• magastetők

Szerkezeti elemek és anyagok magastetőnél

A leggyakrabban előforduló magastetők szerkezeti elemeit – egyelőre csak nevük szerint – vázlatosan és áttekinthetően az 1-1. ábra mutatja, részletes ismerteté­sükre a későbbi részekben kerül sor. Az ugyancsak vázlatos 1-2. ábrán látható a magastetők fő részeinek elnevezése. Ezek megismerésével könnyen eligazod­hatunk a további részek szöveg- és ábraanyagában. Részletesebb meghatározásukra a későbbiekben sincs szük­ség.

1-1. ábra. Magastetők szerkezeti és fedési elemei: 1 tetőfedés; 2 szegély; 3 szellőzőelem; 4 gerincelem; 5 szaruzat; 6 kiegészítő szerkezeti elemek; 7 ellenléc; 8 tetőlécezés; 9 biztonsági védőlemez; 10 ereszcsatorna; 11 falszegély; 12 hajlat vagy vápa; 13 lefolyócső; 14 hófogó rács; 15 páraszellőzők; 16 járólap, ill. kezelőelem; 17 kihorgonyzó talplemez; 18 átvezető elem; 19 villámhárító; 20 szolár berendezés csatlakozásai; 21 légjárat; 22 tetőkibúvó; 23 fekvő tetőablak; 24 álló tetőablak; 25 kémény; 26 ferde tetőfödém; 27 padlásfödém; 28 padlástéri válaszfal; 29 hőszigetelés.

1-2. ábra. Magastető fő részeinek elnevezése: 1 tetősík; 2 héjalás, tetőfedés; 3 gerinc vagy taréj; 4 élgerinc; 5 tetőcsúcs; 6 vápa vagy hajlat; 7 eresz; 8 szegély; 9 oromfal, oromzat.

Szerkezeti anyagok

A magastetőknek alapvetően két része van. Az egyik a tartószerkezet vagy fe­délszék, amelynek feladata a fedés tartása. A fedés anyaga és fajtája ugyan je­lentős mértékben meghatározza a fedélszék tetősíkjainak lejtését, de általában más, funkcionális vagy formai megfonto­lások alapján választjuk ki a fedélszék formáját. Azután ehhez rendelünk olyan fedési módot, amely megfelel az adott lejtési viszonyoknak. így bátran állíthat­juk, hogy a fedélszék, a tartószerkezet az, amelynek szerkezeti rendszere, meg­oldásai meghatározzák a magastető for­máját. Vagy másfelől megközelítve az összefüggéseket: a fedélszerkezet az, amely szerkezeti rendszerével, csomó­ponti kialakításaival az építész formai elképzeléseit szolgálja.

Fedés

A magastetők másik fő része a fedés, amelyet a fedél­szék tetősíkjaira helyeznek, hogy meg­óvja a fedélszék alatti padlásteret és az épület tereit a csapadéktól és a széltől, így ha a magastetők szerkezeti anyagai­ról beszélünk, akkor a fedélszék, a tartó­szerkezet anyagaira gondolunk.

Fa fedélszék

A fa fedélszékek a legősibb, egyben a ma is legelterjedtebb tetőszerkezetek, anya­guk legtöbbször valamilyen fenyőfajta. Az elmúlt évtizedekben azonban sok or­szágban, így hazánkban is komoly mórétekét öltött a fahiány, a szerkezeti fa hiá­nya. Ez az oka annak, hogy elkezdtek más anyagokból is fedélszékeket készí­teni. Ezek általában nem voltak olcsób­bak a fánál, de a hiányát mindenképpen pótolták.

Az egyedi vagy tipizált kialakítású acél­szerkezetű magastetők hidegen hajlított és melegen hengerelt profilokból készül­tek, az éppen rendelkezésre álló anyag­tól függően. A korrózióhatás következté­ben élettartamuk rövidebb a faszerkeze­tű tetőkénél, még akkor is, ha gondosan ügyelünk a megfelelő felületvédelemre. A monolit és előregyártott vasbeton szer­kezetű tetők, fedélszékek a felületvéde­lem költségeinek megtakarítása végett születtek. A monolit szerkezetek munka­igényességük és magas költségük foly­tán nem terjedtek el igazán, csak olyan helyeken alkalmazzák őket, ahol a pad­lástér funkciója indokolja, vagy a tető­idom formája hagyományos szerkezettel csak nehezen vagy egyáltalán nem lenne kialakítható.

Az előregyártott vasbeton anyagú fedél­székek készítése pedig csak akkor kifize­tődő, ha tipizálható, vagyis ha az ugyano­lyan méretű és kialakítású tetőszerkezet­ből nagy mennyiség készül. Nagy tömegük és bonyolult csomópontja­ik miatt széles körben ezek sem terjedtek el, csak a tömeges lakásépítésben és a mezőgazdasági építésben alkalmazzák őket.

Az alumíniumszerkezetű magastetőket ugyancsak a korróziós hatások kiküszö­bölése hozta létre. Elterjedésüket azon­ban az acélnál kisebb szilárdsági tulaj­donságai, a fajlagosan magas alumí­niumárak és a beszerzési nehézségek megakadályozták.

Az acélprofilokénál lényegesen nagyobb alumíniumprofil-választék miatt legin­kább üvegtetőkhöz, napházakhoz és üvegházakhoz alkalmazzák az alumíni­um tetőszerkezeteket. Ma már nem igazán előny, hogy az acél, az alumínium és az előregyártott vasbe­ton szerkezetű tetők elemei előre elké­szíthetők, és a helyszínen csak össze kell szerelni, mert számos faanyagú tipizált kész fedélszerkezeti elem kapható ha­zánkban is. Az előbbieket összefoglalva, nem fa anyagú fedélszerkezeteket általában csak ott alkalmaznak, ahol valamilyen környezetszennyező hatás miatt vagy tűzvédelmi okokból fa nem alkalmaz­ható.