Kerti faház építése: előre gyártott felülvilágítók, szigetelés és elektromos hálózat
Előre gyártott felülvilágítók
Nálunk ezek a szerkezetek előre gyártott változatban még nem kaphatók. Eredeti funkciójuk az volt, hogy gondoskodjanak a pajták szellőztetésről, és esetleg felülvilágítóként is működjenek. Előbbi azért volt fontos, hogy az itt tárolt szénában és egyéb szálastakarmányban ne következhessen be öngyulladás. Az Egyesült Államokban ennek az épületelemnek a készítését művészi tökélyre fejlesztették, szinte lehetetlen két azonos darabot találni.
Elképzelhető, hogy pusztán esztétikai megfontolásból szeretnénk ilyen szerkezetet a tetőnkre, sőt, esetleg még egy szélkakast is szerelhetünk a csúcsára! Különleges látvány, amikor az esti fény beszűrődik a bevilágító-nyílásokon. A felülvilágító szélessége legyen nagyjából a tető teljes hosszának egy nyolcada. Ha vörösrézből készült tetőszerkezetet vagy szélkakast alkalmazunk, ne feledkezzünk meg arról, hogy a földbe jó néhány lábnyira levezetett vörösréz huzallal földeljük a szerkezetet, megvédve így a villámcsapás következményeitől.
A szélkakast saját magunk is elkészíthetjük 3 cm vastag faanyagból. Keressük meg a szélkakason a súlypontot, és ezen a helyen fúrjunk bele néhány cm mély, 9 mm átmérőjű lyukat. A tetőszer-kezet csúcsánál fúrjunk ki még egy lyukat, és helyezzünk bele 12 mm átmérőjű műanyag csövet. A szélkakas rúdját helyezzük a csőbe úgy, hogy szabadon el tudjon abban fordulni. Alulról rögzítsünk a tetőszerkezethez alátétként egy fadarabot, amely alulról megtámasztja a szélkakas rúdját.
2.31. ábra A felülvilágító tetőszerkezete
2.32. ábra A szélkakas méretei
2.33. ábra Tornyocska galambdúccal
Európában a 15. században igen népszerű volt a kis tornyocskaként kialakított galambdúc. Ebben a korban a galamb kedvelt eledele volt a főuraknak, akik ezzel pótolták a télen szűkösebben hozzáférhető vadhúst. Ha mi is szeretnénk galambdúcot idéző építményt a háztetőre, de nem akarjuk, hogy egy csapat galamb birtokba vegye a kertünket, a nyílásokat zárjuk le dróthálóval.
Szigetelés és elektromos hálózat
Ha a kerti házat nemcsak tárolóként szeretnénk használni, hanem hűvösebb időszakokban is tartózkodunk benne, érdemes hőszigetelni és bevezetni az elektromos áramot. Mindezek azonban némi többletmunkát jelentenek a kivitelezésnél. El kell döntenünk, hogy milyen belső falburkolatot alkalmazunk; szóba jöhet például csaphornyos deszkázat, rétegelt lemez, falpanel vagy gipszkarton.
A legolcsóbb szigetelőanyag az üveggyapot lemez, ennél azonban mindenképp kell belső burkolat. Ezek a lapok padló szigetelésére szintén alkalmasak.
2.34. ábra Hőszigetelés kialakítása
Könnyebben felszerelhető, kellemes megjelenésű ugyanakkor drágább megoldás, ha merev, 5 cm vastag expandált polisztirolhab hőszigetelést ragasztunk a falra, majd annak felületére 1,5 cm fedővakolatot hordunk fel.
Ha a kerti házikónk 5 x 10 cm favázoszlopokból áll, a sarkokban plusz szegezési felületeket kell kialakítanunk, hogy legyen mihez rögzítenünk a falpaneleket. Ha fűteni is akarjuk a házikónkat, a padlót és a mennyezetet is szigetelnünk kell.
Az elektromos áram bevezetéséhez a háztól 1 m-nyire kiásott 30-45 cm mély árokba helyezett műanyag szigetelésű, védőcsőben vezetett kábellel alakítsunk ki 10 A-es hálózatot. Egy kerti faházban általában elegendő egyetlen, négy dugaszolóaljzatos csatlakozási lehetőség, ha azonban több lámpát és szerszámot is szeretnénk üzemeltetni, el kell helyeznünk egy saját kapcsolótáblát és biztosítót, amelyeket a használt berendezésekhez méretezünk.
A szakemberek azt tanácsolják, hogy szereljünk be hálózati megszakítót a kapcsolótáblába. A vezetékrendszer kialakításakor fontos, hogy tisztában legyünk a helyi, szabályozással. Ne kísérletezzünk a villanyszerelési munkákkal, ha nem értünk azokhoz; a munkálatokat ebben az esetben bízzuk szakemberre!
2.35. ábra A falak és a padló szigetelése