Hogyan előzhető meg az allergia kialakulása? Család és életmód [TIPP]
Az allergiás hajlam rendszerint öröklődik a családban, és ha egyik vagy mindkét szülő allergiában szenved, nagyobb a valószínűsége annak, hogy a betegség a gyermeknél is kialakul. Ha mindkét szülő allergiás, hetvenöt százalék az esélye, hogy a gyermek is az lesz; ha csak egyik, akkor a kockázat ötven százalék. Átlagosan a népesség tíz-húsz százaléka szenved allergiában, bár bizonyos korcsoportokban, ez, az arány magasabb.
Az allergiák, mint az asztma, a szénanátha, a nátha és az ekcéma, gyakran öröklődnek a családban. Eszerint, sajnos, nem is egy családtag lehet érintett, aminek oka az egyre növekvő számú allergiás problémák kialakulása a gyermekek körében. A kutatások azt bizonyítják, hogy a szülők allergiájának típusa befolyásolja a gyermekeknél kialakuló allergia típusát. Ez annak a következménye, hogy az allergénre adott válasz és a test allergiás reakciójának természete öröklődhet.
Kora gyermekkori fertőzés
Az immunrendszer az élet korai szakaszában még kialakulóban van, s így az immunrendszer stimulálása fertőzésekkel, például légzőszervi vagy bélrendszeri fertőzéssel – elvonhatja az immunmemória figyelmét a környezeti allergénekre való reagálástól. Ezáltal korlátozhatja, vagy akár meg is akadályozhatja az allergia kialakulását.
Azok az enyhébb fertőzések, amelyek gyakoriak a gyermekkorban, nem mindig elegendőek, ám már folynak a kutatások olyan oltóanyagok meghatározására, amelyek esetleg a fertőzéssel szemben folytatott küzdelem felé terelnék az immunreakciót, s ezzel utat nyitnának a jövőben a megelőzés felé.
Eltérés a nemek között
Gyermekkorban a fiúknál gyakoribbak az allergiás gondok, mint a kislányoknál. A tizenhárom éves gyermekekről folytatott tanulmányok azt mutatják, hogy a fiúk esetében nagyobb a valószínűsége a fokozott érzékenységnek házi poratka és macska allergénekre, mint a lányoknál. Felnőtt korban ez a különbség kevésbé jelentős, mivel a fiúk hajlamosak „kinőni” az allergiájukat.
A testedzés előnyei
Néhány újabb tanulmány szerint a testedzés hiánya növeli az asztma fellépésének valószínűségét. Nem világos, hogy ez a gyakorlatok jó hatása, avagy hiányuk éppen azt jelenti, hogy az illető több időt tölt a lakásban, s így hosszabb ideig is van kitéve a házi allergének hatásának. Úgy tűnik azonban, hogy a testnevelésnek és a vele összefüggésben levő nagyobb tüdőtérfogatnak vannak előnyei.
Életvitel
Ahogy a földrajzi különbségek hatással vannak arra, hogy milyen és mennyi allergénnek vagyunk kitéve, úgy a területi és kulturális különbségek is hatással vannak az allergiás betegségek kialakulására. Alacsonyabb például az allergiás megbetegedések száma azokban a közösségekben, ahol sok természetes és friss ételt fogyasztanak, azokkal a közösségekkel szemben, melyek – bár gyakran jobb módúak – inkább feldolgozott ételekkel táplálkoznak. Valószínűleg szerepet játszik ebben a természetes, friss ételek, például zöldségek és gyümölcsök magas antioxidánsszintje, valamint a feldolgozott ételekben található sok tartósítószer és adalékanyag.
Allergia kialakulása
Kétségtelen, hogy a jobb módú társadalmakban egyre nagyobb problémát jelent az allergia. Afrikában a törzsből származó személyek esetében (akiknek tehát a genetikai háttere azonos) gyakoribb az asztmás előfordulás a városi, mint a naturális környezetben, s azon belül is inkább a magasabb, mint az alacsonyabb társadalmi osztályokban. Más tanulmányok szerint, alacsonyabb életszínvonalú országból jobb módú társadalomba bevándorlók fogékonyabbakká válnak az asztmára.
Több tanulmány is folyik azoknak a tényezőknek a tanulmányozására, melyek a kapcsolatot jelentik a jómód, valamint az asztma és allergia fokozott terjedése között, a hangsúlyt azonban az étrendre és életvitelre helyezik.