső megjelenését javítják rövidebb vagy hosszabb ideig, a sók közömbösítéséről és tartós ártalmatla­nításáról szó sincs.

talajban-levo-szerkezetek-termeszetes-igenybevetele

A sókiválás folyamata:

A falba behatoló talajnedvesség elpárolog. A talajnedvesség sókat hoz magával, amelyek közvetlenül a felszín alatt feldúsulnak és kikristályosodnak. Ez a térfogat megnövekedé­sével jár és feszítőerőt hoz létre, ami roncsolja a vakolatréteget és a falazatot. A folyamatot általában a vakolat felületén megjelenő sóvirágokról lehet felismerni.

A kémiai injektáló eljáráshoz szükséges furatok vázlata.
A kémiai injektáló eljáráshoz szükséges furatok vázlata.

Injektálási eljárás:

Az folyamat célja, hogy a talajnedvesség felszállását a falban megakadályozza. A furatokat általában egymástól 12 cm távolságban szokták fúrni, átmérőjük 20-30 mm.

Bármennyire sok gondot is okoz a talajból szár­mazó nedvesség leküzdése, a háznak más pontjai is vannak, amelyeket a nedvesség fenyeget. Már­pedig ez a nedvesség közvetlenül befolyásolhatja a belső mikroklímát. A nedvesség a sérült vakolaton vagy a rosszul szigetelt tetőhéjazaton át egyaránt be tud hatolni a házba.

Nedvesség okozta károk akkor fordulnak elő, ha meghatározott helyeken, általában a külső fal belső oldalán, a belső levegőben, gőz formájában jelen lévő nedvesség a fal hideg részein víz alakban le­csapódik. A folyamatot kondenzációnak is szokták nevezni. A mechanizmus mindenki által ismert, hi­szen mindennapos jelenség, hogy amikor egy téli napon belépünk a meleg szobába, szemüvegünk bepárásodik: a szoba levegőjének nedvességtartal­ma lecsapódik a szemüveg hideg üvegeire.

Mikor befolyásolja a nedvesség a belső levegőállapotot?

  • ha a talajból a falazatban felszáll,
  • ha csapóeső vagy fröccsenő víz a hibás vakolatot átnedvesíti,
  • ha a belső levegő páratartalma a hideg fal­felületeken, pl. a helyiség sarkaiban, hőhidakon, kondenzál, víz alakjában lecsapódik,
  • ha a falakon, pl. szekrények vagy függö­nyök mögött, penész képződik,
  • ha a tető alatti, meleg nedves levegő a belső, meleg oldalon elhelyezett levegő-és párazáró réteg résein át bejut a szer­kezetbe és ott kondenzálódik,
  • ha a teljes szarufák közti szigetelésnél ki­alakított, hőszigetelt tetőfelépítmény alá­tétfóliája nem kellőképpen páraáteresztő, vagy külső szellőzésű szigetelés esetén, a szellőztetett légrés keresztmetszete nem elegendő vagy azt a rosszabb minőségű szigetelőanyag leszűkíti,
  • ha a helyiség levegőjének páratartalma a nem kellőképpen hőszigetelt ablakokon lecsapódik,
  • ha a helyiség levegőjében a páratartalom az elégtelen ,szellőztetés miatt túlságosan megnövekszik.