Festék tudástár

Fémek korróziója, oldószerek felületek tisztításához: szerves, kombinált festékeltávolítók

A legtöbb fém szabadon lévő felületén az idő múlásával elváltozások jönnek létre, amelyek következében a fém tönkremegy, vagy jelentősen veszít használati értékéből.

Jegyezzük meg! A korrózió a fémes szerkezetek kémiai, elektrokémiai vagy anyagtechnológiai reakciója a fémet körülvevő környezettel, amely megváltoztatja az anyag tulajdonságait.

A legtöbb fém érceiben oxigénnel, vízzel, kénnel, foszforral vagy szénnel kapcsolódva található meg. Ezeket a kötéseket az érc feldolgozásakor jelentős mennyiségű energia felhasználásával fel kell bontani ahhoz, hogy a gyártás végeredményeként tiszta fémet kapjunk. Az anyagok – így a fémek is – igyekeznek visszajutni eredeti állapotukba. Ez a jelenség a legfőbb oka a fémes anyagok korróziójának.

Vas oxidáció

Amikor a frissen előállított tiszta vas érintkezésbe lép a levegő oxigénjével, megpróbálja a ráerőltetett tiszta állapotot megszüntetni, ezért reakcióba lép az oxigénnel, és megindul a jól ismert rozsdásodási folyamat. A színvas és az acél a levegő és a jelenlévő nedvesség hatására korrodálódik. A korrózió a vas felületén kezdődik, és fokozatosan terjed a keresztmetszet belseje felé. Ennek a terjedésnek az az oka, hogy a vas-oxid réteg nem zárt, és nem tömör felületű. így az oxigén mindig akadálytalanul tud hozzáférni a még tiszta (érintetlen) fém felületéhez.

Néhány fémnél a felületen kialakuló vékony oxidréteg gátolja, hogy a fém mélyebb részei tönkremenjenek. Ebből adódóan ezek élettartalma jóval hosszabb, és a korrózióvédelem nem kerül költségbe. Ilyen például a réz, a horgany vagy az alumínium.

Szerves, oldószeres festékeltávolítók

A szerves, oldószeres festékeltávolítók a régi festékrétegek oldás útján történő eltávolítására alkalmasak. Míg a lúgos maratószerek hatása kémiai reakción alapul, addig az oldószertartalmú maratószereknél a festékfilm feloldása és megpuhítása révén fizikai folyamat megy végbe.

Ezek a szerek mindig gyári késztermékek. Olyan oldószereket tartalmaznak, amelyek az olajat, gyantát, műgyantát oldják. Az oldóhatást a régi festékréteg felgyűrődéséről, felhólyagosodásáról lehet felismerni. A feloldott festékréteget még nedves állapotban, azonnal el kell távolítani.

Oldószeres festékeltávolítók
Oldószeres festékeltávolítók

Az oldószeres maratószerek cellulóz-észterekkel, cellulóz-éterekkel vannak besűrítve. Az oldószer gyors elpárolgásának megakadályozására sűrített paraffinokat tartalmaznak. Mivel a paraffin soha nem szárad meg, ezért maratás után a felületet denaturált szesszel vagy benzinnel le kell mosni. Az emulgeátorokat tartalmazó marató folyadékokat vízzel lehet lemosni. Az oldószeres maratóanyagokkal kezelt felületek festését közvetlenül az oldószer elpárolgása után el lehet végezni. Vizes után mosás esetén meg kell várni a száradást.

Alkalmazásuk előnyei:

  • Nem színezik a fát.
  • Fapótló anyagoknál is alkalmazhatók.
  • Száradási idejük rövid.

Alkalmazásuk hátrányai:

  • Drágák.
  • Egészségre ártalmasak.
  • Robbanásveszélyesek. (A biztonsági előírásokat be kell tartani!)

Kombinált festékeltávolítók

A kombinált festékeltávolítók oldószereket, lúgokat és vizet tartalmaznak. Mindkét csoport előnyös tulajdonságait ötvözik. Rendkívül maró hatásúak, erősen mérgezőek.

Habkövek

A természetes habkő a vulkáni üvegek lyukacsos módosulata. Többnyire szálas-rostos szerkezetű. Az egyes rostok telve vannak légbuborékokkal vagy légcsatornákkal. Az üregek térfogata sokkal nagyobb, mint az üvegfalazaté. A habkő színe többnyire fehér vagy szürke. Keménysége közel azonos az üvegével. A bányászott habkövet szétfűrészelik, és egyik felét finomra csiszolják.