• allergia
• szellőzés

Segít-e a szellőzőrendszer az allergiásoknak? Hogyan működnek?

A természetes szellőzésnek megvan a maga hátránya: a szélmentes napokon a ház egyes részei rosszul szellőznek, a hi­deg napokon a beáramló levegő túl hűvös lehet komfortérzetünknek; avagy a szénanáthában szenvedők kénytelenek zárva tartani ablakukat a pollenidény alatt. A rossz szellőzés eredménye töb­bek között a benti levegő megemelke­dett páratartalma, illetve szennyező­anyag-szintje lesz.

Tehetünk azonban lépéseket a szellőzés javítására. Szellőzőket helyez­hetünk el például az ablakokon a háttér­szellőzés fokozására, valamint páraelszí­vót a konyhában és a fürdőszobában a nedvesség eltávolítására. További lehetőség egy mechanikus szellőzőrend­szer beépítése.

Segít-e a mechanikus szellőzőrendszer?

A válasz erre a kérdésre talán „igen”. Egy hatékony, jól beépített mechanikus szel­lőzőrendszer sok előnnyel jár, többek között: az állott, belső levegő folyamatos cseréje friss, kinti levegőre; csökkent mennyiségű szennyező anyag az ottho­nunkban; lehetőség, hogy csúcs pollen­idényben, illetve magas légszennyezett­ség idején bezárkózzunk. A rendszert esetleg már akkor is érdemes megfon­tolni, ha tudjuk, hogy milyen allergének és irritánsok váltják ki allergiás tünetein­ket.

Ahhoz, hogy átlássuk, hogy egy me­chanikus szellőzőrendszer mennyire tud­ja csökkenteni az allergiás tünetek súlyosságát vagy gyakoriságát, azt kell jobban megvizsgálnunk, hogy mit is tud ez a rendszer. Ésszerű elvárás, hogy fo­lyamatosan frissen tartsa otthonunk le­vegőjét azáltal, hogy az elhasznált benti levegőt kiszívja, friss kinti levegővel pó­tolja. Ezenkívül télen a szellőzőrendszer valószínűleg visszaszorítja a házi poratkák számát, mivel kintről hűvös levegőt szív be, s ezzel csökkenti a lakás relatív pára­tartalmát.

Kutatások

A kutatások azt mutatják, hogy azok­ban az országokban, ahol több hónapig hideg az idő, a mechanikus szellőzés már önmagában nagymértékben lecsökkenti a házi poratkák számát. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a téli alacsony relatív páratartalom annyira lecsökkenti az atka­populációt, hogy még a melegebb, párá­sabb nyári hónapban sem tudnak telje­sen magukhoz térni.

Azoknak, akik érzékenyek az atkákra nem szabad elfelejteniük, hogy a mecha­nikus szellőzőrendszer csak akkor segít­het, ha egy átfogó poratka-kezelési prog­ram része, ami magába foglalja az atkavédő huzatot az ágya­kon, valamint olyan bútorokat és padló­burkolatokat, amelyek taszítják az atkákat.

A szellőzés követelményei

Ha lakásunk szellőzését vizsgáljuk, min­den lépésünket azokhoz a modern épí­tészeti szabályozásokhoz kell igazíta­nunk, melyek célja a megfelelő szellőzés biztosítása és a párakicsapódásból adó­dó károk csökkentése, ezáltal a leve­gőminőség javulásának előmozdítása a lakásban. Ha valaki allergiás a családban, elhelyez­hetünk egy egyszobás szellőzőrendszert a hálószobájában (második lépés), míg a harmadik lépés rendszerint csak átépí­tésnél kivitelezhető.

Otthonunk minden helyiségének kellene lennie egy „gyors” és egy termé­szetes, „háttér” szellőzésének. Gyors szellőzést biztosíthatunk például egy nyitható ablakkal. Ez a legtöbb szobában nem okoz gondot, ám vannak olyan WC-k és fürdőszobák, amelyekben az ablak nem nyitható vagy teljesen hiány­zik. Ilyen esetben páraelszívót kell besze­reltetni.

Háttérszellőzésnek megfelel egy kis nyílás, amely nyitva hagyható, de nem esik be rajta az eső, és a betörők sem juthatnak át rajta. Azokban az otthonok­ban, ahol már modern ablakokat építet­tek be, ez általában egy szellőzőrács, egy apró rács, melyet beépítenek az ab­lakkeretbe. Más otthonokban esetleg be kell szerelni ilyen szellőzőket vagy biz­tonsági zárat kell feltenni az ablakokra, hogy résnyire nyitva lehessen hagyni őket.

„Páraelszívó” szellőzés

A  „vizes” helyiségekben – azokban, ahol sok nedvesség termelődik: konyha, fürdőszoba, mosókonyha – kell valami­lyen módszer, ami kivonja a nedvesség­gel telített levegőt, esetleg egy páraelszí­vó ventilátor, vagy mint ahogy néhány országban használatos, egy passzív szel­lőzőrendszer.

Páraelszívó ventilátorok

A modern páraelszívókat csendességük és hatékonyságuk teszi vonzóvá. Fontos azonban, hogy a párás levegőt a házon kívülre fújják, ne pedig befelé vagy egy hozzáépített garázsba, mert azzal párale­csapódás, sőt akár penészesedés és rot­hadás is megindulhat.

A legjobb hely a ventilátor számára egy külső fal, távol az ajtótól és az abla­koktól, melyeket a páraelszívó működé­se alatt csukva kell tartani, máskülönben az ablakon vagy ajtón beáramló levegő egyenesen átmenne a ventilátoron, ezzel gyakorlatilag szellőzetlenül hagyva a szo­bát. Vannak olyan automatikával felsze­relt ventilátorok, melyek egy adott pára­tartalom fölött magasabb sebességre kapcsolnak. Alacsony páratartalomnál a ventilátor kikapcsol vagy kisebb teljesít­ményre áll be. Forgalmaznak kisfeszült­ségű, nedvességálló ventilátorokat is vizes helyiségekbe, például zuhanyfülkék­be. Garázsba, dolgozószobába vagy műhelybe is szerelhetünk be elszívót a pára eltávolítására.

Bojlerek és fűtőeszközök

A nyílt kürtös készülék a szükséges le­vegőt a lakásból szívja be. A levegőhiány elégtelen, égést eredményez, azaz a szén-monoxid-mennyiség megnöveke­dését, valamint nagyobb kockázatát az égésmelléktermékek szobába való beszi­várgásának.

Ezek a melléktermékek a légző­szervi allergiában szenvedőknél tüsszögést, köhögést és ehhez hasonló tüne­teket provokálnak, de jelenlétükkel a szénmonoxid-mérgezés veszélye is fennáll. A zárt rendszerű kürtővel ren­delkező készülékeknél a fenti veszélyek nem merülnek fel, mert ezek a levegőt közvetlenül kívülről szívják be, és égési melléktermékeiket is kiengedik a sza­badba.

Nyílt kürtőjű készülékkel egy helyi­ségben ne használjunk páraelszívó venti­látort vagy szagelszívóval ellátott tűzhe­lyet, mert az elszívón keresztül kiáramló levegő visszaszippanthatja az égési mel­léktermékekkel vegyült levegőt a készü­lék kürtőjébe, és onnan a szobába.

Szellőzőrendszerek működése

Szellőzőrendszerek

A mechanikus szellőzés legátfogóbb formája a „hővisszanyerő mechanikus szellőzés”. Könnyen beépíthető félkész házakba vagy a már kész, egy­szintes épületekbe. A már kész, több­szintes épületekbe egy házrészre kiter­jedő rendszert építhetünk be. A legjobb eredmény eléréséhez fontos, hogy otthonunk jól szige­telt és jól tömített (légmentes) legyen. Fölösleges kifizetni egy bonyolult rend­szert, ha a házon átfúj a szél. A rend­szer beszerelését végző társaságnak a nyílászárók szigetelését is el kell végez­nie, a beépítési munka részeként.

Hogyan működik a hővisszanyerő mechanikus szellőző­rendszer?

A rendszerhez egy központi egység tar­tozik, ami egy ki- és egy befújó ventilá­tort és egy hőcserélőt tartalmaz. A köz­ponti egység a csöveken és bevezető nyílásokon keresztül friss levegőt szállít minden hálószobába és nappaliba, mi­közben elszívja a fürdőszoba és konyha elhasználódott levegőjét, melyet aztán a szabadba juttat ki.

Az egység része egy hőcserélő készülék, amelynek feladata, hogy a kiáramló meleg levegő hőjének nagy részét átadja a beáramló leve­gőnek. A beáramló levegőt megszűri, mielőtt szétfújná a lakásban. Így a háló­szobák és a nappali állandóan friss, meg­tisztított és felmelegített levegőhöz jut, miközben a konyhából és a fürdő­szobából távozik a nedvesség és a kelle­metlen szag.

Szűrőválasztás

A szűrők lehetnek szemcsések, amelyek olyan részecskéket szűrnek ki, mint a pe­nész, pollen, por, baktériumok és víru­sok, vagy gázneműek, amelyek a gázokat és gőzöket szűrik ki, például a szén-mo­noxidot és a formaldehidet. A jobb szűrők nagyobb segítséget nyújtanak ahhoz, hogy otthonunkban minél alacso­nyabb legyen az allergénszint. Légszűrő­ket használnak a légfűtésnél, a légkondi­cionáló rendszerekben, a légszűrő szerkezetekben és a porszí­vókban. A baktérium- és penészszennyezés elkerülése érdekében mindig a használati útmutatóknak megfelelően tartsuk tisztán és cseréljük a szűrőket.

Részleges rendszerek

A már kész, többemeletes házban egy részleges szellőzőrendszer lehet a meg­oldás a benti levegőminőség javítására, feltéve, hogy az épület megfelelően szi­getelt. A részleges rendszerek friss leve­gőt szállítanak az emeleti hálószobákba és kiszívják a levegőt a fürdőszobából.

A rendszer kiegészítője egy konyhai szagelszívó a földszintre és egy egyszobás, hővisszanyerő szellőzőegység vagy légbevezető nyílás a nappalikba.

Egyszobás egységek

Ez a rendszer egy-egy bevezető és kivezető ventilátorból, valamint egy hő-átadó készülékből álló, könnyen besze­relhető egység. Abban segít, hogy egyet­len szoba páratartalmát és levegőjének minőségét szabályozhassuk.

Passzív, kürtös szellőzés

Ebben a rendszerben a fürdőszoba és a konyha mennyezetéről kiinduló kürtő­kön keresztül a meleg, nedves levegő kiáramlik a tetőn nyitott ki vezetőkön ke­resztül. Az elhasználódott, párás levegőt a nappali és hálószobák szellőzőin be­áramló friss levegő váltja fel. A kürtös szellőzőrendszerben nincsenek ventilá­torok. Leginkább újonnan épített házak­nál építhető be.

A hővisszanyerő mechanikus szellőzőrendszer beépítése

A hővisszanyerő szellőzőegység elhelyezése:

• A ház közepe táján, lehetőség szerint a padláson válasszunk helyet! Ez a lehető legrövidebb (és legolcsóbb) csővezetékrendszer kiépítését teszi lehetővé.
• Győződjünk meg arról, hogy a választott helyen hozzáférhető-e a hővisszanyerő egység! A ventiláto­rok, szűrők és a hővisszanyerő rendszeres tisztítást igényelnek azért, hogy maximális hatásfokkal működhessenek.
• Fontoljuk meg egy olyan típusnak a beszerzését, amelynél a hővisszanyerő egységet a tűzhely fölé. szagelszívóval egybeépítve, helyezhetünk el! így a ventilátor és a szűrők könnyen hozzáférhetőek.
• A ki- és bevezetőnyílásokat ne helyezzük az uralkodó széljárással szembeni falra, amennyiben a ház szeles helyen áll!

Csővezetékek elhelyezése:

• csővezetékeknél kerüljük az éles szögeket, melyek csökkentenék a hatékonyságot!
• vezetékeket egy beépített szekrényen vagy bepolcozott sarkokon keresztül vezessük át!
• Ha a hővisszanyerő egységet a padláson helyezzük el, szigeteljük le a vezetékeket a készülék és a kö­zött a pont között, ahol a csővezetékek beérnek a meleg lakásba! Amennyiben a készülék bent van a házban, a készülék és a szabad tér közti vezetéket szigeteljük!

A be- és kivezető nyílások elhelyezése:

• Építsünk be minden „száraz” helyiségbe bevezető nyílást, ezzel biztosítva a helyes, mindenhova kiter­jedő szellőzést!
• Ne helyezzünk ki- és bevezető nyílásokat az előszobákba és lépcsőházakba, mert az megzavarhatja a légáramlást!
• Helyezzük a bevezető nyílásokat az ajtókkal szembe, így az egész szobát átjárja a levegő!
• Ha nagy szobák vannak otthonunkban, az a legjobb megoldás, ha a szoba mindegyik végében elhe­lyezünk egy-egy bevezető nyílást.

A megfelelő levegő­csere biztosítása:

• A levegőcsere aránya az ott lakó személyek számától és életstílusától függ.
• Minél hermetikusabban zárható otthonunk, annál jobb eredményt érhetünk el.
• A belső ajtók alatt hagyjunk rést a levegő megfelelő áramlásához!
• Vegyük fontolóra a szellőzőrendszer folyamatos működtetését, különösen éjszaka, ami a páralecsapó­dás szempontjából a legrosszabb időszak!
• Ha valamilyen kétség merülne fel, forduljunk szakemberhez vagy egy tanácsadó céghez!

Karbantartás:

• Nagyon gondosan tartsuk karban a szellőzőrendszert azért, hogy megakadályozzuk, hogy eldugult szűrők vagy csövek miatt a szennyező anyagok és mikroorganizmusok kerülhessenek vissza a levegőbe!

A légszűrők jellemzői

• Aktív faszén: Különlegesen kezelt, nagyon porózus faszén. Gázszűrő, amely a legtöbb illékony szerves vegyületet eltávolítja, a formaldehid kivételével; ezért időnként kiegészítik aktív alumínium­oxiddal, ami képes megkötni a formaldehidet is.
• Kiterjesztett felület: Szemcsés szűrő, melyet üveggyapotból vagy poliészterszálakból készítenek, és szintetikus gyanta tart össze. Sokféle levegőben lebegő részecskét és pollent képes kiszűrni.
• HEPA (nagy hatékonyságú, szemcsés légszűrő): Nagy teljesítményű, kiterjesztett felületű, szemcsés szűrő, amely képes a részecskék legalább kilencvenhét százalékát kiszűrni, akár a 0,3 mikron nagyságúakat is. Nélkülözhetetlen a füst levegőből való kiszűrésénél. Miután a füst mind részecskéket, mind gázokat tartalmaz, szükséges egy aktív szénszűrő is.
• Elektrosztatika: Műanyag, szemcsés szűrő, amely a statikus elektromosságra épülve köti meg a részecskéket. Van tisztítható, újrahasznosítható fajtája is, más típusokat azonban ki kell cserélni, ha elszennye­ződnek. Elég hatékony a nagyobb részecskék, például a virágpor és a penészgomba spórák meg­kötésében, de a hat mikronnál kisebb részecskék eltávolításában nem túl hatékony.
• Elektrosztatikus kicsapó rendszer: Szigorú értelemben véve ez nem is igazi szűrő, minthogy a levegő itt nem áramlik át semmiféle szűrőanyagon. A lakás elektromos rendszeréhez van kötve, és negatív töltést ad át a részecskéknek, mint például a levegőben lebegő pornak, penészgomba spóráknak és virág­porszemcséknek, így azok a pozitív töltésű gyűjtőlemezekre tapadnak. A lemezeket rend­szeresen kell mosni, hogy műkö