Szerkezetfüggő (műtárgyfüggő) repedések
A műtárgyfüggő repedések a szerkezettől függenek, vagy az épületen vagy az épület környezetében található statikai változások miatt következnek be. A tartós felújítás csak építőműszaki intézkedésekkel (pl. hézagok elrendezése vagy a repedések erőkapcsolatú lezárása injektálással) lehetséges. A szerkezeti elemekhez a bevakolás után is tartoznak még megfelelő helyzet-, alak- vagy térfogatváltozások, amelyeknek repedésképződés lehet a következménye a szerkezetben, és végül a fedővakolat-rétegben is.
A repedéskeletkezési mechanizmusok összetettsége, és azon nehézség miatt, hogy a tényleges építőanyagi és szerkezeti adottságok, mint például az építkezés időbeni ütemezése vagy az egyes építkezési szakaszokban uralkodó nedvesség-, ill. kiszáradási állapotok az építkezés befejezése után még pontosan megállapíthatók legyenek, a repedések keletkezésének okainak biztos elemzése nem mindig lehetséges.
Az ilyen alakváltozások a födémek és hossztartók lehajlása, a beton szerkezeti elemek hosszváltozása, az alaptalaj, ill. az alapozás süllyedése, valamint a teherhordó falak és támaszok zsugorodási, kúszási és hőmérséklet-alakváltozásai.
A szerkezetfüggő repedések okai alapvetően két csoportba oszthatók:
1. Repedések keletkezésének okai a közvetlen vakolataljzatból:
Ezek a közvetlen vakolataljzat térfogatváltozásai (zsugorodás, duzzadás, termikus hosszváltozások), valamint alakváltozási különbségei különböző fizikai tulajdonságú építőanyagok alkalmazása esetén (zsugorodási alakváltozás, hővezető képesség, szívási képesség stb.).
2. Repedések keletkezésének okai a szerkezetből:
Ezek a teherhordó szerkezet vagy a bevakolt szerkezeti elem helyzet-, alak- vagy térfogatváltozásai, mint például a süllyedések következtében fellépő helyzetváltozás, a lehajlás miatt bekövetkező alakváltozások, térfogatváltozás a nedvességleadás miatt (zsugorodás) vagy a terhelés miatt (kúszás), valamint hőmérséklet-változások miatt. Az ún. kényszerfeszültségek is repedéseket okozhatnak.
Mindkét csoportnál fontos megállapítani a szükséges kijavítási intézkedések érdekében, hogy lezárt és egyszeri vagy visszatérő és dinamikus, ill. még folyamatban lévő alakváltozásokról van-e szó.