A (egyéb)

Lakásszövetkezet – SZMSZ – Minta

2021.06.13.

Ez itt egy minta, azaz egy kedves kis szabályzatkezdemény, amit szabadon használhatsz, formázhatsz, szabdalhatsz, mint egy IKEA bútor összeszerelési útmutatóját – de saját felelősségre! 😄

Fontos tudnivalók, mielőtt valaki túl komolyan venné:
Ez nem egy varázserejű, minden helyzetre tökéletes SZMSZ, ami automatikusan megoldja a lépcsőházban keletkező vitákat, elcsendesíti a fúrógéppel hadonászó szomszédot, vagy ráveszi a közös képviselőt, hogy végre frissítse a hirdetőtáblát.
Ha már valaki ügyvéd, akkor legyen szíves és ne csak letöltse, hanem vegye a fáradságot, hogy át is írja! (Különben lehet, hogy a lakók úgy döntenek, hogy a közös képviselő a házirend szerint örök életére parkolási felügyelő lesz a garázsban.)
Ha közgyűlésen lobogtatod, és valaki rákérdez, hogy „de ezt ki írta?” – inkább ne mondd, hogy az internet! 😆

💡 Profi tipp: Ha szeretnéd, hogy egy valóban működő, testreszabott SZMSZ-ed legyen, akkor gondoskodj róla, hogy az valóban tükrözze a lakóközösség sajátosságait. Ha a házban mondjuk van egy mindenhez is értő nyugdíjas, egy mindent megszavazó lakástulaj, és egy állandóan vitatkozó lakó – akkor őket semmilyen szabályzat nem fogja kordában tartani.

Használd józan ésszel, és ne feledd: egy jó SZMSZ a lakóközösség békéjének alapja! (Vagy legalábbis egy remek kezdőtéma a következő közgyűlésen. 😄)

Lakásszövetkezet

Szervezeti és Működési Szabályzata

(SZMSZ)

Általános rész

Az Lakásfenntartó Szövetkezet (továbbiakban Lakásszövetkezet) célja a Lakásszövetkezet kezelésében lévő lakóépületek üzemeltetése, karbantartása, felújítása, korszerűsítése. Működtetésénél az önsegély, a szolidaritás, a tagi demokrácia, az önkéntes közreműködés, a tagok szolgáltatási igénye, mint meghatározó alapelvek megvalósításra kerülnek.

A Lakásszövetkezet ezúton megalkotja és elfogadja az Alapszabállyal összhangban a Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban SZMSZ), melynek alapvető célja, hogy meghatározza a Lakásszövetkezet törvényes működésének, gazdálkodásának, tulajdonában álló lakóépület fenntartásának feltételeit, ennek keretében rendezze a Lakásszövetkezet szerveinek és a Lakásszövetkezet tevékenysége általános működési rendjét és házirendjét.

Az SzMSZ feladata, hogy meghatározza:

  • a Lakásszövetkezet szervezetét és választott testületi szerveit, azok működési rendjét, a működésük feltételeinek biztosítását,
  • az üzemi szervezet felépítését, vezetésének szervezetét,
  • a vállalkozások kapcsolatrendszerét, eljárási szabályait,
  • a vezetők jogállását, feladatát, hatáskörét,
  • a belső igazgatás, működés speciális szabályait

A Lakásszövetkezet:

Neve: Lakásfenntartó Szövetkezet

Székhelye:

Cégjegyzék száma:

Adószáma:

KSH száma:

A Lakásszövetkezet tulajdonában álló lakóépületek:                

  •  

I. Fejezet

 

1.       A Lakásszövetkezet feladata, tevékenységi köre, szervezeti felépítése

1.1 A Lakásszövetkezet feladata

A Lakásszövetkezet alapvetően a tulajdonában (kezelésében) álló lakóépületek fenntartásával, korszerűsítésével, tagjai és a lakóépületben tulajdonnal rendelkező nem tagok lakhatásával összefüggő épület fenntartási feladatokat lát el a vonatkozó jogszabályok keretei között.

A Lakásszövetkezet a fenti ingatlan fenntartására, folyamatos karbantartására, házkezelési, üzemeltetési és az igényeknek megfelelő tagi, nem tagi, társasházi szolgáltatások ellátására – szabad kapacitása erejéig és a jogszabályi lehetőség keretén belül – szakirányú vállalkozásokkal szerződhet.

A Lakásszövetkezet feladatai ellátása érdekében társasházkezelői, ill. ingatlankezelői szakmai képesítésű munkavállalót és szakirányú alkalmazottakat foglalkoztat.

A Lakásszövetkezet céljának megvalósítását szolgáló tevékenységét székhelyén kívül is végezheti.

Lakásszövetkezet vállalkozási tevékenysége körébe tartozó feladata: a Lakásszövetkezet  alaptevékenységi feladatkörébe nem tartozó minden más olyan tevékenység ellátása, amelyet a jogszabályok a Lakásszövetkezet  részére előírnak vagy lehetővé tesznek, vagy azok keretei között céljának megvalósítása érdekében szükségesnek tart.

  1. A  Lakásszövetkezet tevékenységi köre

A Lakásszövetkezet  alaptevékenysége, főtevékenysége:          

  1. Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (főtevékenység)

A Lakásszövetkezet  vállalkozási tevékenysége:            

  • Építményüzemeltetés

A Lakásszövetkezet  alaptevékenysége körébe tartozó feladatai:

  • a Lakásszövetkezet  tulajdonába és kezelésébe tartozó lakóépületek fenntartása,
  • a Lakásszövetkezet  tulajdonában álló épületrészek (pl. pince) hasznosítása,

használatba adása, ezek felügyelete.

1.3  A Lakásszövetkezet szervezeti felépítése

 

1.3.1 A Lakásszövetkezet testületi szervei

Közgyűlés

Igazgatóság (vagy ügyvezető elnök)

Felügyelőbizottság (vagy felügyelőbiztos)

1.3.2 A Lakásszövetkezet tisztségviselői

A Lakásszövetkezet tisztségviselői : 1 fő ügyvezető elnök, vagy 3 fős igazgatóság (elnök, elnökhelyettes, tag), akiket a Közgyűlés  elsődlegesen szerint a Lakásszövetkezet tagjai közül választ. Amennyiben ezekre a tisztségekre a Közgyűlés a tagok közül nem tud megfelelő jelöltet állítani, az ügyvezető elnöki , illetve igazgatósági elnöki  tisztség(ek)re nem Lakásszövetkezeti tag külső személy, vagy cég képviselője is választható. Esetükben a tisztség betöltésének feltétele házkezelői végzettség vagy legalább egy éves házkezelői gyakorlat. Az ügyvezető elnöki, vagy igazgatósági elnöki tisztség betöltéséhez minden esetben minimum középfokú iskolai végzettség szükséges.

A szövetkezet tisztségviselője továbbá 1 fő felügyelőbiztos, vagy 3 fős Felügyelőbizottság. Ezen tisztségviselők esetében jogi, műszaki, vagy pénzügyi végzettség előnyt jelent a tisztség betöltéséhez.

2. A Lakásszövetkezet képviselete, aláírásra jogosultság, bankszámla feletti rendelkezési jog, törvényességi felügyelet, szerződéskötés, kötelezettségvállalás, munkáltatói jogok

2.1 Lakásszövetkezet képviselete, aláírásra jogosultság

A Lakásszövetkezetet az Igazgatóság elnöke, az ügyvezető elnök, az ügyvezető igazgató vagy a Közgyűlés által megválasztott Igazgatósági tag önállóan képviseli; e jogkörük harmadik személyekkel szemben érvényesen nem korlátozható. Más tag vagy alkalmazott a képviseletre jogosult tisztségviselők írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a Lakásszövetkezetet.

Az önálló képviseletre/cégjegyzésre jogosultak:

  1. Igazgatóság elnöke és erre megválasztott tagjai, vagy
  2. Ügyvezető elnök, vagy
  3. Ügyvezető igazgató

Együttes aláírásra/cégjegyzésre jogosultak:

  • Más tag vagy alkalmazott, erre történt meghatalmazás esetén, egy másik önálló cégjegyzésre jogosulttal együttesen, és
  • erre történt meghatalmazás esetén, két együttes képviseleti jogkörrel rendelkező személy együttesen

A jelenlegi szabályozás szerint:

A Lakásszövetkezetet a Közgyűlés határozata alapján ügyvezető elnök önállóan képviseli és jegyzi.

2.2 A bankszámla feletti rendelkezési jog

A bankszámla feletti rendelkezési jog önállóan illeti:

  1. az Igazgatóság elnöke, tagjai, vagy
  2. ügyvezető elnök, vagy
  3. ügyvezető igazgató.

A bankszámla feletti rendelkezési jog önálló jogkörrel, illetve egy másik együttes aláírási joggal rendelkezővel történő együttes gyakorlása illeti:

  • Felügyelőbizottság elnöke, vagy
  • Felügyelőbiztos

A bankszámla feletti rendelkezési jogot jelenleg az ügyvezető elnök és a Felügyelőbizottság elnöke együttesen gyakorolja.

2.3 Törvényességi felügyelet

A Lakásszövetkezet törvényességi felügyeletét a Lakásszövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló mindenkor hatályos törvény rendelkezései szerint.

2.4 Szerződéskötés, kötelezettségvállalás

A Lakásszövetkezet nevében a képviseletre önállóan jogosult tisztségviselő (Igazgatóság, vagy ügyvezető elnök, vagy ügyvezető igazgató) ………………………..Ft /év, vagy/szerződés értékhatárig önállóan tehet kötelezettségvállalást, az ezt meghaladó értékű kötelezettségvállalást kizárólag érvényes Közgyűlési határozat (vagy Felügyelőbizottság, vagy felügyelőbiztos ellenjegyzése) alapján tehet. Sürgős, halaszthatatlan, az épület fenntartás-karbantartás körében előre nem várt, illetve előre nem látható hiba, vagy egyéb halaszthatatlan ok elhárítása érdekében szükségszerű intézkedés esetén ezen értékhatárt/szerződés csak a felügyelőbiztos ellenjegyzése mellett léphető át, és erről a közgyűlést a tisztségviselő tájékoztatni tartozik.

A Lakásszövetkezetre kötelezettségvállalást jelentő levél, nyilat­kozat, ajánlat stb. érvényességéhez az önálló képviseletre jogosult tisztségviselő írásbeli nyilatkozata és aláírása szükséges.

Az előzőekben megjelölt értékhatárig:

  • a levélforgalomban szereplő megkereséseket, nyilatkozatokat, hivatalos iratokat, tagi, nem tagi közleményeket, tájékoztatókat önálló képviseleti/aláírási joggal rendelkező írhat alá,

Szerződéseket, kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozatot a készítő is minden esetben köteles aláírni.

2.5 A munkáltatói jogok gyakorlása

A munkáltatói jogot a Közgyűlés által átruházott hatáskörében az önálló képviseletre/cégjegyzésre jogosult tisztségviselő gyakorolja. Kialakítja és irányítja a Lakásszövetkezet munkaszervezetét, gyakorolja az alapszabály által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat. A munkaviszonnyal kapcsolatos dokumentumokat az önálló munkáltatói jogkör gyakorlója írja alá.

Tisztségük ellátásában adódó felelősségük érvényesítésére a Lakásszövetkezeti törvény, az Mt. és a Ptk. szabályai az irányadók.

II. Fejezet

 

1.       A Lakásszövetkezet szervei

1.1 A Közgyűlés

1.1.1 A Lakásszövetkezet legfőbb szerve a Közgyűlés. A Lakásszövetkezet legfőbb szerve, amely a törvényben és az alapszabályban meghatározott hatáskörben fejti ki tevékenységét. A Közgyűlés feladatait, működését a mindenkor hatályos törvény, jelenleg a 2004. évi CXV. törvény a Lakásszövetkezetekről (továbbiakban Lsztv.,) 16.§ – 21. §, valamint a Lakásszövetkezet Alapszabálya szabályozza. A határozatképességet a jelenléti ív alapján kell megállapítani. A Közgyűlés megtartására vonatkozóan a Törvény, és az alapszabályban szabályozottak az irányadóak.

1.1.2 A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
     a) az alapszabály megállapítása, módosítása;
     b) az Igazgatóság tagjainak és elnökének, illetőleg az ügyvezető elnöknek a megválasztása, felmentése;
     c) a Felügyelőbizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése, vagy a feladatukat ellátó más személy megbízatása, felmentése;
     d) a tisztségviselők díjazásának megállapítása;
     e) a beszámoló és a tárgyévi költségvetés (költségelőirányzat) elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről;
     f) a Lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának és a Lakásszövetkezet megszűnésének elhatározása;
     g) a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása;
     h) a Lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek használata, hasznosítása módjának megváltoztatása;
     i) döntés a Lakásszövetkezeti érdek-képviseleti szövetségbe történő belépésről, illetőleg az abból történő kilépésről;
     j) tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása, illetőleg büntetőfeljelentés megtételéről való döntés;
     k) mindaz, amit e törvény vagy az alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

Az f) pontban megjelölt szervezeti átalakulásokról, illetőleg a g) pontban említett vagyonmegosztásról a döntés a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

1.1.3 A Közgyűlést az alapszabály előírásainak megfelelően az Igazgatóság (ügyvezető elnök, vagy ügyvezető igazgató) hívja össze legalább évente egy alkalommal, de ha a tagok 10%-a, vagy a felügyelőbiztos írásban, az ok megjelölésével indítványozza, akkor szintén össze kell hívni a közgyűlést.

1.1.4 A Közgyűlést az Igazgatóság (ügyvezető elnök, vagy ügyvezető igazgató) legkésőbb az ülést megelőzően legalább 15 nappal hívja össze. A meghívót és a Közgyűlési írásos anyagot írásban kell a tagok és nem tag tulajdonosok részére kézbesíteni a szövetkezeti lakásaihoz tartozó levélszekrény útján, Lakásszövetkezeti saját kézbesítéssel Azon tagok, vagy nem tag tulajdonosok részére, akik életvitelszerűen nem tartózkodnak a Lakásszövetkezeti lakásaikban, a tag vagy nem tag tulajdonos költségére, arra a címre kell kikézbesíteni, amelyet e célból írásban megjelöltek az ügyvezető elnök felé. Emellett a kézbesítés mellett a Közgyűlési meghívót a Lakásszövetkezet központi irodájának hirdetményei között, valamint a lakóépületek (lépcsőházak) hirdetőtábláin is ki kell függeszteni. Az Igazgatóság (ügyvezető elnök, vagy ügyvezető igazgató) további lehetőségeket is meghatározhat a meghívás érdekében. A kézbesítésre vonatkozó előírást alkalmazni kell a tagértekezleti, valamint a Lakásszövetkezet tagi, nem tag tulajdonosi tájékoztatóinak, körleveleinek és egyéb hirdetményeinek kézbesítési eseteire is.

1.1.5 A Közgyűlési meghívónak és/vagy a hirdetménynek tartalmaznia kell:

  • a Lakásszövetkezet nevét és székhelyét;
  • a Közgyűlés napirendjét, időpontját és helyét;
  • a megismételt Közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást.

1.1.6 A Közgyűlésre meg kell hívni a nem tag tulajdonosokat is, ha a Közgyűlés napirendjén a nem tag tulajdonos lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó határozattervezetek szerepelnek. 

1.1.7 Ha a tárgysorozati pontok tartalma és terjedelme lehetővé teszi, célszerű a meghívóban összefoglaló írásbeli jelentés csatolása. Erről az Igazgatóság (ügyvezető elnök, vagy ügyvezető igazgató) köteles dönteni. Terjedelmes előterjesztésnél az írásbeli anyagok megtekintésére a tagoknak lehetősé­get kell biztosítani. Ennek módjáról az Igazgatóság (ügyvezető elnök, vagy ügyvezető igazgató) esetenként határoz.

1.1.8 A Közgyűlésen megjelentekről – a határozatképesség megállapításához – jelenléti ívet kell vezetni, s ez a Közgyűlési jegyző­könyv mellékletét képezi. Külön jelenléti ívet kell készíteni a nem tag tulajdonosok részére is, ha azok meghívása kötelező.

1.1.9 A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele megjelent.
Amennyiben a Közgyűlés határozatképtelen, az ezt követő 15 napon belüli időpontban azonos napirenddel újabb Közgyűlést (a továbbiakban: megismételt Közgyűlés) kell tartani.

1.1.10 A megismételt Közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.
Nem lehet megismételt Közgyűlést tartani:

  1. a Lakásszövetkezet egyesülése, szétválása és megszűnése kapcsán meghozandó döntések esetében, valamint
  2. ha az alapszabály így rendelkezik.

 A megismételt Közgyűlés csak az eredeti napirendben szereplő kérdésekben hozhat határozatot.

1.1.11 A Közgyűlés a határozatait a jelen lévő tagok több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza. A Közgyűlésen lakásonként (használati egységenként) csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni. Ha a lakás (használati egység) több tag tulajdonában (használatában) áll, az alapszabály határozza meg a lakáson (használati egységen) belüli ellentétes szavazatok figyelembevételének módját.

1.1.12 A Lakásszövetkezet tagját a Közgyűlésen írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni. A képviseletre vonatkozó részletes szabályokat az alapszabályban kell meghatározni. Az alapszabály szerint a Lakásszövetkezet tagját a Közgyűlésen írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni. A meghatalmazásra egyebekben a Ptk.-ban foglaltak az irányadók. Egy személy a Lakásszövetkezet más tagjától és nem tag tulajdonosától együttesen a Közgyűlési képviseletre legfeljebb 5 szavazásra jogosító meghatalmazást érvényesíthet.

1.1.13 Az Igazgatóság (ügyvezető elnök, vagy ügyvezető igazgató) a Közgyűlés levezetésére levezető elnököt jelöl. A levezető elnököt a Közgyűlés tisztében erősíti meg. Ha levezető elnököt az Igazgatóság (ügyvezető elnök, vagy ügyvezető igazgató) nem jelöl, és ezzel a Közgyűlés egyszerű többséggel egyetért, akkor az Igazgatóság elnöke (ügyvezető elnök, vagy ügyvezető igazgató) látja el ezt a feladatot. A levezető elnök feladata a határozatképesség folyamatos figyelemmel kisérése, a jegyzőkönyv hitelesítőinek megválasztása, a Közgyűlési tisztségviselők (mandátum, szavazatszedő bizottság, jelölőbizottság, stb., ha ezek megválasztása, vagy tisztségükben való megerősítés szükséges) megbízatásának jóváhagyatása, a Közgyűlés napirendjének elfogadtatása, a napirendek levezénylése, a hozzászólók számára a szó megadása, illetőleg megvonása és a szükséges határozati javaslatok megfelelő határozathozatali szinten történő megszavaztatása.

1.1.14 A Közgyűlésen a szavazásnál szavazólapot kell rendszeresíteni. A szavazólapot a tag, – ha a napirend ezt indokolja a nem tag tulajdonos is – a jelenléti ív aláírásakor veszi át. Ez a szavazólap (regisztrációs szavazólap) csak a Közgyűlési határozatok meghozatalakor elrendelt szavazáskor, a tisztségviselő választásakor a tisztségviselői szavazólap átvételének igazolásakor illetve a Közgyűlés határozatképességének időközi ellenőrzésekor alkalmazható.

1.1.15 Eltérő formátumú vagy színű szavazólapot kell alkalmazni a tagok és nem tag tulajdonosok esetében, akkor, ha a Közgyűlés napirendjén a tagok és a nem tag tulajdonosok lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó határozattervezet szerepel, annak érdekében, hogy a szavazatok számlálásánál egyértelműen megállapítható legyen az e napirendnél és az egyéb napirendeknél szavazók köre.

1.1.16 A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza:

  1. a Közgyűlés helyét és időpontját,
  2. a megjelent tagok számát és nevét, illetőleg a tag által meghatalmazott személy nevét, a megjelent nem tag tulajdonosok számát és meghívottak nevét tartalmazó jelenléti ívet,
  3. a gyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyv vezetésével és hitelesítésével megbízottak nevét,
  4. a határozatképesség (vagy határozatképtelenség) megállapítását,
  5. a tárgyalt ügyek (indítványok) összefoglalását, az előterjesztések lényegét,
  6. a vita során felszólaltak nevét és a felszólalás lényegét,
  7. a felszólalásra adott válaszokat,
  8. a választás esetén annak pontos lefolyását,
  9. a Közgyűlés által meghozott határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.

1.1.17 A jegyzőkönyv adatait írásba kell foglalni, és a jegyzőkönyvek mellékle­teként meg kell őrizni, különösen:

  1. a meghívó egy példányát,
  2. a jelenléti íveket,
  3. az írásbeli beszámolókat, tájékoztatókat,
  4. a szavazatok összeszámlálását feltüntető jegyzéket (kimutatást).

1.1.18 Az Igazgatóságnak (ügyvezető elnök, vagy ügyvezető igazgató) a Közgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tag tulajdonos részére írásban, a Közgyűlés megtartásától számított – írásbeli szavazás esetén a szavazásra megjelölt határidőt követő – 30 napon belül 1.1.4 pontban részletezett módon kézbesítés útján közölnie kell. Ez a rendelkezés irányadó a nem tag tulajdonosnak a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó határozatok közlésére is. 

 1.2 Az Igazgatóság (ügyvezető elnök, vagy ügyvezető igazgató)

1.2.1 A Közgyűlés – legfeljebb ötévi időtartamra – legalább háromtagú Igazgatóságot választ. Az alapszabály Igazgatóság helyett ügyvezető elnöki tisztséget rendszeresíthet (továbbiakban együttesen Igazgatóság).    

Az Igazgatóság tagjává a Lakásszövetkezet tagja és nem tagja egyaránt megválasztható.

Az Igazgatóságnak, egyúttal a Lakásszövetkezetnek az elnökét a Közgyűlés külön szavazással választja meg.

1.2.2 Jelenleg a Lakásszövetkezet az Alapszabály lefektetésekor ügyvezető elnöki tisztséget rendszeresített Igazgatóság helyett.

1.2.3 Az Igazgatóság működését, hatáskörét és feladatait a Lakásszövetkezet alapszabálya határozza meg a törvény keretei között. Az alapszabály felhatalmazása alapján a Lakásszövetkezet Közgyűlése megalkotja a Lakásszövetkezet Szervezeti és Működési Szabályzatát, annak aktualizálásáról gondoskodik.

1.2.4 Az Igazgatóság a Közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a Lakásszövetkezet tevékenységét:

  1. kialakítja és irányítja a Lakásszövetkezet munkaszervezetét,
  2. gyakorolja az alapszabály által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat,
  3. megalkotja a Szervezeti és Működési Szabályzatot és az abban meghatározott belső szabályzatokat, előkészíti azok módosításit,
  4. dönt és minden olyan ügyben, amely nem tartozik kifejezetten a Közgyűlés, vagy a Lakásszövetkezet más szervének hatáskörébe,
  5. gondoskodik a Közgyűlés határozatinak a végrehajtásáról,
  6. irányítja és ellenőrzi a szövetkezet gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét,
  7. gondoskodik a Lakásszövetkezeti vagyon hatékony működtetéséről (kezelés, hasznosítás, megóvás,
  8. gondoskodik a közös költség beszedéséről, a befizetések nyilvántartásáról és rendeltetésszerű felhasználásáról,
  9. a befizetési kötelezettség (közös költség) mértékét, a költségeket érintő áremelések és az infláció arányában a Közgyűlésnek módosítani javasolja,
  10. a jogszabályi előírásoknak megfelelően folyamatosan érvényesíti a Lakásszövetkezet követeléseit,
  11. eljár a fizetési kötelezettségüket nem teljesítő tagokkal és nem tag tulajdonosokkal szemben,
  12. eljár a tagfelvételi kérelmekről és a tagkizárásokról történő Közgyűlési döntés előkészítésében,
  13.  előkészíti a Közgyűlés döntési körébe tartozó előterjesztéseket,
  14. előkészíti a szövetkezeti épületek üzemeltetőjének, kezelőjének megbízásáról, díjazásáról, megbízatásának visszavonásáról szóló Közgyűlési döntéseket.

1.2.5 Az Igazgatóság dönt minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik a Lakásszövetkezet más szervének hatáskörébe. Az Igazgatóság tevékenységéért a Közgyűlésnek felelős.

1.2.6 Az Igazgatóság az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a Közgyűlésnek a Lakásszövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és a tevékenységéről.

 
1.2.7 Az Igazgatóság a tagnak a Lakásszövetkezetre, illetőleg a jogaira és kötelezettségeire vonatkozó írásbeli megkeresésére, illetőleg az abban felvetett kérdésekre – a kézhezvételtől számított 30 napon belül – írásban köteles választ adni.


1.2.8 Az Igazgatóság a tag tulajdonában álló lakást érintő tulajdonosváltozás, illetőleg a tag időleges vagy állandó használati jogának átruházása esetén – a tag kérésére – köteles írásbeli nyilatkozatot adni a költségtartozásról. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért fennálló felelősségre a Ptk. szabályai az irányadóak.

Az eladónak a lakás per-, teher- és igénymentességéről tett szavatossági nyilatkozata a költségtartozás alól történő mentesség szavatolására kiterjed akkor is, ha a szerződés megkötése során a tartozás fennállásának kérdésében nem kéri az Igazgatóság említett nyilatkozatának kiadását.

1.2.9 Az Igazgatóság az évi rendes Közgyűlésen terjeszti elő az éves költségvetést. Jogosult Közgyűlés által elfogadott költésvetéstől éves szinten 1.000.000.- forinttal, kiadási tételenként 250.000.-forinttal eltérni. Az élet-és vagyonbiztonságot fenyegető helyzet elhárításához szükséges kiadások esetén a fenti összeghatárokat az Igazgatóság túllépheti.

1.2.10 Az Igazgatóság hatásköreit és feladatköreit a jogszabályi keretek közt a Közgyűlés felhatalmazása alapján a Lakásszövetkezet működtetésének operatív feladatait ellátó külső vállalkozásra vagy magánszemélyre (együtt: megbízottra) ruházhatja. Ennek részleteit a Lakásszövetkezet és a megbízott közötti szerződésben kell szabályozni.

1.2.11 Az Igazgatóság a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat, tagok és nem tag tulajdonosok nyilvántartását biztonsági zárral ellátott, kizárólag ezen iratok tárolására kijelölt helyen és mindenkor elzártan tárolni. A nyilvántartott adatok tárolásánál, felhasználásánál harmadik személy részére történő kiadásánál a Lakásszövetkezetekről szóló törvény és az adatvédelemről szóló törvény előírásait kell alkalmazni. Az Igazgatóság az általa tárolt adatok felhasználásáról, azok jogszabályi felhatalmazással történő továbbadásáról elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, melyből mindenkor kideríthető az adatok hozzáférésének időpontja, célja, az adatokhoz hozzáférők jogcíme, a felhasznált adatok pontos megjelölése. Az Igazgatóság távollétében a Felügyelőbizottság (felügyelőbiztos) rendelkezik az adatok hozzáférésének módjáról. Ezt a tényt az elkülönített nyilvántartásba is be kell vezetni.

1.2.12 Az alapszabályban meghatározott Lakásszövetkezeti tulajdon vagyonbiztosítását, illetve a Lakásszövetkezeti felelősség biztosítását a biztosító intézetektől bekért kalkulációk alapján terjesztik Közgyűlés elé jóváhagyásra. A biztosítás díját az Igazgatóság a használati díj éves előkalkulációjánál veszi figyelembe.  A Közgyűlés az Igazgatóság javaslata során nem a biztosítás tényéről, hanem annak mértékéről köteles dönteni. Az Igazgatóság a biztosító intézetek által tett vagyon és felelősségbiztosítási ajánlatok Közgyűlési előterjesztésénél köteles a Felügyelőbizottság véleményét kikérni.

  1.3 A Felügyelőbizottság (felügyelőbiztos)

1.3.1 A Közgyűlés – 5 évi időtartamra – háromtagú felügyelő bizottságot, ezen belül elnököt illetőleg Felügyelőbizottság helyett a Lakásszövetkezet tagjai közül egy tagot (ún. felügyelőbiztost) választ, aki ellátja a Felügyelőbizottság feladatait (továbbiakban: Felügyelőbizottság). A Felügyelőbizottság döntéseit szótöbbséggel hozza (szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt). 

1.3.2 A Lakásszövetkezet a Felügyelőbizottság tagjaival (felügyelőbiztossal) munkaviszonyt nem létesíthet. A Felügyelőbizottság tagjait (felügyelőbiztost) tisztségviselőnek kell tekinteni.

1.3.3 A Felügyelőbizottság a tagok és nem tag tulajdonosok érdekében a Lakásszövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez.

1.3.4 A Felügyelőbizottság (felügyelőbiztos):

a) a Lakásszövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a Lakásszövetkezet irataiba betekinthet;

b) a Lakásszövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a Lakásszövetkezeti tagoktól, illetőleg a nem tag tulajdonosoktól felvilágosítást kérhet; a tisztségviselők és az alkalmazottak az iratok bemutatására és a felvilágosítás megadására vonatkozó kérés teljesítését nem tagadhatják meg;

  • az Igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak, illetőleg a Közgyűlés határozataiban foglaltaknak megfelelően járjon el,
  •  indítványozhatja az Igazgatóság felmentését, felelősségre vonását, továbbá a Közgyűlés összehívását,
  • összehívja a Közgyűlést, ha az Igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének,
  • az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a Közgyűlés részére a Lakásszövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható,
  • véleményt nyilváníthat a Közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről,
  • javaslatot tesz a Közgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapítására,
  • tevékenységéről a Közgyűlésnek legalább évente egyszer beszámol.

1.3.5 A Lakásszövetkezet Igazgatósága, illetőleg a Közgyűlés köteles érdemben megtárgyalni a Felügyelőbizottság (felügyelőbiztos) javaslatait, indítványait, és azok tárgyában az alapszabályban meghatározott időn belül határozni, illetőleg állást foglalni. A Felügyelőbizottság elnöke (felügyelőbiztos) a Lakásszövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vesz.

1.3.6 Az ellenőrzésre jogosult állami szervek az ellenőrzés megkezdéséről kötelesek a Felügyelőbizottságot (felügyelőbiztost) értesíteni és közreműködését lehetővé tenni.

  1. A Felügyelőbizottság (felügyelőbiztos) tevékenységét, feladatait, összeférhetetlenségi szabályokat az alapszabály részletesen tárgyalja és szabályozza.
    1. A Felügyelőbizottság ügyrendet és éves ellenőrzési ütemtervet készít. Az ügyrendjének megfelelően tartja üléseit és hozza határozatait.
    1. A Felügyelőbizottság az Igazgatóság éves beszámolóját megtárgyalja.
    1. A Felügyelőbizottság tevékenységéről minden évben a közgyűlésnek beszámol.

2.       Tisztségviselők

2.1 A Lakásszövetkezet tisztségviselői

A Lakásszövetkezet tisztségviselői: az Igazgatóság elnöke és tagjai, illetőleg az ügyvezető elnök, továbbá a Felügyelőbizottság elnöke és tagjai, illetőleg a bizottság feladatainak ellátásával megbízott személy (felügyelőbiztos), valamint – ha az alapszabály így rendelkezik – az ügyvezető igazgató.

Az alapszabály további tisztségeket rendszeresíthet.

2.2 Tisztségviselők választása, díjazása. A jelölőbizottság működése. A titkos szavazás módja

Tisztségviselők választása, díjazása

2.1.1 A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani. Az Igazgatóság elnöke és tagjai – ha az alapszabály így rendelkezik – a Lakásszövetkezettel munkaviszonyban is állhatnak. Ebben az esetben a munkáltatói jogokat a Közgyűlés gyakorolja; az alapszabály – a munkaviszony létesítése, a felmentés és az alapbér megállapításának kivételével – ettől eltérően is rendelkezhet. A tisztségviselők díjazásának megállapítása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

2.2.2 Nem lehet tisztségviselő:

a) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett,

b) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,

c) akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató Lakásszövetkezetnél,

d) aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg,

e) aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet.
Az alapszabály további kizáró okokat is megállapíthat.

2.2.3 Közeli hozzátartozók és élettársak nem lehetnek ugyanannak a Lakásszövetkezetnek tisztségviselői. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, a közvetlen felettesük, valamint a Felügyelőbizottság elnöke és tagjai között is.

2.2.4 A Lakásszövetkezet Igazgatóságának elnöke és tagja, az ügyvezető elnök, illetőleg az ügyvezető igazgató, továbbá az alapszabály által rendszeresített más tisztségviselő nem választható meg a Felügyelőbizottság tagjává.

2.2.5 Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja.

2.2.6 Tisztségviselővé – ha az alapszabály megengedi – egy személy több Lakásszövetkezetnél is megválasztható, a jelölt azonban a több tisztségre történő jelöléséről az érdekelt Lakásszövetkezeteket előzetesen – írásban – tájékoztatni köteles.


2.2.7 A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével a Lakásszövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek

2.2.8 Nem terheli az felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását a Felügyelőbizottságnak – írásban – bejelentette.


2.2.9 Megszűnik a tisztségviselő megbízatása:

 
     a) a megbízatás időtartamának lejártával;
     b) a tisztségviselő halálával;
     c) a megválasztó szervhez intézett lemondással;
     d) a Közgyűlés általi felmentéssel;
     e) a tagsági viszony megszűnésével, feltéve, hogy e törvény vagy az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony szükséges.

Megszűnik a tisztségviselő megbízatása, ha a kizáró okot vagy az összeférhetetlenséget az annak felmerülésétől számított tizenöt napon belül nem szünteti meg, és ezt az alapszabályban előírt módon nem igazolja.

2.2.10 A tisztségviselő felmentéséről a Közgyűlés titkos szavazással dönt.
A megszűnt megbízatású tisztségviselő – az Igazgatóság írásbeli felkérése alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében – köteles az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb a megbízatás megszűnésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivő tisztségviselőként közreműködni a Lakásszövetkezet tevékenységének ellátásában.

 
2.2.11 A megszűnt és az új megbízatású tisztségviselők kötelesek feladatkörükkel kapcsolatos átadás-átvétel tényét, a szükséges dokumentumokat, illetve a befejezetlen, folyamatban lévő ügyeket jegyzőkönyvben rögzíteni.

A jelölőbizottság működése

2.2.12 A tisztségviselők megválasztásának előkészítésére a jelölőbizottságot a várható szavazást lebonyolító Közgyűlés előtt legalább 90 nappal előbb kell megválasztani, illetőleg megbízni. A jelölőbizottság létrehozására a Közgyűlés jogosult. A jelölőbizottságot szükség esetén – elsősorban a 90 napos felkészülési határidő miatt – az Igazgatóság is megbízhatja, megbízását, működését és tevékenységét azonban a tisztségviselő választást ellátó Közgyűlésnek határozatával meg kell erősíteni.

2.2.13 A jelölőbizottság létszáma 3 fő. A jelölőbizottság elnökét a bizottság maga választja a tagjai sorából. A jelölőbizottság első ülésén kialakítja ügyrendjét. A jelölőbizottság feladata a Lakásszövetkezeti tagok véleményének összegyűjtése a tisztségviselő személyére vonatkozóan, illetőleg olyan tisztségviselők kiválasztása, akik alkalmasak és megfelelnek a tisztségviselői feladatok ellátására vonatkozó alapszabályi és belső szabályzatban meghatározott elveknek. A jelölőbizottság munkájáról a Közgyűlésnek összegző jelentést és javaslatot tesz személy és tisztség szerint a tisztségviselő jelölt(ek)re. A jelölőbizottság jelöltjein kívül a Közgyűlésen megjelent tagok további jelöltet is állíthatnak. A jelölőbizottság és a tagok közvetlen jelöltjei közül azt a jelöltet lehet választani, akit a Közgyűlés a jelenlevő tagok több mint 50 %-ának egyetértésével a szavazólapra felvesz.

A titkos szavazás módja

2.2.14 A titkos szavazás előkészítésére, lebonyolítására a Közgyűlésen megjelent tagok köréből, a levezető elnök javaslatára 3 fő szavazatszedő (számláló) bizottságot kell választani. A szavazatszedő bizottságot nyílt szavazással a Közgyűlés a jelenlevő tagok több mint 50 %-ának egyetértésével választja meg. A szavazatszedő bizottság elnökét annak tagjai maguk közül választják.

2.2.15 A tisztségviselő jelöltek szavazólapra történő felvétele után a szavazólapokat el kell készíteni, azokat ki kell osztani a tagok között, ügyelve arra, hogy minden szavazásra jogosult tag igazoltan egy szavazólapot kapjon. A szavazatszedő bizottság ezt a tagok regisztrációs szavazólapjaikon történő ellenjegyzésével biztosítja. A titkos szavazáshoz szavazófülkét és a szavazás előtt üres állapotában megvizsgált, majd hitelesítve lezárt szavazó urnát kell biztosítani. A szavazatok urnába való gyűjtése, összeszámlá­lása a szavazatszedő bizottság feladata az eredmény kihirdetése a szavazatszedő bizottság elnökének, vagy erre kijelölt tagjának a feladata.

2.2.16 A titkos szavazás eljárási szabályait a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti. Ha a tag a szavazáskor a szavazólapon szereplő tisztségviselő jelölteket elfogadja, akkor a szavazólapot változtatás nélkül az urnába helyezi. Amennyiben a szavazólapon lévő egy, vagy több jelölttel a szavazó tag nem ért egyet, a neve(ke)t áthúzza, és helyette más neve(ke)t tüntet fel. Többes jelölés esetén annyi nevet kell a szavazólapon változatlanul hagyni, amennyi az adott tisztségviselői testület alapszabályban megállapított létszáma, azaz e létszám feletti számban kell a szavazólapon a jelölteket törölni.

2.2.17 Érvénytelen a szavazat, ha néváthúzás történik, de más név beírására nem kerül sor, ha a szavazólap bármely adata olvashatatlanná vált, az adott tisztségviselői testület alapszabályban megállapított létszámánál több jelölt személy maradt a szavazólapon, vagy bármely más okból a szavazólap használhatatlanná vált.

Érvényesnek tekintendő az a szavazólap, amelyből egyértelműen megállapítható az adott tisztségre jelölt személy(ek) neve, az adott tisztségviselői testület alapszabályban megállapított létszámának megfelelő számú jelölt neve található. Érvényes az a szavazólap is, amelyen az adott tisztségviselői testületi létszámnál kisebb számú, de egyébként a fenti érvényességi feltételeknek megfelelő szavazatok találhatók.

2.2.18 A titkos szavazás lebonyolítás tárgyi feltételeinek biztosítása az Igazgatóság feladata. Érvényes és eredményes a szavazás, ha a szavazólapokon leadott és összesített, az adott tisztségre jelölt személy a határozatképes Közgyűlésen megjelent tagok több mint 50 %-ának szavazatát megkapta. A tisztségviselői választás számszerű eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az egyes tisztségekre adott érvényes, érvénytelen szavazatok számát, valamint a szavazás során mely személyek és milyen számban kaptak szavazatot. A szavazásról készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szavazásban részt vett tagok számát, a kiosztott, illetve leadott szavazólapok számát, továbbá az érvényes és érvénytelen szavazatok számát is. A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság készíti el és a szavazás napján annak elnöke, tagjai írják alá.

2.2.19 A tisztségviselői titkos szavazás eljárási rendjét kell alkalmazni az időközi választás esetén is. Az időközi választáson érvényesen és eredményesen megválasztott tisztségviselő megbízatási időtartama a rendes választás megbízatási időtartamáig tart.

2.3 A tisztségviselők feladatai ellátásához szükséges szakmai követelmények

A Lakásszövetkezet tisztségviselőivel szemben választott tisztségükre tekintettel kizáró szakmai követelményrendszert nem támaszt. A tisztségviselők választásakor azonban a jelölőbizottság jelölési munkája során köteles az alábbi szempontokat figyelembe venni és jelölése során azt érvényesíteni:

  1. Igazgatóság elnöke (ügyvezető elnök) és elnökhelyettese: legalább középfokú végzettség,
  2. Igazgatóság tagja: a középfokú végzettség előnyt jelent
  3. Felügyelőbizottság elnöke (felügyelőbiztos):     a középfokú végzettség előnyt jelent,

Felügyelőbizottsági tagok: jogi, műszaki, vagy pénzügyi végzettség előnyt jelent.

III. Fejezet

 

1.       A Lakásszövetkezet gazdálkodása

 1.1 A Lakásszövetkezet tevékenységének pénzügyi forrását a tagok építéssel, a tagok és nem tag tulajdonosok fenntartással (üzemeltetés, karbantartás és felújítás) kapcsolatos befizetései és a Lakásszövetkezet egyéb bevételei szolgáltatják. A tagok és nem tag tulajdonosok építéssel, fenntartással kapcsolatos kötelezettségeit épületenként és lakásonként külön-külön kell megállapítani és nyilvántartani.

1.2 A Lakásszövetkezet a vagyonával felel a tevékenységéből eredő tartozásaiért. Ha a Lakásszövetkezet vagyona a tartozások fedezésére nem elegendő, a Közgyűlés a tagokat és a nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti. A Lakásszövetkezet által folytatott vállalkozási tevékenység esetében a tagok a felelősség alól csak akkor mentesülnek, ha a vállalkozásból eredő kötelezettségek fedezésére a vállalkozással arányban álló vagyonrészt az alapszabályban elkülönítenek. Ebben az esetben a vállalkozásból eredő kötelezettségekért a Lakásszövetkezet az elkülönített vagyonával felel. A nem tag tulajdonos a Lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységéből eredő tartozásainak fedezése érdekében pótbefizetésre nem kötelezhető.

1.3 Az alapszabály felhatalmazza a Lakásszövetkezet Igazgatóságát (ügyvezető elnökét), hogy a fenntartási költség befizetésével legalább három hónapnak megfelelő hátralékba került tag vagy nem tag tulajdonos lakástulajdonának jelzáloggal való megterhelését rendelje el a hátralék megfizetésének biztosítékául. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Az Igazgatóság (ügyvezető elnök) rendelkezését ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, az Igazgatóság (ügyvezető elnök) a kiegyenlítést követő 8 napon belül köteles a jelzálogjog törléséhez szükséges engedélyt kiadni; az engedélyt közokiratba, vagy ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

A jelzálogjog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos költségek a hátralékos tulajdonost terhelik.

2.       A Lakásszövetkezet működését biztosító tevékenységek ellátása

2.1 Amennyiben a Lakásszövetkezet tisztségviselőinek tevékenységük és bizonyos feladataik ellátáshoz szakemberekre van szükség, ezen feladatok ellátására külső szakcéget, ill. személyeket bízhat meg.

2.2 Ilyen jellegű feladatok lehetnek:

1)  Könyvelés  

2) Pénzügy

3) Munkaügyi ügyintézés

4) Műszaki felügyelet, épületüzemeltetési feladatok (eseti megbízás alapján)

5) Fűtés – melegvíz szolgáltatással kapcsolatos, elszámolási feladatok (eseti megbízás alapján)

6) Fűtésrendszer üzemeltetésével kapcsolatos feladatok

7) Jogi képviselet

8) A szakirányú tevékenységek ellátására szakcégekkel, eseti megbízások alapján.

2.3 A Lakásszövetkezet tisztségviselői a fenti tevékenységek ellenőrzését maguk között az alábbiak szerint osztják meg:

  1. A Lakásszövetkezet kiadásaival, gazdálkodásával kapcsolatos adminisztráció ellenőrzést (számlák kifizetésének, banki pénzforgalomnak stb. ellenőrzése) az Igazgatóság (Igazgatóság esetén az elnök) végzi.
  2. A napi posta és a szövetkezet levelezésének lebonyolítása az Igazgatóság feladata.
  3. A Lakásszövetkezet pénzbevételi oldalának ellenőrzését (az egyes tagok befizetési kötelezettségének ellenőrzését – készpénzes, átutalásos csekkes befizetések) az Igazgatóság végzi. Gondoskodik – a külső szakcég kimutatása alapján és bevonásával – a késedelmesen fizetők fizetési felszólításáról.
  4. Munkaügyi kérdésekben a gondnoki (házmesteri) tevékenység felügyeletét az Igazgatóság látja el.
  5. a műszaki problémák megoldásának problémáival (a szakipari munka elvégzésének ellenőrzése, – beruházásnál a felkért műszaki ellenőrrel együtt, – az üzemeltetéssel kapcsolatos panaszok fogadása, megoldásuk módjának felvetése az Igazgatósági ülésen) az Igazgatóság foglalkozik.
  6. Az adminisztrációs feladatokat (iratok iktatása, rendszerezése) az Igazgatóság látja el.

3.       A közös tulajdon használata, karbantartása, fenntartási költség

3.1 Ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak.

3.2 A lakóépülethez tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában álló földrészlet és épületrészek használatára – a közgyűlés határozatának keretei között – a tagok mindegyike jogosult, e jogát azonban egyik tag sem gyakorolhatja a többiek jogának vagy jogos érdekeinek sérelmére.

3.3 A lakásszövetkezet alapszabályában szabályozza a lakáson belüli építési-szerelési munka, és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait (a továbbiakban: házirend). Ezek a szabályok nem ellentétesek az építésre, illetőleg a zajszint határértékére a lakóépület tekintetében irányadó külön jogszabályok rendelkezéseivel.

3.4 A lakásszövetkezet házirendje tartalmazza az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei használatára vonatkozó részletes szabályokat is.

3.5 A közös fenntartási költség felosztásának, viselésének, megfizetésének módját, a késedelmes fizetés és nem teljesítés jogkövetkezményeit az alapszabály szabályozza. A közös költség mértékét a Közgyűlés minden évben az évzáró közgyűlésen határozza meg az előterjesztett költségvetés alapján.

IV. Fejezet

 

Egyéb rendelkezések

 

  1. A munkaköri kötelezettségek részletes szabályai

A munkaköri leírásokat a munkáltatói jogkör gyakorlója készíti el és írja alá. Minden alkalmazott részére munkaszerződés és munkaköri leírás kiadása kötelező.

  • Ügyintézés időbeliségének szabályozása

2.1 Panaszügyek, információkérés, iratbetekintés

2.1.1 Közérdekű bejelentéseket, javaslatokat, a tagok panaszügyeit 8 napon belül kell intézni, eredményéről, intézkedésről az érdekeltet haladéktalanul értesíteni kell.

2.1.2 A Lakásszövetkezet tagja írásban a Lakásszövetkezet bármely szervétől információt kérhet, melynek megadása (ha nem ütközik jogszabályba) kötelező. A tag kérheti a Felügyelőbizottságtól (felügyelőbiztostól) hogy a Lakásszövetkezet bizonyos általa meghatározott ügyének állásáról tájékoztatást kapjon. Abban az esetben, ha az általa igényelt tájékoztatást nem, vagy nem az általa igényelt körben és mértékig kapta meg, kérheti írásban az Igazgatóságtól, hogy általa meghatározott iratokba betekinthessen egy egyeztetett időpontban a Lakásszövetkezet hivatalos helyiségében. A tárgyi iratbetekintési jog gyakorlása nem sértheti az adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseit.

2.2 Bírósági, peres, vagy peren kívüli ügyek 

A bíróság megkeresésére – ha a megkeresésében külön határidő nem került kitűzésre – 8 napon belül kell a választ megküldeni. A fizetési letiltásokat haladéktalanul foganatosítani kell.

2.3 Egyéb ügyek

2.3.1 Az ügyiratokat általában beérkezésük sorrendjében, késedelem nélkül, legkésőbb 15 napon belül kell intézkedni, kivétel, ha jogszabály, utasítás, egyes ügyekben elöljáró szerv, vagy átruházott hatáskörében az elnök rövidebb határidőt nem állapít meg.

2.3.2 Hatósági szerv megkeresésére – ha abban határidő kitűzésére nem kerül sor – 15 nap alatt választ kell adni.

2.3.3 A Lakásszövetkezet tagjai részére a lakás elidegenítési szándékának a Lakásszövetkezet felé történt bejelentéséről szóló igazolást soron kívül kell kiadni, azzal, hogy az igazolást a lakás elidegenítéséről szóló szerződéshez csatolni kell. A Lakásszövetkezeti taggal az igazolás átadásakor el kell számolni, esetleges hátralékát rendeztetni. Ha ez nem lehetséges, az igazolásban a hátralék összegét és járulékát rögzíteni kell, s az igazolás kiadásával együtt intézkedni kell arról, hogy a Lakásszövetkezet követelése a kifizetésre kerülő vételárból kielégíthető legyen.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, HATÁLYBALÉPÉS

Az egyes munkakörökre előirt szabályokat (pl. munkavédelmi, stb.) munka­köri leírásokat, tevékenységi jegyzéket az érintett dolgozóval közvetlen munkahelyi felettese (illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója) köteles ismertetni, ennek megtörténtekor a munkavállaló aláírásával kell igazolja, hogy azok tartalmát megismerte és megértette.

A Lakásszövetkezet Alapszabályában és a Szervezeti és Működési Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Lakásszövetkezetekről szóló mindenkor hatályos, jelenleg a 2004. évi CXV. törvény, valamint a Ptk. és a kapcsolódó jogszabályok az irányadók.

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az Igazgatóság sz. határozata alapján lép hatályba.

Dátum, Aláírás