• beépített szekrény

Tolóajtós beépített szekrények tervezése

A tetőtér-beépítések ferde tetősíkja alatti terület maximális kihasználására tökéletes megoldás a tolóajtós beépített szekrények alkalmazása.

Az eredeti ötlet több száz éves, Ázsiában alkal­mazták először. Elsősorban térelválasztási feladatokra használták a tolóajtókat, amelyek­nek a technikai kialakítása nagyon kezdetleges volt: 2 db U alakú fából készült vezetősínnel (vájattal) rögzítették és a könnyű mozgatáshoz bekenték síkosító anyaggal. Az ajtóbetétek­hez gyakran használtak valamilyen textíliát vagy papírt, a könnyebb mozgathatósághoz így csök­kentették az ajtók tömegét.

Tolóajtós szekrény tetőtérben

A mai, korszerűbb technológiával készített ajtók elterjedése a múlt század elején, Észak-Amerikában, az első felhőkarcolók építésének idején következett be, ekkor már elsősorban beépített gardróbszekrényekhez használták a tolóajtókat. Itt is a jó helykihasználás volt a leg­fontosabb tényező. Az európai bútoriparban a 70-es években, majd Közép-Európában a 90-es évek közepén lett igazán közkedvelt.

A tolóajtós beépített szekrény előnyei

Legtöbb esetben a szekrények egyedi méretre készülnek, így az adott falsík akár teljes szé­lességben és magasságban kihasználható.

A tolóajtós szekrény nyitásakor az ajtók nem változtatnak síkot, tehát a hagyományos zsanéros ajtókkal szemben nem nyílnak be a lakó­térbe. Közlekedőkben, hálószobákban nem csak a helymegtakarítás, de a könnyű kezel­hetőség és az üzembiztos működés is fontos szempont. Érdemes még említést tenni a tükrös tolóajtókról is, amelyek kis lakásoknál vagy pl. tetőtér-beépítésnél látványosan megnövelik a térérzetet és a tükörről visszaverődő fénnyel világosítják a helyiséget. Mindezek mellett a tolóajtós beépített szekrények legnagyobb előnye a maximális helykihasználás.

A tolóajtós beépített szekrények hátrányai

A hazai kínálat 95%-a alsó vezetősínes. A sínek festése kb. 2 – 3 éven belül megkopik. A kopást a görgő folyamatos mozgása okozza, így erre a gyártók nem vállalnak garanciát. Érdemes a korszerűbb, alumíniumkeretes tolóajtókat választani, ezekre ez a probléma kevésbé jel­lemző.

A beépített szekrények tervezése

Általános elvárás, hogy berendezési tárgyaink, bútoraink tetszetősek, praktikusak és olcsók legyenek. Amikor új házunkat, lakásunkat be­rendezzük, vagy a meglévőt átalakítjuk, java­solt, hogy a beépített szekrényekre szánt összegen túl pontos elképzelésünk legyen arról, hogy hol és mit szeretnénk az adott szekrényben tárolni.

A szekrény mérete, belső elrendezése és esztétikai megjelenése szem­pontjából ugyanis fontos a ruhák, háztartási eszközök és minden egyéb elrejteni kívánt holmi mérete. Beépített szekrényünk elkészíttetése előtt, már a tervezés fázisában segít­séget kérhetünk a Magyarországon is nagy számban megtalálható gyártó cégek szakem­bereitől. Amikor a lakás készültségi szintje le­hetővé teszi a tervezést, több cégtől is érde­mes árajánlatot, helyszíni felmérést kérnünk.

A tolóajtós beépített szekrények szerkezeti egységei

A tolóajtó esztétikai és mechanikai szempont­ból a beépített szekrény legfontosabb része. Érdemes nagyobb figyelmet szentelni a tech­nikai megoldásoknak, az ajtóvasalatok mecha­nikai jellemzőinek és az ajtóbetétek esztéti­kájának.

A szekrénytest szinte minden esetben egyedi méretre készül. Igényeinknek megfelelően mi magunk is meg tudjuk határozni a szekrény belső elrendezését. Ma már a hagyományos ruhaakasztók mellett sokféle belső kiegészítővel felszerelhetjük a szekrényt (pl. ruhalift, nadrágtartó, nyakkendő­tartó, kihúzható polc, kosár, cipőtartó stb.).

Műszaki megoldások és jellemzők

Tolóajtó típusok technikai megoldás szerint

Alsó-felső megvezetésű tolóajtók

• görgő nélküli csúszó ajtók ( a régi vitrin­ajtók): ma már elavult, nem használjuk. Hátrányuk a nehézkes, zajos működés, és időnként valamilyen síkos kenőanyaggal az alsó és felső csúszó megvezetőket ke­zelni kell;
• alsó görgős és felső csúszó megvezetős ajtók: előnyük, hogy az alsó görgőknek köszönhetően a nehezebb ajtók is viszony­lag könnyen gurulnak, de a felső csúszó megvezető zajos és időnként valamilyen kenőanyaggal kezelni kell;
• csapágyas alsó– és felsőgörgős tolóajtók: leginkább ez a megoldás terjedt el. Előnyük a csendes működés és hogy a nagyméretű ajtók is könnyedén gurulnak. Az általános tisztításon kívül utólag semmilyen kezelést nem igényel. Az ajtók tömege az alsó sínre terhelődik, a felső megvezetésnek csak támasztó szerepe van. A sínek minden esetben látszanak. Ára és használhatósága miatt a közkedveltebb megoldások közé tar­tozik.

Függesztett tolóajtók

Még viszonylag új megoldásnak számít. Esz­tétikai szempontból előnyös, mert eltakarható az alsó és a felső sín, ill. a teljes szekrénytest. Ezt a megoldást egyre gyakrabban alkalmaz­zák kisebb térelválasztó ajtóknál is.

A függesztett ajtók hátránya, hogy az ajtók tömegközéppontja a felső megvezető síneken helyezkedik el, ezért nagyméretű és nehéz ajtókat nem javasolt belőle készíteni. A bonyo­lultabb szerelvények miatt a drágább megoldá­sok közé tartozik.

Toló-csukló ajtók

Ez a típus technikai megoldásában hasonló, mint a függesztett tolóajtó, de itt az ajtók harmonikaszerűen eltolhatók oldalra, így a szek­rénybelsőhöz szinte teljesen hozzá lehet férni. Hátránya a hagyományos tolóajtókhoz képest magasabb ár.

Tolóajtó típusok vasalat ill. szerelvény szerint

Keret nélküli tolóajtók

Főbb alkatrészei az alsó és felső sínek, az alsó és felső görgők, az ajtópanel. Ezek az ajtók általában normál bútorlapból készülnek, leg­többször süllyesztett fogantyúval.

Ennek a megoldásnak a legnagyobb erénye a kedvező ár, de esztétikailag az egyszerűbb megoldások közé tartozik. Kiválóan alkalmas pl. garázsokba vagy gardróbszobákba elhe­lyezett egyszerűbb szekrényekhez. Hátránya, hogy a nagyméretű ajtópanelek a lakótér és a szekrénybelső hő- és páratartalom-ingado­zása miatt utólag megvetemedhetnek, és erre a gyártók nem minden esetben vállalnak garanciát.

Keretes tolóajtók

Főbb alkatrészei az alsó és felső sínek, az alsó és felső görgők, a függőleges és vízszintes keretek, a H alakú osztókeretek, az ajtópanel. A piacon kb. 80 – 90 %-ban ez a megoldás ter­jedt el. A keretes ajtók legnagyobb előnye, hogy nagyon sokfajta ajtóbetéttel készíthetők. Az ajtóbetétet valamilyen felületkezelt, formára alakított fémkeret veszi körül. Nagyon sokféle profilkialakítás, szín és felület létezik. A profilok anyaga acél, ill. alumínium.

Az acélkeretes profilokat előre felületkezelt (festett), vékony acéllemezből hajtogatják for­mára.

Felületük szerint két kategóriát különböztetünk meg:

• standard színek: ezüst, arany, pezsgő és fehér;
• fautánzatú színek: bükk, cseresznye, fenyő, tölgy, mahagóni, dió

Az alumíniumkeret modernebb technológiával készül. A profilokat utólag felületkezelik.

Négy különböző felületű kategória létezik a piacon:

• eloxált (anódozott) standard színek: ezüst, arany, réz, bronz, pezsgő, króm és fehér;
• laminált fautánzatú színek: bükk, cseresz­nye, fenyő, tölgy, mahagóni, dió;
• festett fautánzatú színek: bükk, cseresznye, fenyő, tölgy, mahagóni, dió;
• furnéros: bükk, cseresznye, fenyő, maha­góni, tölgy stb.

A furnéros felületű alumíniumprofilok esetében a faerezet mintája a mérvadó, pácolással bár­milyen színárnyalat elérhető. Nagyon előnyös ez a felület, ha a tolóajtó színét már meglévő bútorokhoz kell igazítani. Természetesen lak­kozással a natúrfa jelleg is megtartható.

Az alumíniumkeretek a profil szerkezete szerint is csoportosíthatók:

• nyitott szerkezetű profilok: gyakorlatilag az ajtóbetéten az elzáró profil szerepét töltik be. Előnye a kedvezőbb ár, de nagyobb méretű ajtóknál (hasonlóan az acélkeretes ajtókhoz) nem ad megfelelő merevséget a vékonyabb ajtóbetét A nyitott szer­kezetű profiloknál gyakori probléma, hogy ha szemből ránehezedünk a tolóajtóra, akkor a két ajtó összeérhet, súrolhatja egymást;
• zárt szerkezetű profilok: előnyük a jó tartás, a merevség, a libegésmentessé Ebben az esetben szó szerint a keret tartja az ajtó­betétet. Célszerű ezt a típust választani nagy­méretű tükrös vagy osztott ajtóknál. Egy-két cég ebből a profilból készít régi, belvárosi lakásokhoz 3 m-nél magasabb ajtókat is. A keretek szélessége lehet 6…7 cm (mar­káns megjelenésű), 3…4 cm (széles), 2 cm (hagyományos) vagy egészen vékony, szinte észrevehetetlen.

Ajtóbetétek, ajtófrontok

Érdemes egy kicsit többet foglalkozni a meg­felelő típus kiválasztásával, mert az ajtóbetét a szekrény azon része, amely éveken keresz­tül szemünk előtt lesz. Senkit nem zavar, ha a szekrénybelső nem éppen a legesztétikusabb (a benne lévő holmik úgyis mindent el­takarnak). Ha spórolni akarunk, akkor azt ne a szekrény frontoldalán tegyük. Természetesen oda kell figyelni a különböző típusok árára is, mert akár többszörös eltérés is lehet a négy­zetméterárakban.

Pár éve nagy divat volt a teli tükrös és bútor­lapos tolóajtó. Mára nagyon sokféle felület jelent meg a piacon és H keresztmetszetű osztókere­tekkel ezeket variálni is lehet egy ajtón belül. Nyugodt szívvel állítható, hogy az anyagtípu­sokat és a színeket figyelembe véve lehető­ségeink határtalanok. A leggyakoribb ajtó­betétek a bútorlapok, a tükrök, a színes vagy savmaratott üvegek, a nád vagy papírszövetek és a bambuszok.

A biztonságos üvegajtók

Üvegajtók beépítésénél feltétlenül győződjünk meg arról, hogy azt megfelelő biztonsági védő­fóliával látták-e el, kérjünk minőségi tanúsít­ványt. A hétköznapi dekorfólia nem alkalmas erre a célra, nem erre fejlesztették ki.

A tévhitek eloszlatásához meg kell jegyezni, hogy nem létezik törhetetlen üveg. A védőfólia nem gátolja meg az üveg törését, csupán egy­ben tartja az összetört üveget. Vannak olyan üvegfajták, amelyeket felületi érdességükből adódóan nem lehet védőfóliázni. Ezeknek az élét feltétlenül csiszoltassuk le és edzessük be. Tükrös ajtóknál néha találkozunk olyan meg­oldással is, amikor bútorlapra ragasztották fel a tükröt.

Nagyméretű ajtóknál kerüljük az ilyen meg­oldást, mert a tükröt csak csíkokban ragaszt­ják a bútorlaphoz és törés esetén kisebb üveg­darabok leválhatnak, ami sérülést okozhat. Műszakilag sem igazán jó ez a megoldás, mert az ilyen ajtóknál nagyon gyakori a vetemedés, amelyet utólag csak egy több ezer forintos al­katrésszel lehet javítani.

A szekrénytest

A beépített szekrények legtöbbször egyedi méretre készülnek. Sokféle műszaki megoldás létezik, ezek közül csak néhányat említünk.

• A szekrénynek nincs oldala és hátfala, csak polcai és belső függőleges elválasztófalai vannak.
• A polcok a falhoz vannak rögzítve fali konzollal és tiplivel, szélesebb szekrényeknél középen egy-két függőleges válaszfal is található. Ez a megoldás a nagyon kedvező ár miatt terjedt el, de csak olyan esetben javasoljuk, amikor a szekrény nem mindennapos használatnak van kitéve és nem tárolunk benne nehezebb holmikat. Stabilitás szempontjából nem ked­vező megoldás. A szekrény összeszerelésekor az esetleges görbe falak sok műszaki problémát okozhatnak.
• Oldalfalakból, függőleges válaszfalakból és polcokból álló szekrény. Egy fokkal jobb megoldás, mint az előző, de a hátfal hiánya miatt csak úgy lehet elérni megfelelő stabilitást, ha néhány ponton a fal­hoz rögzítjük a szekrényt.
• Oldalfalakból, függőleges válaszfalakból, pol­cokból és hátfalból álló a szekrény. Ez a legstabilabb megoldás. A hátfalnak tartó szerepe is van, nagymértékű stabilitást ad a szekrénynek, a fali rögzítést akár el is lehet hagyni. Nem elhanyagolható szempont, hogy ennél a típusnál a ruhaneműk nem érintkeznek a csupasz fallal és könnyen tisztán tartható a szekrény belseje is. Ez a változat minden szem­pontból előnyös.

A szekrénytest alatt egy 8 – 10 cm magas lábazat van

Ennél a megoldásnál biztosan nem lesz gond a párhuzamosokkal és a derékszögekkel. Sajnos az építőiparban szinte mindennapos, hogy a falakban és az aljzatokban 1 – 5 cm-es eltérések vannak. Ha a szekrénytest alá lába­zat kerül, akkor nagymértékben lehet csökken­teni a ferde aljzatból eredő hibákat, műszaki problémákat. Ez a megoldás kevésbé anyag­takarékos, mint az előzőek, de a pár ezer forin­tos többletköltség a szakemberek munkadíján nagy valószínűséggel megtérül, és precízebb lesz az elkészült szekrény is.

A tolóajtók a szekrénytest előtt, vagy benne helyezkedjenek el?

Sajnos Magyarországon inkább az első vál­tozat terjedt el. Ez a megoldás azért népszerű, mert ekkor az ajtók gyakorlatilag faltól falig és aljzattól mennyezetig érnek, így a tolóajtókkal teljes egészében eltakarható a szekrénytest. Esztétikailag ez az elképzelés jó, de az esetek nagy részében a végeredmény mégsem lesz olyan, mint amit vártunk. Sokan (a szakembe­rek is) elfelejtik, hogy a falak nem párhuza­mosak és az aljzat szinte sohasem egyenes.

Legtöbb tolóajtótípusnál van magasságállító csavar és ezekkel lehet korrigálni az ajtó hely­zetét is, de sajnos az oldalfalak hullámosságával már nem tudunk mit kezdeni. Nem túl szép látvány, amikor az ajtó és a fal között több mil­liméter hézag van, vagy amikor az egyik ajtó jobbra, a másik balra dől. Természetesen van­nak megoldások ezeknek a problémáknak az utólagos korrigálására, de ezek tovább növelik a költségeket.

Ha az ajtók a szekrénytesten belül vannak, akkor az előbb említett problémákat szinte tel­jes egészében ki lehet küszöbölni. Ennél a megoldásnál az oldalfalak élét és a lábazatot nem takarják el az ajtók, de esztétikai szem­pontból még mindig ez a jobb megoldás, a végeredménnyel biztosan elégedettek leszünk.

Belső kiegészítők

A belső kiegészítők jelentősen megnövelhetik a szekrény árát. Sajnos a keleti és az európai termékek között akár 50 – 70 %-os árkülönbség is lehet, ami a minőségben is tükröződik.

Az általános vállfatartó mellett a leggyakoribb kiegészítők a ruhaliftek, a kihúzható kosarak és cipőtartók, a nadrágtartók és a nyakkendőtartók. Praktikus megoldás a kihúzható polc is. Természetesen a beépített szekrényben ha­gyományos fiókot is lehet alkalmazni.

Ezek az eszközök a kényelmünket szolgál­ják, így egy hagyományos szekrényhez képest többletszolgáltatást jelentek. A gyártók értelemszerűen nem vállalnak garanciát az utólag keletkezett felületi sérü­lésekre, kopásokra és törésekre, vagy a nem megfelelő tisztítószerek használatából eredő felületi elváltozásokra. Ezért amikor beépítés után átvesszük új bútorunkat, érdemes alapo­san megvizsgálni a felületek minőségét, mert ezekre a hibákra a garanciát utólag már nem tudjuk érvényesíteni.

Egyértelmű garanciális hibának számít a moz­gó alkatrészek meghibásodása, törése, szoru­lása, a bútorlapok elzárásának leválása. Néhány tolóajtónál a gyártók a normál 1 – 5 éves garan­cia helyett örök garanciát vállalnak, ez azonban csupán reklámfogás. Gondoljunk bele, hogy 10 – 20 év múlva létezik-e még az a cég, ame­lyik a szekrényt gyártotta? A technikai fejlődés miatt lesz-e még megfelelő pótalkatrész?