Vakolat

Stukkó tisztítása, festékréteg eltávolítása a stukkóról

A vakolatok választás során a legfontosbb hogy olyan vakolatot válasszunk amely hosszú időtálósággal rendelkezik, nem repedezik meg, egy hatékony védőréteget képez a homlokzat külső felületén. Különösen hasznos, ha olyan összetevőket tartalmaz, aminek következtében javítja a falszerkezet hőtechnikai tulajdonásait. A kerámiagömböket tartalmaző hőszigetelő bevonat egy rendkívűl hasznos plusz funkcióval rendelkezik.

A régi stukkókat általában azért nem lehet rendesen látni, mert a legtöbbször igen finom díszítőtagozato­kat a sok festékréteg hozzá nem értő, szakszerűtlen felvitele során „elkenték”, vagy azok az idők során egyszerűen elkoszolódtak. A történeti stukkókon a legnagyobb károsodás általában vízbetörések he­lyén keletkezik, ahol a víz megtámadja és tönkrete­szi a stukkót.

Az alapfelületeket alaposan meg kell tisztítani, adott esetben le kell alapozni, mielőtt az eredeti stukkót javítani vagy restaurálni kezdjük.

Az ilyen károsodásokat természetesen csak úgy lehet tartósan és szakszerűen kijavítani, ha a hátszerkezetet is kijavítják, felderítik az átned­vesedés okát, és megszüntetik a vízszivárgást. Más esetekben a régi és „csak” elszennyeződött stuk­kót vizes szivaccsal vagy szárazon, porszívóval, mikrofilter használata mellett egyszerűen meg kell tisztítani. Gyakran elég egy száraz, puha, pamut tör­lőkendő a lerakódott por eltávolítására. Vegyszerek alkalmazása a legtöbb esetben abszolút fölösleges, sőt, egyes esetekben akár káros is lehet.

Tisztítás után a stukkóról eltávolítanak minden festékréteget

Ez a munka hozzáértést, kézügyessé­get, restaurátori és interdiszciplináris ismereteket, valamint a műemlékvédelem és a restaurálás terén szerzett tapasztalatokat igényel. Az egyes festék­rétegeket óvatosan, szikével kaparják le. Bizonyos esetekben kézenfekvő a lemaratás – ezt azonban nem szabad általánosan alkalmazni, hanem mindig csak egyes esetekben, megfelelő ellenőrzés mellett!

Alkalmazhatósága többi között az adott festékréteg­től függ

Minden esetben előzőleg egy kis felületen próbatisztítást kell végezni, így elkerülhető a hibás vagy túl erős tisztítás. A tapasztalatlan, gyakorlatlan kézművesek egészen biztosan többet ártanak, mint használnak, ha túlságosan megtisztítják a felületet, vagy túl sokat távolítanak el a felszíni rétegekből.

A stukkómárványt általában először tiszta, me­leg vízzel, majd következő lépésként etil-alkohol­lal mossák le, egy kis vászondarab segítségével. Aztán a felületeket tiszta gyapjúronggyal áttörlik. Azonos módon célszerű eljárni a díszítőmotívumok tisztítása és feltárása során. Ilyenkor is rendkívül óvatosan kell dolgozni – különösen, ha különleges stukkóelemekről és díszítésekről, például élethű virágokat, vagy a flóra és fauna más motívumait ábrázoló, térbeli díszekről van szó. Az alapstukkó­ból kiálló díszítőmotívumok könnyen letörhetnek, éppen ezért érthető, hogy az ilyen tökéllyel kivite­lezett stukkókat csak megfelelő szakképesítésű és minősítésű rendelkező restaurátor kezelheti.