• allergia

Milyen ételallergiák vannak? Mik a veszélyei? [ÖSSZEFOGLALÓ]

A valódi ételallergia okozhat helyi tüne­teket a gyomorban és a bélben, de ál­talánosabb reakciót is. Az allergiát kivál­tó étellel való találkozás általában az ajkak és a nyelv bizsergésével jár, amit az ajak duzzadása követ (orális aller­giaszindróma). Gyomorgörcs, puffadás és hasmenés is előfordulhat. Súlyosabb esetekben azonban az alábbi tünetek jellemzők:

• nyelv- és torokduzzadás
• arcpír és – dagadás (angioedema)
• beszéd és légzési nehézségek
• vérnyomáscsökkenés következtében fellépő szédülés és bizonytalanságér­zet (anaphylaxia)

Az ételallergiák kiválthatnak olyan tüne­teket is, amelyekkel látszólag nincsenek összefüggésben. Ilyenek a nátha (jellem­zői: tüsszögés, orrfolyás, vértolulás az orrban), az asztma (nehézlégzés, szorító érzés a mellkasban, zihálás), a csalánki­ütés (viszkető kiütések), az ekcéma exacerbáció (viszkető bőrkiütések) és ízületi fájdalom (arthralgia).

Étel-összeférhetetlenség

Nem allergiás étel-összeférhetetlenség léphet fel az étel kémiai tulajdonságai miatt, illetve toxikus reakció következ­tében. Egyes halak, mint a makréla és a tonhal hisztaminszintje megnő, amikor romlásnak indul, s ez arcpírt, alacsony vérnyomást és kiütést okozhat, amit Scombroid-mérgezésnek hívunk. A vö­rösbor és egyes sajtok tirozinja fejfájást okozhat. Monosodium glutamát fo­gyasztása is válthat ki fejfájást, valamint arcpirosodást és gasztrointesztinális (gyomor-bél csatornával kapcsolatos) tüneteket.

Csecsemőknél a tej okozhat hasi fájdalmat és hasmenést Ennek oka egy enzim, a laktóz hiánya a csecsemő beleiben, ami a tejcukor, a laktóz meg­emésztéséhez szükséges. Ez a hiány, fer­tőző gyomor-bélhurut következtében léphet fel.

Az élelmiszer-adalékok és ételszí­nezékek csalánkiütést okozhatnak, illet­ve erősen súlyosbíthatják az asztma és a nátha tüneteit. Ilyen reakciókat okoz­hatnak a benzoátok, a szalicilátok, a szulfátok és a tartrazin. Ha a tünetek olyan étel fogyasztása után jelentkez­nek, amely tartósítóanyagot vagy színe­zéket tartalmaz, mint egyes sajtok, hús-pástétomok, szalámik, tartósított húsok, szárított gyümölcsök, illetve konzervek, valószínű, hogy a fenti anyagok valame­lyikét tartalmazta.

Orális allergiaszindróma

Akkor fordul elő pollenérzékeny embe­reknél, amikor olyan ételt fogyasztanak, amely részben olyan fehérjeszerkezetet tartalmaz, amely a virágporra jellemző. A test az ételt összetéveszti a pollennel, és allergiás reakciót indít be. A reakciók általában enyhék, az ajkakra és a torok elülső részére korlátozódnak, és rend­szerint viszonylag hamar elmúlnak.

A parlagfűre érzékenyek (Ambrosia) dinnye vagy banán fogyasztását követően tapasztalhatnak orális tüneteket, a nyír virágporára érzékenyeknél pedig nyers krumpli, répa, zeller, alma, mogyoró, il­letve kivi válthat ki reakciót.

Atópiás ekcéma

Az atópiás ekcéma, vagy más néven az atópiás bőrgyulladás, a leggyakoribb al­lergiás megbetegedés csecsemőknél. Okozója általában valamilyen tejtermék (tej) vagy tojás (általában tojásfehérje) által kiváltott allergia. Jellemző tünetei:

• pirosodás apró dudorokkal (papuiák)
• váladékozó hólyagok
• pikkelyes bőr

Csecsemőknél az ekcéma gyakran az egész testet érinti. A gyermek növeke­désével aztán, ahogy elkezd totyogni, az eloszlás megváltozik, és a könyök­hajlatra, térdhajlatra, illetve a csukló belső részére korlátozódik. A legsúlyosabb eseteknél az ekcéma a test bár­mely részét megtámadhatja, fájdalmas, égő gyulladást okozva. A betegség okozta bőrelváltozás kevésbé ellenál­lóvá teszi a gyermeket más allergénekkel, például a házi poratkákkal szem­ben.

A gyermekek kétharmada öt-hat éves korára kinövi ételallergiáját. Ételallergiában szenvedő gyermekeknél azonban nagyobb valószínűséggel alakul ki asztma vagy nátha (rhinitis).

Bélbetegség

A betegség inkább a glutin érzékenység eredménye, mint allergia. A glutin egy gabonafélékben, búzában, árpában, zab­ban és rozsban található fehérje. Az erre érzékeny embereknél a glutin olyan tü­neteket válthat ki, mint:

• kényelmetlen puffadtság
• szelek és hasmenés
• maiabszorpció (az ételek helytelen felszívódása)

Az ebben a betegségben szenvedő gyermekek nem fejlődnek úgy, mint kor­társaik, felnőtt korban pedig súlyvesz­téssel jár. Miután a glutin tartalmú ételek jelentős szerepet játszanak mindennapi étrendünkben, szigorú programot kell kidolgozni a krónikus állapot elkerülésé­re. Glutinmentes étrend alkalmazása azonban az összes tünet megszűnését hozza.

Anaphylaxia

Az anaphylaxia tüneteit kiválthatja bizo­nyos ételek fogyasztása; rovarcsípés, pél­dául méh- vagy darázscsípés, illetve allergénnel való kapcsolat (latexallergia).

Az arra érzékeny személyeknél az anaphylaxia egy sor tünettel jelentkezik, bár nem feltétlenül lép fel valamennyi az alábbiak közül:

• rossz előérzet, félelem, aggodalom
• arcpirosodás, ajak-, száj-, szem- és nyelvduzzadás
• általános viszketés, csalánkiütések megjelenése
• szorító érzés a szájban, mellkasban és torokban
• Ü légzési és nyelési nehézségek, ami nyálcsorgással, zihálással, fuldoklással és köhögéssel jár
• orrfolyás
• hányás, hányinger, hasmenés, hasfá­jás
• szédülés, bizonytalanság, hirtelen fá­radtság, gyors szívverés, hidegrázás
• sápadtság, eszméletvesztés, kóma, halál

A legsúlyosabb allergiás reakciók az éte­lekre, például halakra, fán termő dió- és mogyorófélékre, rákfélékre és földimo­gyoróra, valamint a latex-tartalmú termékekre jelentkeznek. Míg ezen ételek nagy része könnyen elkerül­hető, addig más a helyzet az amerikai vagy földimogyoróval (Arachia hypogea), melyet meglepően sokféle módon dolgoznak fel. A földimogyoró a Leguminosae családba tartozik, ahova a babfé­lék, a szójabab, a veteménybab, a borsó és a farkasbab is tartozik.

Földimogyoró ­allergia

A hétköznapi ételek közül a földimogyo­ró-allergia okoz a legtöbb gondot, s az általuk kiváltott reakciók gyakran súlyo­sak és gyors lefolyásúak; esetenként vég­zetesek is lehetnek. A földimogyoró-al­lergia a leggyakoribb ételallergiát és anaphylaxiát kiváltó ok. A föld egyes te­rületein évente körülbelül öt kilogramm földimogyorót fogyasztanak az emberek, átlagosan, mogyoróvaj, édességek, pék­sütemények és mogyoró formájában. Ezeken a területeken a gyermekek nyolcvan százaléka már egyéves kora előtt fogyaszt valamilyen földimogyoró ­származékot, kétéves korukra pedig mindegyikük.

Mivel a földimogyoró rendkívül sokféle feldolgozásban kerül forgalomba, az allergiás reakciót az első darab tulajdonképpeni mogyorószem is kiválthatja, jelezve, hogy már korábban megtörtént a szenzibilizáció, esetleg anélkül, hogy az illető észrevette volna. Korábban néhány tápszer is tartalmazott földimogyoró-származékot, mi több, a földimogyoró-allergének az anyatejben is kiválasztódnak. A szenzibilizáció úgy is kialakulhat a csecsemőknél, hogy édes­anyjuk a terhesség idején földimogyoró­ származékot fogyasztott.

Olajos magvak

A földimogyoró és más dió- és mo­gyorófélék bármilyen ételben előfordul­hatnak – reggeli gabonapelyhekben, szárított gyümölcs és mogyoró-, dióke­verékekben, chilli- és spagetti szószok­ban, húsmártásokban, keleti ételekben, süteményekben, tésztafélékben, fagylal­tokban, édességekben és köretekben. A látható mogyoródarabkák eltávolítása nem jelenti azt, hogy megszabadultunk az összes veszélyes proteintől.

Ráadásnak, még egy korábban a föl­dimogyoróhoz használt eszköz érintése is átviheti a „szennyeződést” egy másik ételre. Gondot okoz a főzésnél földimo­gyoróból készült olajak proteinszennye­zettsége is, amelyeket gyakran csak „nö­vényi olaj”-ként árulnak.

A finomított földimogyoró-olaj nem tartalmaz földimogyoró-proteint (azt az összetevőt, ami kiváltja az érzékenységet), ám ha földimogyoró-tartalmú ételt sütnek benne, majd újra felhasználják, a benne készült étel szennyezett lesz. A növényolajak újrafelhasználása elterjedt szokás mind az otthonokban, mind gyorsbüfékben és más éttermekben is.