• fedélszék
• tulajdonságok

Bakdúcos fedélszék és manzárdtető

Bakdúcos fedélszékeket szintén 10-12 m épületszéles­ség esetén készítenek. A középszelemenek itt is főszaruállásonként két ferde helyzetű székoszloppal (bakdúccal) vannak alátámasztva. A bakdúcok azonban – a dűltszékekkel ellen­tétben – a szarufákra közel merőlegesek. Vagyis az alsó tá­maszkodási pont nem a külső szélek felé van közelebb, ha­nem éppen ellenkezőleg, az épület középtengelyéhez közeli (1.39. ábra). Az ábrán is látható módon a középszelemene­ket minden esetben ferdén (dőlt helyzetben), a bakdúcokra merőlegesen építik be.

1.39. ábra. Bakdúcos fedélszerkezet

A bakdúcok helyzetéből is adódik, hogy ezt a típust főleg közép-hosszfőfalas épületeknél készítették. A bakdúc alsó támaszkodási pontja akár közvetlenül a közbenső főfal fö­lött is elhelyezkedhetett. Ez pedig azért előnyös, mert a fe­délszék nem terheli a kötőgerendákat (hagyományos fedél­szerkezeteknél), illetve a födémet (korszerű fedélszéknél).

Manzárdtető

Az eddig tárgyalt típusoktól első látásra jelentősen elté­rőnek tűnhet a manzárdtetők fedélszerkezete. A manzárd-tető (mint tetőforma) tört felületű tetősíkokkal határolt nyereg-, illetve kontytető. Ez az egyedi, jellegzetes tetőforma elsősorban a tetőtér hatékonyabb hely­kihasználásának igénye miatt alakult ki. Általában 10-12 m épületszélesség esetén készülhetnek.

Régebben a manzárdtetők alkalmazását a tetőtér kedvező kihasz­náltsága mellett az a tényező is meghatározta, hogy ez a tetőforma az épület tömegét növelve reprezentatívabb megjelenést biztosít. Ezért kúriáknál, kastélyoknál különösen elterjedt volt az alkalma­zásuk.

1.40/a. ábra. Mandzár fedélszerkezet

A manzárdtetők fedélszerkezeti felépítése általában azo­nos elveken alapszik, mint az állószékes és dűltszékes szer­kezeteké (1.40/a. ábra). A fő teherhordó elemek itt is a szele­menek, az oszlopok és az ezekhez kapcsolódó egyéb elemek (támaszok, fogópárok stb.). A legjelentősebb különbség a tetősík töréséből adódóan a szarufák helyzetében mutatko­zik.

A tetősíktörés a középszelemenek magasságában van. A közép szelemenek alatti szakaszon meredekebb, az felett pedig alacsonyabb hajlásszögű szarusorokat helyeznek el. Ebből is adódik, hogy egy szaruállásban oldalanként két-két szarufa található. Nagyobb tetőknél előfordulhat, hogy a tetősíktörés mentén külön ereszt alakítanak ki (1.40/b. ábra).

1.40/b. ábra. Mandzár fedélszerkezet-részlet

Ez több szempontból is előnyös lehet. Egyrészt az alsó eresz­szakaszon így nem a teljes tetőfelületen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékot kell összegyűjteni, hanem csak az alsó tetőfelületről lefolyót. Másrészt így a felső beépítetlen te­tőtérnek könnyebben biztosítható a közvetlen szellőztetése. Ettől függetlenül gyakran készítenek „zárt” (eresz nélküli) tetősíktörést is (1.40/c. ábra).

1.40/c. ábra. Manzárd fedélszerkezet-részlet (zárt tetősíktörés)

A manzárd fedélszerkezet kialakításánál az elsődleges szempont a kedvező tetőtér-kihasználtság. Ennek megfele­lően a középszelemenek, illetve a fogópárok födémtől mért magasságát úgy határozzák megy, hogy a beépítés után megfelelő belmagasság (min. 2,50 m) álljon rendelkezésre. Ügyelni kell arra, hogy a fedélszék elemei lehetőleg ne ta­golják a belső teret.