Stukkó tisztítása, festékréteg eltávolítása a stukkóról
A régi stukkókat általában azért nem lehet rendesen látni, mert a legtöbbször igen finom díszítőtagozatokat a sok festékréteg hozzá nem értő, szakszerűtlen felvitele során „elkenték”, vagy azok az idők során egyszerűen elkoszolódtak. A történeti stukkókon a legnagyobb károsodás általában vízbetörések helyén keletkezik, ahol a víz megtámadja és tönkreteszi a stukkót.
Az ilyen károsodásokat természetesen csak úgy lehet tartósan és szakszerűen kijavítani, ha a hátszerkezetet is kijavítják, felderítik az átnedvesedés okát, és megszüntetik a vízszivárgást. Más esetekben a régi és „csak” elszennyeződött stukkót vizes szivaccsal vagy szárazon, porszívóval, mikrofilter használata mellett egyszerűen meg kell tisztítani. Gyakran elég egy száraz, puha, pamut törlőkendő a lerakódott por eltávolítására. Vegyszerek alkalmazása a legtöbb esetben abszolút fölösleges, sőt, egyes esetekben akár káros is lehet.
Tisztítás után a stukkóról eltávolítanak minden festékréteget
Ez a munka hozzáértést, kézügyességet, restaurátori és interdiszciplináris ismereteket, valamint a műemlékvédelem és a restaurálás terén szerzett tapasztalatokat igényel. Az egyes festékrétegeket óvatosan, szikével kaparják le. Bizonyos esetekben kézenfekvő a lemaratás – ezt azonban nem szabad általánosan alkalmazni, hanem mindig csak egyes esetekben, megfelelő ellenőrzés mellett!
Alkalmazhatósága többi között az adott festékrétegtől függ
Minden esetben előzőleg egy kis felületen próbatisztítást kell végezni, így elkerülhető a hibás vagy túl erős tisztítás. A tapasztalatlan, gyakorlatlan kézművesek egészen biztosan többet ártanak, mint használnak, ha túlságosan megtisztítják a felületet, vagy túl sokat távolítanak el a felszíni rétegekből.
A stukkómárványt általában először tiszta, meleg vízzel, majd következő lépésként etil-alkohollal mossák le, egy kis vászondarab segítségével. Aztán a felületeket tiszta gyapjúronggyal áttörlik. Azonos módon célszerű eljárni a díszítőmotívumok tisztítása és feltárása során. Ilyenkor is rendkívül óvatosan kell dolgozni – különösen, ha különleges stukkóelemekről és díszítésekről, például élethű virágokat, vagy a flóra és fauna más motívumait ábrázoló, térbeli díszekről van szó. Az alapstukkóból kiálló díszítőmotívumok könnyen letörhetnek, éppen ezért érthető, hogy az ilyen tökéllyel kivitelezett stukkókat csak megfelelő szakképesítésű és minősítésű rendelkező restaurátor kezelheti.