Tetőhéjazat, vízelvezetés a tetőről, kéményfej
A tetőszék, a tetőhéjazat és a bádogborítások építészeti egységet alkotnak és rányomják bélyegüket a ház külső megjelenésére. Annak a kérdésnek az eldöntése, vajon elegendő-e a tetőt csak kijavítani, vagy annak héjazatát át kell rakni, esetleg teljesen újra kell fedni, a következőktől függ.
Ezek:
- a tetőszék állapotától;
- a lécezetnek és szegezésének állapotától;
- a tetőtér hasznosításának tervbevételétől;
- a tetőhéjazat és a tetőn lévő bádogrészek állapotától.
A régi tetőhéjazat kicserélésekor lehetőleg tartsuk meg vagy készítsük el újra a környékre jellemző régi fedési módot az eresznél, oromszegélyezésnél és taréjnál alkalmazott eredeti szegély kiképzésekkel együtt. Ma még sok régi tetőcserépforma beszerezhető, legalább az eredetihez hasonló kivitelben.
8.17. ábra. „Tetőtáj” hódfarkas fedéssel és „könnyű” oromszegélyezéssel.
- Háztető – Sérült cserepek és palák cseréje
- Háztető javítása és munkák elvégzése, tippek!
- Építkezés – Hogyan, miből épült a lakás?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
8.18. ábra. Koronafedés sima szélű hódfarkas cserepekkel. Fa hófogó deszka, túlnyúló ereszcsatorna bevezetőlemez nélkül.
Tetőhéjazat
Közép-Európában a legtöbb régi tetőt égetett agyagcseréppel fedték, a leggyakrabban előforduló történelmi cserépforma a hódfarkú cserép és a barát-apáca cserép. Javítás esetén, valamint átrakás és újra fedés során ügyeljünk arra, hogy a sokféle alaknak nem csak külső megjelenése és szükséges léctávolsága más és más, hanem megengedett tetőhajlásuk is eltérő.
Ha a tetőtér nincs beépítve, egyes cserepeket belülről, állvány nélkül is ki lehet cserélni. Ha a cserepek több, mint egy harmada megrongálódott (törött vagy elporladt cserepek, elmállott orrok, melyek már nem tartják meg a lécen a cserepet) ajánlatos az átrakás vagy az újra fedés. A jó állapotú cserepeket szétszórva vagy a tető egyik oldalára rakva újra fel lehet használni. Ez különösen az értékes kézi vetésű cserepek esetén indokolt. Mindenesetre megfontolásra érdemes ugyanakkor, hogy a régi cserepek újra rakásakor nehezen felismerhető törések keletkezhetnek. Az ilyen törött cserepeket esetleg már rövid idő elteltével megint ki kell cserélni.
A még igen gyakran előforduló egyszeres hódfarkú cserépfedés, a hézagoknál fazsindelyalátétekkel, tökéletlen tömörsége miatt beépített tetőterekhez nem alkalmas. Ezt a fedést hornyolt hódfarkú cseréppel való fedésre vagy – ha a nagyobb terhelés megengedhető – kettős átfedésű hódfarkas fedésre kell kicserélni (sűrűbb lécezet-re van szükség, esetleg a meglévő anyag is bedolgozható).
Egyes vidékeken a helyi előfordulásoktól függően nem csak fazsindelyt és nádat, hanem természetes követ is alkalmaztak tetőfedésre. A természetes kőlapos fedés Magyarországon nem jellemző, Európában elsősorban Németország hegységeiben volt elterjedt. A természetes kőlapokkal való munka speciális kézműves tudást igényel. A természetes kőlapokból álló tetőket mindig azonos anyaggal javítsuk ki (soha ne azbesztcement vagy bitumenes zsindelyekkel).
A szokásos palafedési módok: az „ónémet fedés”, a sablonos fedés és az „angol fedés”. Míg az „angol fedést” lécszerkezetre is el lehet helyezni, a két másik fedési módnál tartószerkezetként teljes felületű deszkázatra van szükség.
8.19. ábra. Kémény és tető csatlakozása: 1 vakolat; 2 lemezborítás; 3 tetőhéjazat; 4 szarufa; 5 lécezet; 6 kéményfal.
8.5. táblázat. A fedélsík anyagának és hajlásszögének összefüggései:
| Fedés anyaga | Fedélsík hajlása, ° |
|---|---|
| Préselt kavics (preszkis) | 2-3 |
| Fazsindely | 45-90 |
| Nád | 40-nél nagyobb |
| Zsupp (rozsszalma) | 40-nél nagyobb |
| Egyszeres hódfarkú cserép | 40-nél nagyobb |
| Kettős hódfarkú cserép | 30-60 |
| Koronafedés | 30-60 |
| Hornyolt cserép | 30-45 |
| Betoncserép | 16-60 |
| Termés pala | 20-90 |
| Műpala | 25-90 |
| Hullámpala | 7-75 |
| Műanyag hullámlemez | 6-72 |
| Lágylemez | 8-30 |
Vízelvezetés, bádogborítások
Az ereszcsatornák, lefolyócsövek, vápák és a tetőfelépítmények, pl. kéményfejek, tetőablakok, falfelületek csatlakozásai bádogból vagy esetleg műanyagból készülnek. Régebben túlnyomórészt horganyozott acéllemezt és simított horganylemezt használtak, ma a titánhorgany és a réz került túlsúlyba. A hajlékony ólom akkor kerül alkalmazásra, ha formálásra van szükség.
A horganyozott bádog elemek tartóssága bonyolult ápolás nélkül kisebb, mint a tetőhéjazaté, ezért időről időre felül kell vizsgálni a lemezrészek tömörségét és ki kell cserélni azokat, ha nem akarjuk, hogy ebből a tetőszéken költséges károk keletkezzenek. Különösen hőszigetelt tetőknél fontos a rendszeres és gondos átvizsgálás, mert a tömítetlenségek a tető alsó oldalán csak nagyon későn válnak észlelhetővé. Ha a tetőhéjazatot kicseréljük, célszerű egyúttal a bádogrészeket is kicserélni. A lyukak beforrasztása vagy részdarabok betoldása általában nem éri meg a fáradtságot.
A tetőn lévő összes fémrészt ugyanazokból az anyagból kell készíteni, mert esőzéskor fémionok mennek oldatba, melyek az áramlás irányába eső kevésbé nemes fémrészeken gyorsított ütemű korróziót okoznak. Megfelelő védőfestéssel meg kell akadályozni a cementtartalmú építőanyagokkal és a fával való közvetlen érintkezést is.
Kéményfejek
A kéményfejek különösen erősen igénybe vett épületelemek, mert teljes felületükön ki vannak téve a záporeső hatásának és erős hőmérséklet-ingadozásokat kell elviselniük. A kéményfejeket a jó huzat biztosítása és az elkormolódás megakadályozása érdekében célszerű hőszigetelve kialakítani. Egyhéjú kéménynél a minimális szigetelőhatás kiegészítő szigetelőréteg nélkül is elérhető, ha a kémény külső falai legalább 25 cm vastag falazatból készülnek.
Vékonyabb kéményfalak esetén vakolatból vagy burkolatból kialakított járulékos szigetelőrétegre van szükség. A burkolt kéményfejek a károsodásra kevésbé érzékenyek, mint a vakolatok, ha gondoskodunk a burkolat mögötti szellőzésről. A kémény szájnyílása legalább 80 cm-rel magasabban legyen, mint a gerinc. Burkolatokat, ill. bevonatokat csak ún. „nem éghető” építőanyagokból szabad készíteni.