• repedések

Repedések aljzati okai: térfogatváltozás, vakolat roncsolódás

A közvetlenül az aljzatból a vakolathéjazatban ke­letkező repedéseket a következők okozzák.

Ezek:

• a vakolat aljzatának páratartalomtól és hő­mérséklettől függő térfogatváltozása (pl. átnedvesített fagyapot-könnyűszerkezetes építőelemek);
• az aljzatban bekövetkező anyagváltás a különböző építőanyagok miatt (pl. tégla, kötőanyaggal csatlakozó kövek, beton stb.), amelyek különböző szívó-, duzzadó- és zsugorodási, valamint különböző termikus tulajdonságokkal rendelkeznek;
• valamint a vakolat aljzatának egyenetlenségei, amelyek a vakolat sűrűségének ugrásszerű változását okozhatják (pl. nem megfelelően kihabarcsolt széles hézagok).

Ezek a szituációk magas igénybevételekhez vezethetnek a vakolathéj aljzatban, és a szomszédos vakolatfelületek különböző tulajdonságait ered­ményezhetik, így például a különböző mértékben szívóképes vakolataljzatokon különböző vakolat­szilárdságok jöhetnek létre.

A károsodás kockázata csak abban az esetben minimalizálható megfelelő mértékben, ha a vakolat felhordása előtt vagy a vakolás során kiegészítő intézkedéseket (pl. szórt vakolat felhordása, az alap- vagy fedővakolat meg­erősítése, a köztes vasalat vagy a szövet lesimítása, vakolathordozók alkalmazása részleges oldással az aljzattól egészen a vakolatban található elmozdulási hézagokig és hasonlók) hozunk. Ezeket a kiegészítő intézkedéseket az aljzatra nézve a tervezőnek kell megadnia!

A bedolgozó munkásnak meg kell vizsgálnia a vakolat aljzatát az adott esetben szükséges kiegészí­tő intézkedések megállapítása és egyeztetése miatt. A különböző anyagtulajdonságok és az általuk esetleg fellépő alakváltozások természetesen nem ismerhetők fel minden esetben a helyszínen a szo­kásos vizsgálati módszerekkel. Ezzel kapcsolatban utalunk olyan szabványokra és szakmai megjegy­zésekre, melyekben a különböző intézkedések (pl. a száradási idők, a vakolat aljzatának előkezelése, a vakolaterősítés, a vakolathordozók stb.) ismerte­tésre kerülnek.

Csupán a rendelkezésre álló különböző aljzatok számossága azt mutatja, erre a területre mennyire sokrétű és összetett módon kell tekinteni,

Ezek:

• mészkő/homokkő/gránit stb;
• falitégla/könnyűtégla;
• mészhomok tégla/salakkő/könnyűbeton kö­vek;
• pórusbeton síkkövek és falazóblokkok;
• azbesztcement lemezek/könnyűszerkezetes építőelemek/szigetelőlemezek stb.

Az aljzattal összefüggésben álló vakolatká­rosodások gyakran elszíneződések formájában mutatkoznak meg, amelyek az aljzat átfénylése, a vakolathordozó és/vagy a hézagkép kitűnése vagy különböző típusú foltképződések révén tűn­nek fel.

Térfogatváltozások okozta repedések

Közvetlen a vakolataljzatból keletkezhetnek repedések a vakolathéjazatban a vakolataljzat páratartalma által és termikusan bekövetkező térfogat-változások következtében, a különböző építőanyagok összetétele alapján, valamint az aljzat egyenetlenségei és a vakolat azzal kapcsolatban álló rétegvastagság-változása miatt.

Fagyapot-könnyűszerkezetes vagy többrétegű lemezek esetén a hőmérséklet és a nedvesség függvényében ritmikus, hőmérséklettől függő térfogatváltozások lépnek fel. Ezekről is vannak bedolgozási irányelvek és jegyzetek, amelyek szórt vakolatot írnak elő, így a lemezek nem tud­nak továbbduzzadni, hanem képesek kiszáradni. A továbbiakban ehhez a szórt vakolathoz 4 hetes száradási idő van előírva, melyet a legritkább ese­tekben tartanak be.

Vakolat roncsolódása

Ezen okok mindegyike a vakolat megnövekedett igénybevételét eredményezik, végül a vakolat felszínének roncsolódását. Ebbe a kategóriába tar­toznak azok a repedések is, amelyek a vakolatban a falazat álló- és fekvőhézagain keresztül kelet­kezhetnek. Ezek a repedések a habarcs és a kövek zsugorodása során fellépő mozgáskülönbségek által keletkeznek. Az időjárástól függő kölcsönhatások miatt, mindenekelőtt a hűvös és nedves évszakban ezek a repedések a különböző termikus és pára­tartalom-függő tulajdonságok miatt általában csak ősztől télig válnak optikailag láthatóvá.