• növények
• növényház

A növényházak tájolása, és fajtái

Tájolás

A növényházak optimális tájolási megoldásait a 4-1. ábrán mutatjuk be. Az üvegágyakat az észak-déli irányra merőleges, az üvegházakat és fóliahá­zakat pedig észak-déli tengellyel kell telepíteni. Ezek a telepítési módok biz­tosítják a napsugárzás legjobb kihasz­nálását.

4-1. ábra. Növényházak kedvező tájolása a) egy irányban lejtő tetőzetű üvegágy és üvegház; b)nyeregtetős, egyhajós üvegház; c) nyeregtetős és többhajós üvegház.

Természetesen nem mindig van lehetőség az ideális tájolásra, ezt sok­szor megakadályozzák a telekadottságok, telekméretek, építmények, vagy lejtési viszonyok. Ilyen esetekben a kedvezőtlenebb telepítést a növényház for­mai kialakításával, alaprajzi elrende­zésével és belső kialakításával ellen­súlyozhatjuk.

A növényházak fajtái

Itt szerkezeti és formai kialakításuk sze­rint csoportosítva mutatjuk be a növényházakat.

Üvegágyak

Ágyásnak a kertben virággal vagy va­lamilyen haszonnövénnyel betelepített, rendszerint szabályos alakú kis terü­letet nevezzük, amelyet általában kes­keny út vesz körül, ahonnan az ágyasba telepített növények gondozhatok, lo­csolhatok. Az üvegágyak tulajdonkép­pen lábazati kerettel körülvett ágyások, amelyekre a napsugárzást átengedő át­látszó vagy áttetsző fedést helyeznek. Az így kialakuló, viszonylag védett, zárt térben a napsugárzás jobban haszno­sítható, mint a fedetlen ágyás esetében.

A hollandi ágy az üvegágyak legegy­szerűbb változata, ahogy azt már emlí­tettük. Nincsenek oldalfalai, csak te­teje. Ezt a megoldást azonban hazánk­ban ritkán alkalmazzák. Könnyen telepíthető, egyszerű üvegágy a 4-2. ábrán látható változat, amelynek cö­löpként levert hevederekre rögzített oldal­falai fából, Betonyp lemezből és azbeszt­cement sík lapokból is készülhetnek. Ke­retben elhelyezett üveggel, vagy keretre feszített műanyag fóliával is fedhető. A 4-3. ábrán bemutatott üvegágy-típus oldalfalainak hőszigetelése javítja a nap­sugárzás hasznosítási hatásfokát, de fa­lai az előbbivel azonos anyagokból ké­szülhetnek.

4-2. ábra. Egyszerű üvegágy fakerete
a) metszet; b) nézet; 1 keretfal (fa, Betonyp, vagy azbesztcement sík lap); 2 támasz; 3 csavarozás; 4 heveder; 5 fedőkeret akasztófülei; 6 a kitámasztó szerkezet beakasztó fü­le a fedőkereten; 7 kitámasztó szerkezet; 8 üve­gezett fedőkeret.

4-3. ábra. Hőszigetelt keretfalú üvegágy
a) oldalfali, b) oldalfali és alsó hőszigeteléssel; c) mint b), de kiegészítő fűtéssel; 1 keretfal; 2 oldalsó hőszigetelés; 3 fenék-hőszi­getelés; 4 üvegezett keret; 5 termőtalaj; 6 trágya vagy komposztkeverék; 7 támasz; 8 környező talaj; 9 fűtési vezeték; 10 fűtési vezeték ágyazó aljzata.

További lényeges különb­ség, hogy a határoló oldalszerkezetek magasságának növelésével a termőtalaj alatt különböző vastagságú trágya- vagy komposztréteg helyezhető el, sőt az ágyás alulról is hő szigetelhető, vagy akár fűt­hető is. A termőréteg vastagsága 15-20 cm. Az alatta levő trágya vagy kom­posztkeverék vastagsága 20-40 cm, kö­zepes tömörítésű, jó hőtároló és hő fejlesztő képességű.

A bomláshoz szükséges levegő bevezeté­sére m²-enként 3-5 helyen levegőző csöveket fektetnek, amelyek vége az üvegágy légterébe nyílik. (Ez a cső napraforgó­szár is lehet.) Az üvegágy fedhető üveggel és fóliával is, de hőszigetelt, fűtött változatait cél­szerűbb üvegezéssel kialakítani, mert élettartama, időállósága lényegesen jobb, mint a fóliáké. Ez az üvegágy-típus bármilyen hosszú lehet, ha a szerkezetet helyenként me­revítik.

A komolyabb, hosszú távon használni kívánt üvegágyak oldalfalait általában tartósabb anyagokból: téglából vagy be­tonból készítik. A téglafalak önmaguk­ban is megfelelő hőszigetelésűek, míg a vasbeton falakat általában hőszigetelni kell. A téglafalas üvegágyak két változatát mutatjuk be a 4-4. ábrán, hő­szigetelt vasbeton falú példa látható a 4-5. ábrán. Az utóbbi határoló kerete nagyüzemi előregyártással is előállít­ható és készen a helyszínre szállítható.

4-4. ábra. Téglafalas üvegágyak metszetei a) egyirányú, b) kétirányú lejtésű; 1 üvegezett keret; 2 téglafal; 3 a felhajtást lehetővé tevő csukló vagy pánt; 4 szelemen; 5 alátámasztó oszlopok; 6 beton- vagy cementhabarcs kikenés.

4-5. ábra. Előregyártható, hőszigetelt vasbeton falú üvegágy áttetsző műanyag lemez fedéssel 1 hosszüreges műanyag takaróelem; 2 fémlemez szeges; 3 pánt; 4 hő­szigetelés; 5 vasbeton keretfal; 6 termőtalaj (bioréteg); 7 komposzt­réteg; 8 trágya; 9 drótháló; 10 kavics; 11 környező talaj; 12 növények biológiai tere.

Ugyanez mondható el a fedőelemről is, amely hosszüreges műanyag lemezből hegesztve készíthető el. Az ilyen típusú üvegágyak kívánság szerint egymás mellé sorolva, vagy egymástól függetlenül, járható utakkal vagy gyepesített felületekkel elválasztva is telepíthetők. Természetesen az üvegágyak, meleg­ágyak számos más változatát alkalmaz­zák, de szerkezeti felépítésük alapve­tően nem tér el a bemutatottaktól.

Fóliaházak

A fóliaház talán a legelterjedtebb nö­vényháztípus hazánkban is és az egész világon. Ennek az a legfőbb magyará­zata, hogy fajlagos beruházási költsége a legalacsonyabb, ugyanakkor növénygondozásra kiválóan alkalmas. A fóliaházak az üvegágyaktól leginkább abban különböznek, hogy a teljes fe­lületüket, meg az oldalfalakat könnyű vázszerkezetre feszített fólia alkotja.

A másik lényeges különbség, hogy szer­kezeti rendszerük és anyaguk miatt felületük – a külön kialakított szellőzőnyílások kivételével – nem nyitható, így a bennük nevelt növénykultúra csak belülről, a fóliaházban járva gondozha­tó. Ebből adódóan lényegesen nagyobb méretűek, mint az üvegágyak. A fóliaházak vázszerkezete általában fém- vagy műanyag cső, de lehet fából is. A fa vázszerkezet azonban ritka, mert a szinte állandóan párás levegő miatt gyorsan elkorhad és a fóliával érintke­ző felületén felsérti, kidörzsöli a fóliát. A vázszerkezetet több évre építik, míg a fóliát általában kétévenként le kell cserélni.

A napsugárzás hasznosítása fokozható, ha a külső határoló fóliarétegen belül az ágyasokra újabb fólia vagy üveg fe­dőréteget teszünk, de ez megnehezíti a növények ápolását. Ezért célszerűbb ket­tős falú, egy külső és egy belső fólia­réteggel és köztük megfelelő vastag­ságú légréteggel határolt teret létrehoz­ni. A kettős réteg kialakítása növeli, vagy csaknem megduplázza a beruhá­zás költségeit, de ez a téli, hideg idő­szakban a napsugárzás jobb hasznosí­tása folytán – a telepített növénykul­túra fajtájától függően – megtérülhet.

Stabil szerkezet legegyszerűbben és leg­gazdaságosabban félkör alakú tartószer­kezettel érhető el, ugyanakkor a félkör, helyesebben fél henger reflexiós felülete viszonylag a legkisebb. Ebből adódóan a legelterjedtebb fóliaházforma a félhen­geres, ill. félkör keresztmetszetű (4-6. ábra).

4-6. ábra. Járható belső terű fóliaházak a) normál, egyrétegű fedéssel; b) belső fóliaágyakkal; c) kettős vázzal, kétrétegű fedéssel; d) belső üvegágyakkal; 1 fém- vagy műanyag cső keretváz; 2 hosszmerevítő csövek; 3 fóliaréteg; 4 belső váz­szerkezet; 5 üvegezett keret; 6 üvegágy fala; 7 feszítőterhelés téglából; 8 feszítőterhelés göngyölített fóliából.

A technikailag felszereltebb, korsze­rűbb fóliaházak keresztmetszete eltér­het ettől, s így a hatékonyabb növény­nevelés érdekében alkalmazott kiegé­szítő berendezéseket jobban el lehet helyezni. Ilyen példákat látunk a 4-7. áb­rán. A zárt térben a természetes csapa­dékot esőztető berendezéssel pótolják (4-7. a) ábra), vagy valamilyen módon a fóliaház belső terének fűtéséről is gon­doskodnak. A melegvíz-csepegtetéses fűtési módszerhez (4-7. b) ábra) általá­ban elegendő a 15 – 30°C-os víz, amit a csepegtetőcsövekbe vezetnek.

4-7. ábra. Üzemi fóliaházak a) esőztető berendezéssel; b) csepegtetett meleg vizes fűtéssel; c) légfűtéssel; 1 keretváz; 2 hosszmerevítők; 3 fóliaborítás; 4 ke­reszttartók; 5 öntözőfürtök; 6 fűtési meleg víz csurgató csővel; 7 lecsurgó vízréteg; 8 elvezető árok; 9 légfűtő csatorna; 10 állítható zsaluk; 11 levegő beáramlása; 12 göngyölített fóliaszegő.

A belső téri hőmérsékletet a bevezetett víz mennyiségével tudják szabályozni, beállítani. Ha a bevezetett víz hőmérséklete sza­bályozható (tehát nem adott hőmérsék­letű hőforrásról van szó), akkor a mennyi­sége állandó lehet. Ügyelnünk kell a becsepegtetett víz hőmérsékletére, mert a nagyobb hőmérsékletű víz a fóliát ká­rosítja, a fokozott páraképződés viszont a vázszerkezetet teszi tönkre.

A becsepegtetett víz a belső fóliaház fe­dőfóliájával bélelt árokban is elvezet­hető, de helyesebb, ha a víz elvezeté­sére ereszcsatorna-elemeket helyezünk el lejtésben. Ennek anyaga lehet hor­ganyzott acéllemez, horganylemez, alu­mínium vagy műanyag is. A toldások megfelelő tömítésére mindenképpen ügyelni kell. Az elvezető csatornába kell bevezetni a külső fóliaréteg belső fe­lületén kicsapódó pára csurgalékát is.

A csatornát gondosan kell kialakítani, mert a fóliaház megépítését követően nehezen lehet hozzáférni és javítani. A 4-7. c) ábrán bemutatott légfűtéses rendszert gyakrabban alkalmazzák ha­zánkban, mert kevés helyen van termé­szetes eredetű meleg víz. Ha pedig a vizet külön fel kell melegíteni a kívánt hőmérsékletre, akkor már gazdaságo­sabb a meleg levegő előállítása és köz­vetlen befúvása. A fűtött fóliaházak esetében még in­kább célszerű kettős borítást alkalmaz­ni, mert ezzel jelentős mértékben nö­velhető a fűtés hatásfoka, ezáltal csök­kenthető a felhasznált energia mennyi­sége.

Üvegházak

Az üvegházak hosszú távú használatra épülnek, így lényegesen tartósabb épít­mények, mint a fóliaházak. Építésük, szerkezeti anyagaik megválasztása, fe­désük és burkolásuk már olyan, mint egy épületé. Ez a körülmény elsősorban a minőségi követelmények tekintetében lényeges. Az üvegházak általános felépítését mu­tatja be a 4-8. ábra az egyes szerkezeti elemek ábrázolásával és nevének meg­határozásával.

4-8. ábra. Üvegházak szerkezeti felépítése és elemeinek elnevezése 1 alap és lábazati fal; 2 alsó keretváz; 3 közbenső oszlop; 4 sarokoszlop; 5 mereví­tő szélrács; 6 szaruelemek; 7 taréj szelemen; 8 párkányelem; 9 ajtókeret; 10 ajtó; 11 szellőztetőablak; 12 véglemez; 13 üvegezés; 14 árnyékoló szerkezet; 15 termesztő asztal vázszerkezete; 16 rácsos asztalbetét; 17 termesztő polc.

4-9. ábra. Üvegházak keresztmetszeti kialakítása a) – c) talajszint feletti üvegfallal; d) – f) termesztő asztal magasságáig szigetelt fallal; g) – i) termesztő asztalig talajba süllyesztett kialakítással; 1 alapozás; 2 hőszigetelt hátfal; 3 alapozás és mellvédfal; 4 süllyesztett fal (támfal); 5 üvegezett felületek; 6 üvegtető.

Az üvegházak leggyakrabban előfor­duló keresztmetszeti kialakítását szem­lélteti a 4-9. ábra. A változatok közül – azonos tájolás esetén-a legrosszabb hatásfokú az a), legjobb hatásfokú az f). Ennek az oka, hogy a fényáteresztő felületeknek a napsugárzás irányában kell lenniük, mert az ellenkező oldalon ugyanaz az üvegfelület – rossz hőszi­getelő képességével – csak a belső tér lehűlését növeli. A földbe süllyesztés is a lehűlő felületek nagyságát csökkenti. Az üvegházak átlagos belmagassága 1,5-2,5 m. Ennél magasabbakat csak nagy­üzemi telepeken építenek, az alacsonyabb üvegházak belső kezelése pedig nehézkes.

Az üvegházak szerkezeti anyaga lehet fa, acél és alumínium. Mindhárom anyag alkalmazásának vannak előnyei és hát­rányai is. Faszerkezet esetén a belső pá­rás levegő és a külső időjárás igénybevételei okozhatnak korhadást, elhasz­nálódást, az acélszerkezetekben a korró­zió okozhat problémákat. Ezek ellen gondos és hatásos felületkezeléssel le­het védekezni. Az alumíniumszerkezetek esetében kevésbé lényeges a korró­ziós hatás, viszont ezek beruházási költsége nagyobb a többinél és a helyszíni szerelés lehetőségei is kötöttebbek.

Különleges üvegházak

Az üvegházak több évszázados haszná­latának tapasztalatai és a technika fej­lődése egyre több olyan módszert ered­ményezett, amellyel növelni lehet az üvegházak hatékonyságát, a napsugár­zás energiájának lehető legjobb kihasz­nálását. A különleges üvegházak közül itt most csak két példát emelünk ki az alkalmazható megoldások tág terének érzékeltetésére:

A kizárólag a napsugárzás energiáját hasznosító üvegházaknál – tehát azok­nál, ahol nem használnak fel egyéb ener­giát – a legnagyobb probléma az, hogy a nappali napsugárzás melegét hogyan lehet elraktározni éjszakára, vagy ál­talában a hűvösebb időszakokra.

A 4-10. ábrán olyan üvegházat mutatunk be, ahol a hőt hordóba töltött víz tárolja. Nappal, napsütésben az üveg­ház belső terével együtt felmelegszik a hordókban levő víz, hűvösebb időszakokban pedig a felvett hőt egyenletesen leadja. Ezzel az üvegház belső terében a hőmérséklet ingadozás mértéke jelen­tősen kiegyenlíthető, csökkenthető.

A hőtárolás valamivel bonyolultabb mód­ja, amikor a hő „raktározására” például az üvegház padlója alatt elhelyezett kőzet­réteget használjuk fel. Ebben az esetben az üvegház napsugárzástól felmelegedő leve­gőjét keringető ventilátor hajtja át egy osz­tályozott, közel azonos nagyságú és lehetőleg gömbölyű kövekből álló rétegen. A kövek felmelegszenek, és a rajtuk átára­moltatott levegő hőmérséklete csökken. Ebből adódóan nem kell tartanunk a bel­ső tér túlmelegedésétől, ugyanakkor a fe­lesleges hőenergia a kőrétegben „raktá­rozódik”.

Éjszaka a folyamat megfordul: a meleg kövek közötti meleg levegő be­áramlása csökkenti a lehűlés mértékét. Az éjszakai áramláshoz már nem kell venti­látoros nyomás, az természetes úton, a hi­deg és a meleg levegő faj súlykülönbségé­ből adódik. A bemutatott rendszer hő érzékelők beépítésével automatizálható is: a hőenergia betárolásakor a ventilátort termosztátos vezérlés működteti mindaddig, amíg a nap melege hasznosítható, vagy az akkumuláló térben még van energia fel­vétel (4-11. ábra).

4-11. ábra. Hőtárolós üvegház termesztő aszta­lokkal, ventilátoros levegőmozgatással
1 határoló üvegfal; 2 vázszerkezet; 3 csuklós kap­csolat; 4 nyitható ablak; 5 kitámasztó kar; 6 légcsa­torna; 7 ventilátor; 8 a hőtároláshoz szükséges kö­vek; 9 levegő áramlási iránya; 10 meleg levegő elszívási iránya; 11 tetőszellőző; 12 tetőszellőzőt működtető csiga; 13 bádogozás; 14 működtető drót­kötél; 15 automata vagy kézi működtető; 16 csat­lakozó épület vagy végfal; 17 vasbeton teknő; 18 fólia; 19 hőszigetelés; 20 vezeték; 21 termosz­tát, hőérzékélő; 22 beszívó nyílások; 23 padozat; 24 állvány; 25 termesztő ládák; 26 termőföld; 27 növényzet; 28 külső kert; 29 védőlemez.

Ennek megszűnésével külön szerkezet automatikusan működteti a szellőzőablakot, amelynek kinyitásakor természetes szellőzéssel távozik a feles­leges hőmennyiség. Amikor a szükséges légállapot beállt, az automatika lezárja a szellőztető berendezéseket. Még számos összetett megoldás isme­retes, ám mielőtt ezek közül választunk, mindig alaposan mérlegeljük, hogy a megvalósítás költsége mennyi idő alatt térül meg, ül. arányban van-e az elér­hető eredménnyel, haszonnal.