• allergia
• irritánsok
• kert

Otthonunkon kívül eső allergén veszélyforrások

Bár az emberek allergiájának nagy részét magában az otthonunkban fellelhető okok váltják ki, van néhány olyan gyakor­lati lépés, melyet érdemes megtenni tá­gabb környezetünk javítására – gyerme­künk iskolájában vagy munkahelyünkön -, s amely által csökken a különböző al­lergiás betegségek, például az ekcéma, az asztma vagy a szénanátha által jelentett fenyegetettség.

Külső környezet

Otthonunkon kívül per­sze nem tarthatjuk annyira kezünkben a dolgokat, ám sokszor felhasználhatjuk tudásunkat az otthoni allergiát kiváltó tényezőkről és irritánsokró! Más helyze­tekben is. Ez adott esetben jelentheti, hogy gyermekünk beveszi a megelőző gyógyszereket például egy kirándulás előtt, vagy az osztály tengerimalacával való foglalkozás előtt, esetleg odafigyel­hetünk, hogy csak szagtalan tisztítószere­ket használjanak az irodánkban.

Kert, garázs, kocsi

Az egyik, otthonunkon kívül eső leg­nagyobb veszélyforrás az allergiában szenvedőknek: a kert. A nyilvánvaló ki­váltó okok a virágpor, a penészspórák és a kontaktallergének. Sok módja van azonban ezeknek az allergiáknak az eny­hítésére, sőt megakadályozására is. A stratégiák a komposzttárolók gondos elhelyezésétől a csak alacsony allergén­szintű fajok ültetéséig terjednek.

Az asztmától és szénanáthától eltérően jóval egyszerűbb a bőrallergiák megelőzése, elkerülve bizonyos növényeket; a virágpor- vagy penészallergia azonban nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a kert tiltott terület. Az otthonon kívüli környezet továb­bi kritikus pontjai az allergiában szenvedőknek: a kocsi, a garázs, a nyara­lás helye és a másoknál tett látogatások.

Komposzt

• Fedetlen halom helyett inkább zárt rend­szerű komposzttárolót használjunk, ezzel megakadályozhatjuk a penészgomba spórák szétszóródását a levegőben.
• Rendszeresen forgassuk a komposzthal­mot, hogy mindig friss anyag kerüljön leve­gőre, s ezzel megakadályozzuk a gombák elszaporodását!
• Ne engedjük, hogy allergiában szenvedő forgassa a komposztot vagy teregesse szét a kertben!
• Ha allergiában szenvedünk, kerüljük a kertnek azt a részét, ahol a közelmúltban komposztáltak!

A gyermekek játékterülete

• A fűallergiában szenvedő gyerekek játék­területen fű helyett gumilapokat helyezzünk el, amilyeneket a játszótereken látni. Ezekről slaggal eltávolíthatjuk a koszt, virágport, gom­ba spórákat és állati hulladékot. Először azon­ban ellenőrizzük, hogy gyermekünk nem al­lergiás-e a gumira (latexre).
• Egy másik lehetőség a fű helyett, az ese­tenként futballpályákon és teniszpályákon használatos műfű.
• Allergiamentes játszóhelyet alakíthatunk ki, ha durva kavicsrétegre harminc centimé­ter vastag, nem színező homokot rakunk. A macskák kizárására kerítsük körül!

Gyep

• Alacsony növésű gyeptakaróval – például virágport nem termelő Vinca minorral – he­lyettesítsük a gyepet!
• Ha meg akarjuk tartani a gyepet, gyakori nyírással tartsuk röviden, így nem hoz virágot és persze virágport sem.
• Kerüljük a fűnyírókat, nehogy felverjék a növényi nedveket a bőrünkre!
• Gyűjtsünk össze minden, a fűnyíró által le­vágott füvet!
• Ne mászkáljunk mezítláb, ha a fűvel való érintkezés ekcémát vagy csalánkiütést okoz!

Padló

• Minden kertre nyíló helyiséget könnyen tisztítható, kemény felületű padlóval burkol­junk! Mind a PVC-ről, mind a linóleumról, a tömör fáról vagy a mázas padlólapokról könnyen eltakaríthatok akár a szél által be­fújt, akár a cipők talpán behordott kosz, vi­rágpor, gomba spórák, fűdarabkák és állati hulladékok. Ésszerű óvintézkedés, ha ragasz­kodunk a cipő levételéhez, mielőtt belép­nénk a házba.

Vegyszerek a kertben

• Gyeptakaró növényekkel és alacsony allergénszintű talajtakarással elriaszthatjuk a gazt, s egyben elkerülhetjük a növényirtók használatát.
• Válasszunk ellenálló növényeket, melyek­nek természetes közege kertünk talaja!
• A levéltetveket és egyéb kártevőket folyé­kony szappannal és vízzel fújjuk le, majd tö­röljük le!
• Hatékony meztelencsiga-csapda egy föld­be ásott söröskorsó. A durva kavicsból kiala­kított talajtakaró néha távol tartja a csigákat és meztelen csigákat.

Élő sövények

• Kerüljük az olyan élő sövényt, amely bőr­gyulladást okozhat, mint például a Leyland ciprus, vagy asztmás és ekcémás tüneteket válthat ki, mint a fagyai (ligustrum)!
• Sűrű sövénynövényt válasszunk, ami nem gyűjti úgy össze a port, a virágport és a gomba spórákat!
• Sövény helyett inkább futtassunk fel vala­milyen alacsony allergiaszintű növényt kerí­tésre, például szagtalan loncot (Lonicera)!

Növények

• Kerüljük az erősen illatos növényeket, nagyobb valószínűséggel okoznak allergiát az arra érzékeny személyeknél, mint a kevésbé illatos fajták, ezért különösen kerülendő pihenőhelyek és játékterületek mellett!
• A kerti utak mentén, ahol véletlenül rájuk léphetünk, ne termesszünk olyan fűszernövé­nyeket, melyek csak préseléssel bocsátják ki aromájukat (illóolajukat)! Az úttól távolabb, megemelt ágyasban termesszük őket!
• Ne termesszünk páfrányt a kertben! Bizo­nyított, hogy a páfrány spórái szénanáthát válthatnak ki az erre érzékeny személyeknél!

Üvegházak vagy verandák

• A télikertet is kezeljük a lakás részeként, hiszen befolyásolja a lakás levegőjének minőségét!
• Használjunk dupla üvegezést a páralecsa­pódás és penészesedés megelőzésére!
• Új üvegház vagy télikert építésénél gon­doljuk meg a padlófűtés bevezetését! Ez a fűtési mód kevés port kavar fel.
• Kevés vízigényű növényeket válasszunk, és a kilógó földeket fedjük be egy réteg kavics­csal a penészesedés megelőzése érdekében! A növények növelik a lakás átlagos páratar­talmát, ezzel elősegítik a penészgombák és a poratkák terjedését.
• Ha sok a növény, nyissunk ablakot, vagy esetleg használjunk páraeltávolítót a páratar­talom csökkentésére!

A télikertek bútorai

• Kerüljük a textilkárpitozású bútorokat, ám azt se felejtsük el, hogy a hagyományosan kerti bútorként számon tartott vessző vagy nádfonatú bútorok nehezen tisztíthatók!

Bőrallergiák

Távolítsunk el minden olyan nö­vényt, amelyről tudjuk, hogy bőrir­ritációt vagy allergiát okoz! Ha azon­ban mégis szeretnénk ilyen növé­nyeket termeszteni kertünkben, vegyük figyelembe az alábbiakat:

• A gondot okozó fajokat az ágyá­sok végében, távol az ösvénytől ültessük, hogy ne kerülhessen sor véletlen érintkezésre!
• Forró, napos időben kerüljük a fotodermatózist okozó növé­nyekkel – például a rutával – való érintkezést. Fotodermatózist ak­kor válthatnak ki egyes növé­nyek, ha ragyogó napsütésben érik a bőrünket. Már rövid érin­tés is többhetes, komoly felhólyagosodást okozhat.
• Karunk védelmére hordjunk hosszú ujjú inget vagy blúzt!
• Szoknya, illetve rövidnadrág he­lyett viseljünk inkább hosszú nad­rágot, különösen fűnyíráshoz, így megvédhetjük lábunkat a rászó­ródó növényi nedvektől!
• Fülünk, homlokunk és fejbőrünk védelmére hordjunk kalapot!
• Kertészkedés után azonnal mos­suk meg a kezünket és minden fedetlenül hagyott bőrfelületet!

Ha valamely növény irritálja bőrün­ket:

• az érintett bőrfelületet bő vízzel mossuk le és néhány napig ne te­gyük ki napsütésnek!
• próbáljuk nem dörzsölni vagy va­karni az érintett területet!
• ha az irritáció súlyosbodik, for­duljunk orvoshoz!

Ha jobban megismerjük allergiánkat, könnyebb védekezni:

• Találjuk meg a kiváltó okokat!
• Vezessünk naprakész feljegyzése­ket tüneteinkről, súlyosságukról, valamint az időjárási tényezőkről!
• Megfigyeléseink alapján döntsük el, hogy mikor, milyen időben kertészkedhetünk gond nélkül!