• burkolatok
• fa
• tervezés

Fal burkolásának megtervezése és elkészítése lépésről lépésre

Ízlésünk szerinti csempeburkolatot tervezhetünk, és szinte bármilyen környezetbe megtalálhatjuk az oda illő mintázatot

A fürdőszobának és a konyhának a csempe a legpraktikusabb bur­kolata. A csempe könnyen tisztítható, egyszerűen letörölhető; sokkal jobban taszítja a szennyeződést, mint bár­mely festett vagy tapétázott felület. Nem véletlen hát, hogy ezeket a he­lyiségeket szinte minden lakásban kicsempézik.

A csempézés amúgy nem túlságo­san bonyolult munka, ha jól előké­szítjük hozzá az alapot. A fal legyen sima és szilárd. Csempézés előtt min­den rést, egyenetlenséget ki kell tölte­ni valamilyen alkalmas glettanyaggal. A falak szilárdságát, csempetartó ké­pességét speciális alapozóval tudjuk fokozni. Ez mindenképpen szükséges a frissen vakolt falakon, különben a fal beszívja a csemperagasztó ned­vességtartalmát.

A csempézés legnehezebb mozzana­ta a csempe vágása, de ha jó minősé­gű csempevágónk és pontosan mé­rünk, akkor már jórészt garantált a siker. Görbületek vágására használ­junk speciális csempefűrészt, amely­nek fűrészlapját vagy fűrészhuzalját kifejezetten erre a célra gyártották. A csempézés meglehetősen sok por­ral, hulladékkal jár, ezért fontos, hogy rendszeresen tisztítsuk eszközeinket.

1. Mielőtt elkezdjük a munkát, fektes­sük le a csempéket távtartókkal egy faléc mellé, és jelöljük be a léc oldalán a távtar­tókat. Ez a léc lesz a csempézősablon. Tartsuk a falhoz a lé­cet, és határozzuk meg a csempék hely­zetét. Ügyeljünk rá, hogy a fai szélénél fél csempénél kisebb méretű sor ne legyen.
2. Helyezzük el úgy a lécet, hogy lássuk rajta az egész csempék helyét. Fúr­junk lyukakat a fába, és csavarokkal vagy szögekkel rögzítsük a falra. A vízszintes léc fontos segédesz­köz, mivel ez tartja pontosan vízszintben az első sor csempét. A függőleges léc az oldalakat tartja egye­nesen, ahogy felfelé haladunk.
3. Fogazott simító-lappal kenjük fel a falra a ragasztót az alsó saroktól kezdve. A fogak segítenek egyenletesen elosz­tani a falon az anya­got. Egyszerre csak kb. egy négyzetmé­ternyit kenjünk fel, különben megszárad a ragasztó, mielőtt fel­raknánk a csempét.
4. Illesszük a csem­péket a fából ké­szült sablonkeret alsó részéhez. Használjuk a csempék közt a táv­tartókat, hogy megfe­lelő fugatávolság ma­radjon közöttük. Foly­tassuk a csempera­kást végig a fal hosszában, majd indít­suk az újabb sorokat.
5. Ahogy a csem­pék megszárad­tak (általában 24 óra elteltével), vegyük le a sablont. Az üres helyek kitöltésére vágjunk megfelelő méretű darabokat az egész csempék­ből a csempevágó géppel, majd ra­gasszuk fel őket is.
6. Ha már a vágott csempéket is fel­raktuk a falra, hagy­juk száradni 24 órán át. Keverjük ki a fu­gázóanyagot, és a fugázólappal kenjük a csempék közé. A csempék felszínén keresztirányban ha­ladva dolgozzuk be­le az anyagot a fu­gákba.
7. Nedves szivaccsal töröljük le a fölösleges fugázó­anyagot a csempék felszínéről. Fugasimítóval formázzuk eny­hén homorúra a fu­gákat kitöltő anyag felszínét. Ha a fuga megszáradt, fényesít­sük a csempéket szá­raz ruhával, és tün­tessünk el a fugázó­anyag nyomait.

Hatásos mintákat hozhatunk létre két színnel. A sötét és fehér színű csempe kombinációja sakktáblaszerű képet ad, amely érdekessé teszi a modern fürdőszoba
falfelületét. Itt a padlót is ugyanilyen színű lapokkal burkolták (igaz, más elrendezésben), így a színösszeállítás kellemes összhangban van az egész helyiségben.