• galéria

Galéria a lakásban: előnyök és hátrányok

Azoknál a lakásoknál, ahol a lakótér kellő belmagassága lehetővé teszi, a szinteket osztottan hasznosíthatják. Általában ezt gazdasági, sőt az esetek elég nagy hányadában esztétikai igények miatt alkalmazzák.

Régi, nagy belmagasságú házak lakásaiban részleges vagy teljes szint­megosztást szokás kialakítani. A teljes szintmegosztáshoz 5-6 m belmagas­ságú tér szükséges, míg a részleges­nél a 4-5 m-es is elegendő. Utóbbit úgy kell értelmezni, hogy egy adott helyiségben annak harmadát-felét osztják meg a galériaszerű – utólag beépített – szinttel. Ennek funkciói fent mindig kapcsolódnak az alsó tér alap- vagy fő rendeltetéséhez.

Példá­ul egy gyerekszobában a galérián hálótér van, míg a szülői hálóban felül található az időszakos dolgozó­tér. Nappali terekhez is lehet kap­csolni olyan funkciót, mely a nyu­galmat, a részleges elkülönítést igényli, ilyen az olvasótér, a köny­vespolc, de még a házimozi is felül­re kerülhet. Az új építésű házaknál a belmagas­ságnak köszönhetően kialakult igé­nyek kielégítésére épített galériák már egészen másként töltik be szere­püket, mert ezeket már eleve így ter­vezik meg.

Fő kérdés

Sokakban felmerül a kérdés, még szakemberekben is, hogy: galériát épí­teni luxus-e vagy szükséglet?

Válaszképpen említsük meg az előnyeit:

• látványértéke (főként lentről) általában pozitív hatású;
• a lakás elhasználódott levegője – a dohányfüst is – felszáll.

Illetve a hátrányait:

• a felszálló szennyezett (esetleg dohányfüstös) levegő a galériáról nyíló helyiségbe akarva-akarat­lanul betódul;
• télen, a fűtési időszakban, a me­leg levegő felfelé száll, így a nap­paliban csak akkor van kellemes idő, ha a fűtés működik; annak leálltával az alsó szint rövid időn belül lehűl, tehát a hőmérséklet (főként ülő helyzetben) nagyon ingadozóvá válik.