Szószedet – fontosabb fogalmak kerti faházakhoz
Ablakosztó léc: Az ablaktábla üvegét mezőkre osztó léc.
Áthidaló: Falnyílásoknál a nyílás feletti falszakasz súlyát hordozó gerenda.
Betonvas: Vasbetonhoz használt acélrúd.
Bevilágító ablakok: A fal felső részén és főként a tetőn elhelyezett ablak.
Csaphornyos kapcsolat: A fakötések egy fajtája, ahol az egyik elemen kiugró csapot, a másikon az azt befogadó mélyedést, hornyot alakítanak ki.
Dilatációs hézag: Nagyobb területű öntött betonfelületeket szakaszokra osztó rugalmas betétcsík, amely megakadályozza, hogy a hőtágulás vagy mozgások hatására megrepedezzen a felület.
Dobozszerkezetű gerenda: Összeragasztott vagy összeszegezett fa- vagy rétegeit lemez elemekből készült üreges gerenda.
Egyszerű horgolás: A szarufa és a szelemen vagy a koszorúgerenda találkozásánál kialakított derékszögű bemetszés.
Eresz: A tető alsó része, amely rendszerint túlnyúlik a falsíkon.
Ereszdeszkázat: Az eresz alsó síkjához erősített deszkázat.
Ferde szegezés: Függőleges deszkán keresztül a vízszintes elembe ferdén bevert szög.
Fix ablak: Olyan ablak, amelynél a szárny rögzített, nem nyitható és nem eltolható.
Gipszkarton: Falburkolásra használt lemezek.
Glettelés: A falak egyenetlenségeinek kitöltése.
Hajlásszög: A tető lejtése.
Háromszögelés: A tartószerkezeti elemek háromszögben való elhelyezése, amely hozzájárul a szerkezet stabilitásához.
Hasítószekerce: A nyélre merőleges pengével készült eszköz, amelyet cédruszsindelyek hasítására használnak.
Lapolás: A fakötések egy fajtája.
Lehúzódeszka: A betonfelület elsimítására használt egyenes deszka.
Lemezalap: Az alapozás egyik fajtája, ahol az alaptest egyetlen összefüggő betonlemez.
Manzárdtető: Tört síkú tetőfelület.
Mestergerenda: Nagyméretű, a padló- vagy födémgerendákat alátámasztó vízszintes gerenda.
Nedves faanyag: Nem kiszárított, friss faanyag.
Névleges méret: Az a méret, amelyet megadnak a kereskedelemben; eltérhet a valós mérettől.
Oromfal: A nyeregtetős házaknál a tető alatti háromszögletű homlokzati falfelület.
Pillérvázas szerkezet: Olyan tartószerkezeti kialakítás, ahol a teherhordó szerkezet függőleges pillérekből és vízszintes gerendákból áll.
Rétegelt-ragasztott tartó: Összeragasztott farétegekből készült gerenda.
Szarufa: A tetőszerkezet tetősíkban fekvő ferde elemei.
Szelemenek: A tetőszerkezet (fedélszék) vízszintes gerendái.
Takaróléc: Illeszkedő elemek hézagát eltakaró elem. Talp- és koszorúgerenda: Vízszintes tartó- és merevítő elemek, amelyekhez a falvázoszlopokat erősítik.
Taréj- vagy gerincszelemen: A tető gerince mentén futó vízszintes gerenda, amelyhez a szarufák csatlakoznak.
Telített faanyag: Olyan faanyag, amelyet a korhadás megelőzésére nagy nyomáson vegyszerrel telítenek. A tartószerkezethez és földdel érintkező elemeknél érdemes ezt alkalmazni. Mivel az egészségre káros anyagokat tartalmazhat, az ilyen anyaggal óvatosan kell dolgoznunk. Fűrészeléskor viseljünk védőmaszkot és kesztyűt, és mosakodjunk meg utána. Minden szabad bőrfelületet tisztítsunk le.
Különösen ügyeljünk rá, hogy ételhez-ital- hoz, ne nyúljunk, mielőtt ezt elvégeztük. Az elemek bütüjét kezeljük víztaszító anyaggal, így megelőzzük, hogy kikerüljenek a mérgező anyagok a környezetbe, és a faanyag élettartama is meghosszabbodik. A fűrészelést mindig szabad térben végezzük, és a faanyag alá terítsünk műanyag ponyvát, hogy a fűrészpor ne kerülhessen be a talajba, és könnyen össze lehessen gyűjteni. Soha ne égessünk el ilyen faanyagot!
Tokszerkezet: Az ablak vagy az ajtószárnyat tartó keret.
Torokgerenda: A szarufákat összefogó vízszintes elem, amely legtöbbször 5 x 10 cm vagy 5 x 15 cm keresztmetszetű faanyagból készül, és a vízszintes nyomóerőket veszi fel.
Vízvető: Ablakok és ajtók felett elhelyezett alumíniumlemez.
Zsinórállás: Az építmény helyének kijelölésekor alkalmazott szerkezet.