Természetes kövek - 55. oldal

A kövek kiválasztásánál elsődleges szempont a felhasználás célja. A kültéri alkalmazásnál figyelembe kell vennünk az időjárás állóságot (ezen belül főként a fagyállóságot), de ügyelnünk kell más környezeti hatásokra is. Padlóburkolatnak csak a közepesen kemény vagy kemény kövek felelnek meg.

Keményebb köveknél

A keményebb köveknél gondolnunk kell arra is, hogy mondjuk a gránit megmunkálása lényegesen nehezebb és drágább, továbbá speciális eszközök szükségesek hozzá.

Mennyit vásároljunk?

Vásárláskor érdemes a szükséges mennyiségre elegendő tartalékot rászámolnunk (leeső, rontott darabok), mert egy esetleges utánrendelésnél nagy eltérések adódhatnak a burkolatban. Az azonos fajtájú kőanyagok színében és struktúrájában nagy szóródás lehetséges, és a kereskedők csak ritkán vállalnak garanciát ilyesmire. Figyelni kell arra, hogy az előre csomagolt kövek ugyanabból a szállítmányból származzanak. Ehhez tanulmányozzuk a csomagolásokon található feliratokat.

Hol szerezhetjük be?

A köveket beszerezhetjük kőmegmunkáló üzemből vagy építőanyag áruházból is. Többnyire a csempeüzletek is tartanak természetes kőlapokat. Hasonlítsuk össze az árakat és amennyiben lehetséges vizsgáljuk meg az árut, hogy nem keletkeztek-e rajta sérülések a szállítás és tárolás során. Elsősorban a letörött sarkokra, csorbult élekre és a polírozott felületek karcaira kell ügyelnünk.

Szállítási tippek

A nagyobb lapokat feltétlenül élükre állítva kell szállítani. A nagyobb felületű darabok ugyanis fekvő helyzetben a rezgéstől és a nagyobb dinamikus erőhatásoktól könnyen eltörhetnek. Az ablakpárkányokat és hasonló darabokat jól szállíthatjuk az autó hátsó ülésén is, de érdemes az üléshuzatot legalább egy takaróval védenünk.

Több lap szállításánál a darabok nem érhetnek egymáshoz, közéjük kartont vagy egyéb puha távtartót rakjunk. A szállítmányt alaposan biztosítanunk kell elcsúszás és feldőlés ellen. Nagyobb tömegű rakomány esetén jól jöhet egy utánfutó. A rakomány elhelyezésénél nagyon ügyeljünk a teherelosztásra, hogy a vontatmány minél kevésbé befolyásolja járművünk menettulajdonságait.

Figyeljünk a rögzítésre, tárolás

Ebben az esetben is vegyük figyelembe a lapok méretét és szállítsuk a nagyobbakat állítva. A megfelelő mennyiségű rögzítő anyagról előre gondoskodjunk. Vigyünk magunkkal kiszolgált raklapot, különböző hosszúságú deszkákat, léceket (szöget, kalapácsot), kötelet, gurtnit és alátétnek valót.

A tároláshoz szilárd aljzat szükséges és valami stabil tárgy, amihez oda lehet támasztani a darabokat. Az aljzatra fektessünk megfelelő méretű alátétfákat. A nagyobb lapokat mindig tároljuk állítva. Egymásra lehetőleg ne rakjuk a darabokat, de ha szükséges, használjunk megfelelő betéteket, hogy elkerüljük a feszültségekből származó törést.

Védjük az éleket

Az éleket védjük polisztirolhab csíkokkal, fagyapottal vagy kartonnal.

A köves szakmáknak van néhány kifejezése, amelyet a laikusoknak is célszerű ismerni ahhoz, hogy elkerüljék a félreértéseket. A természetes kőanyag különböző formákban kerül forgalomba. A kőfaragó üzemekbe néhány köbméteres, nagy kőtömböket szállítanak, amelyeket különböző vastagságú építőköveknek (pl. sírkövek) vágnak fel. A barkácsolókat különösen érdekelhetik a kezdő szeletek, amelyek hulladéknak számítanak. Ezeket a darabokat a sima oldalukkal kifelé elhelyezve jól hasznosíthatjuk épületeknél.

A táblás kövek általában 20, illetve 30 mm vastag, egyik lapjukon megmunkált kőlapok

Általánosan elterjedt a kőzet struktúráját és színét legjobban kiemelő polírozott felület. Ezen a felületen nehezebben rakódik le a szennyeződés is. Padló- és lépcsőburkolatokhoz a csúszásveszély miatt kültéren a polírozott felület helyett inkább durvább felületet válasszunk. Főleg keményebb kőzetek, mint pl. a gránit alkalmasak másfajta megmunkálásra is.

Az ipari felület megmunkálás a következő alternatívákat kínálja:

• csiszolt (különböző fokozatok léteznek a durvától a finomig);
• fűrészelt (a fűrésznyomok jól láthatóak, a vágástechnikának megfelelően körök vagy vonalak formájában);
• olvasztott (a felületet nagy hőmérsékletnek teszik ki, ekkor az egyes ásványok különböző mértékben megolvadnak és szabálytalan felület alakul ki);
• homok fúvott (a felület sima, matt fényű lesz az eljárástól).

Terméskő lapok, mint pl. a déltiroli porfír; a rétegek hasításával készülnek, és felületüket durván hagyják.

Az ajtó- és ablakkeretezések az oldalsó fél kövekből és a felettük elhelyezkedő szemöldökkőből állnak. A kőkeret elemeinek belső részét béliéinek hívják.

A méretre vágott lapokat általában négyzetes, négyszögletes, ritkábban valamilyen szabályos sokszög (hatszög, nyolcszög) formára vágják.

A kidolgozott élek általában ablakpárkányok, lépcsőlapok látszó élei. A leggyakoribb és legolcsóbb kiképzés az egy vagy két fózolással (rézsűs lecsapással) készített polírozott él.

A fózolás két derékszögben találkozó felület élének rézsűs lecsapása. A köveknél e célra egy 3 mm szélességű rézsű már elegendő.

A drágább és nehezebben kivitelezhető elképzések közé tartoznak a lekerekítések. A negyed pálca keresztmetszete egy 90°-os, a fél pálca keresztmetszete pedig egy 180°-os körívet követ.

A képzeletbeli ellendarabokat negyed homorlatnak (más néven holkernek), illetve fél homorlatnak nevezzük.

Szalaglapoknak az állandó szélességű (pl. 300 mm), de változó hosszúságú lapokat nevezik. Az ilyen lapokból készült burkolatot a fektetési irányban szabálytalanul adódó fugakép jellemzi.

A kalibrált lapokat egészen pontos vastagsági mérettel készítik (pl. 20 mm). Az ilyen lapok méretpontossága elsősorban a vékony ragasztóágyazatba (max. 3 mm) való fektetésnél elengedhetetlen.

A nem kalibrált lapok méretében 1-2 mm eltérés is lehetséges. Ezeket a lapokat közepes vastagságú habarcs- vagy ragasztóágyazatba rakják, amelynek vastagsága 3 mm és 20 mm között változik.

A vastag ágyazatnál a lapokat homok és cement száraz vagy földnedves keverékébe (ún. misungba) rakják. Az aljzat minőségétől függően mindegyik eljárásnak vannak az előnyei és hátrányai is. A kőlapok felhasználásánál megkülönböztetjük a padló- és a homlokzat-burkolatokat. A lapok elrendezésére számtalan lehetőség és minta létezik.

A leggyakrabban alkalmazottak (fenti képen 7-11):

• hálósán rakott,
• diagonálisan rakott,
• kötésben fektetett,
• diagonális sakktáblaminta,
• a keresztfugáknál betétekkel készülő hálós minta.

12. számú képen – Diagonális fektetés keretezéssel.

Természetesen a minták kombinációi is lehetségesek. Gyakran használnak a fal- és padlófelületek tagolására, díszítésére ún. frízeket és bordűröket, amelyek színes vagy ornamentális díszítésű sávok. A burkolatba kerülhetnek még geometrikus figurák vagy mozaikok is. A nem szakszerűen lerakott terméskő lapok egyenetlen – nem sík – felületet adnak.

Fajták:

• Szilikát: Pl. az amfibolit (szarufény), amely a zöldtől a feketéig változó színű, kemény anyag.
• Csillám: Színtelen/fehér vagy sötétbarna/fekete.
• Málladékok: Mindenféle színben léteznek a puhától a kemény anyagokig.
• Kicsapódó anyagok: Megjelenésük változatos, az átlátszótól a feketéig terjed.

Az ásványok kombinációiból sokféle kőzet jön létre. Az összetétel határozza meg a kőzetek fő tulajdonságait: a keménységet, a küllemet, az előfordulás gyakoriságát, és a megmunkálhatóságot.

A tulajdonságoknak megfelelően a kőzetek különböző csoportokat alkotnak, ezek a következők:

• magmás kőzetek,
• üledékes kőzetek,
• átalakult kőzetek.

A magmás kőzetek közvetlenül a föld belsejében lévő olvadt kőzettömegből, a magmából jönnek létre. Ha a magma a földkéreg alatti üregben szilárdul meg, akkor mélységi magmás kőzet jön létre. Tipikus mélységi magmás kőzet többek között a gránit, a gabbró, a diorit vagy a szienit.

A nagy és tartós nyomás a kőzetet a rendelkezésre álló hely optimális kitöltésére kényszeríti, így alapvetően szabályos geometriai alakzatok, kristályok jönnek létre. Ha a magma a megszilárdulás előtt felszínre tör, ún. kiömlési kőzetek jönnek létre. Ezek közé tartoznak a bazalt, a kvarcporfír, valamint a porózus lávakövek és tufák.

Bár a kiömlési kőzetek alkotóelemei magmás eredetük folytán ugyanazok, mint a mélységi kőzeteké, egészen más kőzetté alakulnak azáltal, hogy áttörik a Föld kérgét. A nagy nyomás megszűnése és a hirtelen lehűlés miatt a kőzet molekulái csak ritkán rendeződnek kristályrácsba. A kiömlési kőzeteknek így nincs teljes kristályos szerkezetük, csak ún. zárványok (kristály kezdemények) vannak bennük.

A kiömlési kőzeteket létrejöttük miatt vulkanikus kőzeteknek is nevezik. A porózus vulkanikus kőzeteket pedig gyakran lávakőnek hívják. Szigorúan véve a láva a földkéregből kilépő, még forró és folyós magma megnevezése. A megszilárdult láva, a lávakő egy nagyon fontos építőkő.

Az üledékes kőzetek kialakulása

A) A régebbi kőzetek mállásából, mechanikus úton

A szél, a víz és jég (a jégkorszakban) a málladékot elhordja és laza üledékként lerakja. Az üledékréteg folyamatos vastagodásával az alsóbb rétegekben megnövekszik a nyomás és az esővíz kötőanyagokat (mész, agyag, kvarc) mos bele a lerakódott szövetbe, amely végül megszilárdul.

Mechanikus úton létrejött üledékes kőzetek a homokkövek, konglomerátok és breccsák. A szűkebb értelemben vett homokkövek túlnyomórészt vagy kizárólag kvarchomokból állnak, bár gyakran többféle kötőanyag is előfordul bennük, amitől színezetük is változatos. A konglomerátokban a szállítás során (pl. patakok által) lekerekedett, míg a breccsákban éles kőtörmelék található, amely helyben ágyazódott be a kötőanyagba.

B) Kémiai reakciók útján

A kémiai üledékek kémiai reakciók termékei. Ebben a csoportban építőkőként elsősorban a mészköveknek van jelentőségük. Ezek kötőanyaga a fogainkban és csontjainkban is található kalcium.

Kőzetek felépítése és alkotóelemei

A vízben oldott kalcium bizonyos körülmények között mészüledékként vagy cseppkőként kiválik. Ilyen körülmények között alakul ki a ritka fagyálló mészkövek egyike, a travertin. A tengerek öbleiben a meszes üledék lerakódásából jöttek létre a réteges mészkövek. A vízzel elárasztott időszakoknak megfelelően jöttek létre a karbonátokból a különböző vastagságú lemezes mészkőlerakódások.

A solnhofeni lemezes mészkő

A solnhofeni lemezes mészkő a benne talált kövületek -, mint pl. az Archaeopteryx nevű ősmadár – révén vált ismertté. Ezt a kőfajtát sima felülete miatt hosszú ideig kőnyomatokhoz használták nyomólemezként.

A tömbös mészkövek elhalt élőlényekből állnak. A tengerek kis élőlényei gyakran növesztettek védőpáncélt mészből. Elpusztulásuk után a mészvázak a tenger fenekére süllyedve a nagy víznyomástól összetömörödtek. A tömbös mészkövek ma a mész és cementgyártás alapanyagai. Ismert fajtája az ún. „juramárvány”. Az átalakult kőzetek hő, nyomás vagy kémiai reakció hatására alakultak át valamely más kőzetből.

A valódi márvány nagy nyomáson, nagy hőmérsékleten alakult át üledékes mészkőből. Többnyire tektonikai események (pl. földrengések) alkalmával az üledékek saját tömegüknél fogva vagy áramlások hatására nagy mélységbe süllyedtek. A nagy mélységben uralkodó nyomás hatására aztán kristályos szerkezet alakult ki, amely szabad szemmel is jó látható. Egy szintén jól ismert átalakult kőzet a pala.

Csigalépcső 1.

A csigalépcsők spirálalakjuknak kö­szönhetően rendkívül dekoratívak. A lépcső fokai az orsóba vannak be­fogva. A keresztmetszeteket a lehető legkisebbre méreteztük. A bevésési mélység 2 cm, ehhez 26 cm pofatartó­-szélesség tartozik. A lehető legna­gyobb belépési szélesség eléréséhez 360°-ra 12-13 lépcsőfokot kell elosz­tani. A pihenő hátsó szélénél a fejmagasságot mindig ellenőrizni kell!

Számítási példa

Ha 360°-ra 12 lépcsőfokot választunk, amelyek magassága 19,5 cm és két foknak megfelelő pihenőmagasságot veszünk alapul, akkor a számítása következőképpen alakul:

• 12 fok x 19,5 fellépési magasság = 2,34 m
• levonva 2 fellépési magasságot – 0,39 m (mivel a pihenő hátsó széle a második fok fölé esik) = 1.95 m
• levonva a pihenő vastagsága – 0,05 m fejmagasságra adódik = 1.90 m

Építtető: Niedecker házaspár, Falken­stein

A lépcső nézete

Csigalépcső 2.

Egy félkör alakú falfülkében elhelyezett csigalépcső a tervezőnek (a vonal­vezetés és a biztonság szempont­jából) rendszerint sok fejtörést okoz. Az egyik alapvető kiinduló feltételt az jelentette, hogy a tipegőkorban lévő gyerekekre való tekintettel a mellvédet úgy kellett kialakítani, hogy az meg­védje őket a lezuhanástól. A lépcsőfeljárót egy kis ajtóval el lehet zárni.

Tekintettel arra, hogy erre a magas szintű biztosításra a gyerekek idősebb korában már nincs szükség, a lépcső emelkedő szakaszán a korlátpálcáknak ezt a szoros osztását már nem alkalmaztuk. A felső nyílás környékén a fokok közé egy-egy második korlát­pálcát is beiktattunk. A mellvéd sze­gélydeszkája úgy veszi körül a lépcső nyílását, mint egy tányért a pereme. Az acéloszlopra az utólag elkészített födémnyílás miatt van szükség.

Szintmagasság: pinceszint: 2,28 m, földszint: 3,05 m
A fellépések száma: 28
Osztás 360°-ra: 14 lépcsőfok
A lépcső átmérője: 1,40 m
Az orsó átmérője: 15 cm
Fafaj: bükk
Fokvastagság: 4,5 cm
Fogódzó: rétegekből ragasztva, ke­resztmetszete 10 x 4,2 cm
A korlátrudak átmérője: 22 mm
A fa felületkezelése: kétkomponensű lakk

Az orsó metszete

Csigalépcső 3.

A rozsdamentes acél és bükkfa kom­binációjával készített csigalépcsők je­lenleg rendkívül népszerűek. Ehhez az is hozzájárul, hogy ennek a típusnak az oszlop és a lépcsőfok között sem­miféle támasztókonzolra nincs szük­sége. A külső oldalon lévő távtartók tetszetős megjelenésűek. Előnyös, ha a fém nemes anyaga a belső térben máshol is előfordul. A legnépszerűbb a szálcsiszolt felületű rozsdamentes acél. Ezt a felületet például csiszolópa­pírral lehet elkészíteni; a szemcsézet 220-as vagy annál finomabb legyen. Fényes felületet polírozással kapha­tunk.

A lépcső egy garzonlakásban a háló­szobába vezet. Ennek megfelelően a emelkedési arány és a járószélesség tekintetében csak minimális követel­ményeket kell kielégítenie. Ezeket a DIN 18065 1. táblázata (Határméretek) tartalmazza, a hasznos lépcsőszé­lességek a szabvány 12. és 13. oldalán találhatók.

A minimális követelmények a követ­kezők: 80 cm járószélesség, 20 cm fel­lépési magasság és 23 cm belépési szélesség. Természetesen fontos kö­vetelmény, hogy a lépcsőn kényel­mesen lehessen felmenni. A járóvonal csak a közlekedési űrszelvényen belül vándorolhat. Ez a fogódzótól 30 %-ra kezdődik, maga az űrszelvény 20 %, tehát az orsóig 50 % marad.

Szintmagasság: 2,77 m
A fellépések száma: 15
A lépcső átmérője: 1,87 m
Fokok: bükk, 4,4 cm vastag
Fogódzó: bükk, 4,2 cm vastag
Korlátoszlopok: rozsdamentes acél­csövek, ᴓ 33,7 mm
Korláthevederek: rozsdamentes acél­csövek, 0 12 mm
Osztás: 15 lépcsőfok 360°-ra

Alaprajz

A lépcsőfokok metszete

Az oszloptalp részlete

Csigalépcső 4.

Az 1,27 m külső átmérőjű lépcsőn a körülményekhez képest elég kényel­mesen fel lehet menni. További előnye, hogy az újonnan kialakított tetőtérből még fény is jut az alatta lévő lakótérbe. Ezt a pihenő fémrácsa is elősegíti. Ez a rács kivehető, így a nagy tárgyakat nem kell a lépcsőn felvonszolni, a nyí­láson át fel lehet adni azokat.

Szintmagasság: 2,765 m
A fellépések száma: 16
Alapterület: 1,26 m²
Osztás: 14 fok
Acélelemek: St 35
Emelkedési arány: 19,7 x 14,5 cm (a korlát belső oldalától 30 cm-re)

Csigalépcső 5.

Az építtető minimalista stílusú, könnyed, szellős hatású lépcsőt szeretett volna, amelynek létrehozásában alko­tó módon maga is közreműködött.

Szintmagasság: 3,15 m
A fellépések száma: 16
Alapterület: 1,98 m²
Osztás: 14 lépcsőfok 360°-ra
A lépcső átmérője: 1,588 m
Fokvastagság: 4,5 cm
Fafaj: bükk
Felületkezelés: olaj
Emelkedési arány: 19,7 x 22,1 cm a (fogódzó belső élétől 30 cm-re)

A kilépés metszete

Csigalépcső 6.

Az építész a ház tervezésekor a fő­lépcsőt a ház központi tengelyében helyezte el. A nagy ablakfelületnek kö­szönhetően a lépcsőház fényárban úszik.

A lépcsőfokokat a fokok alá szerelt, konzolos acéllemez-elemek tartják. Az acéllemezek vastagsága 8 mm, és szinte teljesen körbeölelik az orsót alkotó csövet, hogy teherbírásuk a lehető legnagyobb legyen. A lépcső­fokokat ragasztóval és 8 mm-es forgácslap-csavarokkal erősítettük a konzolokra.

Szintmagasság: 3,42 m
A fellépések száma: 18
A lépcső átmérője: 1,90 m
Emelkedési arány: 19 x 22,5 cm
Osztás: 18 lépcsőfok 360°-ra Fafaj: bükk
A lépcsőfokok vastagsága: 4,5 cm, rétegesen ragasztva
Szerkezet: acél, St 37
Orsó: ᴓ 133×4 mm
A korlátoszlopok: ᴓ 33,7 x 2 mm
A korlátmezők oszlopai: ᴓ 12×2 mm
A felső-alsó heveder: laposacél, 25/3 mm
Acélfelület: vascsillám, antracit
Ablakfelület: nádzöld festés, RAL6013
Padlóburkolat: pala

Alulnézet és a lépcső keresztmetszete

Csigalépcső 7.

A galériára és a tetőteraszra vezető feljáró kialakítása igazodik a pavilon arányaihoz. A csigalépcső négyzetes alaprajza tökéletesen illeszkedik az erre kialakított fülkébe. A fogódzó nél­küli korláton át zavartalanul ki lehet te­kinteni a tetőteraszra. A belépés kissé rejtetten helyezkedik el. A teknőszerűen kialakított fellépőkbe kerültek a tölgyfa lépcsőfokok. A teknőket a belső oldalon összehegesztették az orsóval, kívül pedig harmonikaszerűen össze­állított laposacél konstrukció tartja azokat.

Szintmagasság: 3,50 m
A fellépések száma: 20
Emelkedési arány: 17,5 x 28 cm
Osztás: 16 lépcsőfok 360°-on
Alapterület: 4,62 m²
Falköz: 4 m
A fokok burkolata: tölgy, 4 cm vastag
Felületkezelés: olaj/viasz
Az acélelemek felülete: vascsillám, antracit

A külső oldali pofatartó nézete

Alaprajz

Hatszögletű csigalépcső

Az elliptikus alaprajzú, favázas szer­kezetű családi ház kielégíti a „passzív ház” követelményeit. A szerkesztésből adódó hatszög ki­fejezetten csigalépcső telepítését sugallta. A lépcsőfokok külső oldalán kirajzolódó harmonikaszerű alakzat kiválóan illik a ház és a berendezés összképébe.

A lépcső teherbírásának biztosítására a fal melletti sarkokba kerülő lépcsőfokokat alátámasztottuk. A lebegő oldalon a lépcsőfokok terhelését a korlátoszlopok a fogódzónak adják át. Ezek a korlátoszlopok a tetőgerendák­kal is összeköttetésben vannak. A 2,15 m átmérő kényelmessé teszi a lépcsőt. Az ilyen, alámetszés nélküli lépcsőknél ügyelni kell arra, hogy a belépés nagyobb legyen, mint 26 cm.

Szintmagasság: 2,99 m
A fellépések száma: 15
Emelkedési arány: 19,2 x 26,8 cm
Karszélesség: 1,05 m
Lépcsőfokok: multiplex rétegelt lemez
Fokvastagság: 5,4 cm
A fokokat fedő furnér: bükk
Felületkezelés: kétkomponensű lakk
Korlát: rozsdamentes acélcső

A lépcső alaprajza

Acél csigalépcső 1.

A kapuőrházat kis garzonlakássá építették át. A feljárat a DIN 18 065 értelmében főlépcsőnek számít, ezért a három szint összekötésére a járó­szélesség és az emelkedési arány te­kintetében néhány minimális követel­ményt be kell tartani. Az egész épület szélessége 4,10 m, ezért a csigalép­cső látszott a megfelelő megoldásnak, így maradhatott szabadon a lehető legnagyobb lakótér. A lakás tulajdonosának kívánsága kényelmesen járható lépcső volt, de az semmilyen körülmények között nem készülhetett fából. A nyitott tetőtér régi és új gerendázatának látványa ugyanis már kielé­gítette a tulajdonos fa iránti igényeit.

A CAD- és lézertechnika ma már lehetővé teszi, hogy szakcégek bevo­násával 8 mm vastag rozsdamentes acéllemezből elfogadható áron ki lehessen vágatni a lépcsőfokokat. A rajzolóprogramok a formák végtelen gazdagságát kínálják. A tervezés után a fémfeldolgozó az adatokat mág­neslemezen vagy e-mailen kapja meg, azt számítógépén technologizálja, majd lézerrel kivágja a fokokat. A fo­kokra a gyártóüzem ráhegeszti a kon­zolokat, majd a helyszínen azokat az oszlopra hegesztik.

Szintmagasság, fszt.: 2,32 m
Szintmagasság, em.: 2,21 m
Emelkedési arány, fszt.: 17,8 x 27,5 cm
Emelkedési arány, em.: 18,4×27,5 cm
A lépcső átmérője: 1,95 m
Osztás: 14 lépcsőfok 360°-ra
A lépcső anyaga: rozsdamentes acél
Orsó: ᴓ 114,7 x 4 mm
A lépcsőfokok/konzolok vastagsága: 8 mm
Fogódzó/oszlop: ᴓ 33,7 x 2 mm
Korlátmező-hevederek: ᴓ 12 x 1,5 mm

Az oszlop és a lépcsőfokok nézete

Alaprajz

Acél csigalépcső 2.

Az építtető rozsdamentes anyagból készült lépcsőt kért. Ezt követően a lépcsőfokok tulajdonságait kellett el­dönteni. A rácsos felületek átengedik a csapadékot, használatuk azonban kellemetlen. Amikor havazik, feltétlenül szükség van arra, hogy a lépcsőről letakarítsuk vagy megfelelő módon leolvasszuk a havat. A lépcsőfokokra át kellett lyuggatni, hogy nedves időben se legyenek túl csúszósak. Mindez együttesen a rozsdamentes acél alkalmazása mellett szólt.

A lép­csőfokokat manapság CAD-rajzolóprogramokkal tervezhetjük meg. Ezt célszerűen a lépcső tervezője végzi el, majd a tervet átadja a fémmegmunká­ló üzemnek. A CNC-vezérlésű lézeres technikával az acél percek alatt kivág­ható. A szakemberek ilyenkor „lézerezett” anyagról beszélnek. A durva (40-60-as) szemcsézetű csiszolás után a műhelyben a fokokat össze­hegesztik a konzolokkal. Nagyobb lépcsőknél viszont az oszlopra a hely­színen szokták ráhegeszteni a lépcső­fokokat.

Itt olyan lépcsőről van szó, amely a DIN 18 065 1. táblázat szerinti állandó tartózkodásra használt helyiségekbe vezet. Ebben az esetben a következő minimális méreteket kell betartani: járószélesség az orsó és a fogódzó belső oldala között 80 cm, emelkedési arány 20 cm/23 cm. A minimális méreteknél fontosabb azonban a lép­csőszabály: 2 m + sz = 63 cm, ennek a felhasználó szempontjából több hasznát vesszük.

Szintmagasság: 2,68 m
A fellépések száma: 14
A lépcső átmérője: 195,6 cm
Osztás: 13 lépcsőfok 360°-ra
A lépcső anyaga: rozsdamentes acél
Oszlopdísz: ᴓ 114,7 x 4 mm
Fokvastagság: 8 mm
Konzolvastagság: 6 mm
Orsó: ᴓ 133×4 mm
A korlátoszlop mérete: ᴓ 33,6 x 2 mm
A fogódzó mérete: ᴓ 33,6 x 2 mm
Korláthevederek mérete: ᴓ 12×2 mm

Alaprajz

Pala-acél csigalépcső

A lépcső érdekes részletei: a legye­zőszerű lépcsőfokok, a lépcsőzetes konzolok, amelyek gondoskodnak a fokok állékonyságáról, valamint az elkeskenyedő húzott lépcsőfokok. Az oszlopok és a fogódzó kör kereszt­metszetűek, az összes többi elem sarkos, leélezés nélkül.

Szintmagasság: 2,73 m
A fellépések száma: 14
Alapterület: 4,5 m²
Emelkedési arány: 19,3 x 24 cm, húzott lépcsőfokok: 19,5 x 28 cm
A lépcsőfokok anyaga: pala
Fogódzó: rozsdamentes acélcső
Orsó: acélcső, ᴓ 101 x 5 mm
A lépcsőfokok tartószerkezete: lapos­acél
Korlátoszlopok: laposacél
Korlátmezők: négyzetes acélrudak
Felületkezelése, acél: fekete festés

Ívelt lépcső 1.

Ez a klasszikus stílusú lépcső a ház sarkában, a bejárati ajtó mögött talál­ható, és az alsó és felső szintet köti össze. A lépcső alakja a ház főhom­lokzatát idézi. A lépcső középvonalá­ban a külső fal át van törve, ami ked­vező a megvilágítás szempontjából. A lépcsőfokok burkolatának elővigyázatosságból a strapabíró kanadai ju­hart választottuk, mivel a gyerekszoba is a felső szinten található és a gyere­kek cipői bizony nem mindig makulát­lanul tiszták! Az egyszerű rudakból álló korlát a kúposán felfelé szélesedő be­lépő oszlopokkal jellegzetesen egyedi stílusú.

Szintmagasság: 2,78 m
A fellépések száma: 15
Emelkedési arány: 18,5 x 26 cm
Járószélesség: 95 cm
Lépcsőfokok: kanadai juhar, 4,2 cm vastag
Fokbélések: juharral furnérozott bútor­lapok, 2 cm vastag
Felületkezelés: kétkomponensű lakk
Pofatartók: rétegelt-ragasztott faanyag, 5 cm vastag
Furnérvastagság: 4 mm
Ragasztás: poliuretán ragasztó
Felületképzés: töltőanyag és lakk; fes­tés, RAL 9010

Ívelt lépcső 2.

A bejárati csarnokban elhelyezett, lép­cső a színkontrasztnak köszönhetően uralja a teret. A vasbeton szerkezetű lépcső tölgyfa burkolatot kapott. A fal melletti lábazaton az ajtók és ablakok borításánál alkalmazott profil ismétlő­dik. A járólapok és a fokbélések meg­hosszabbítása a szabad oldalon masszív jelleget ad a lépcsőnek.

A lépcső elkészítése

A két részből álló lábazati takarópofa teljes vastagsága 20 mm. A profilt az első, 13 mm vastag lamellába mar­ták bele. A fal mellett az emelkedési arányt átrajzoltuk a pofatartóra, és kivágtuk. Hogy a pofatartót a helyszí­nen magassági irányban pontosan be lehessen állítani, a végleges emelke­dési arányt nagyon pontosan kellett felrajzolni.

Ez az egyenletes bevésési méret előfeltétele. A pofatartó hajlítását és felerősítését aránylag gyorsan kell végezni, mielőtt a ragasztó meg­száradna. A pofatartót odacsavaroztuk a falhoz, hogy ezzel is elősegítsük a ragasztáshoz szükséges összeszorítást, a csavarok a fokok magassá­gában helyezkednek el. A felső ol­dalon esetleg keletkező élt még a felületkezelés előtt le kell csiszolni, magát a felületkezelést kétszeri ola­jozással az építővállalat végezte.

A fokok felerősítésére nemrégen még köldökcsapokat és csavarokat hasz­náltunk, ezeket azonban mára a két­komponensű vagy poliuretán ragasz­tók feleslegessé tették. Ez is azt jelzi, hogy az árversenynek a kézműves ­munka sem tud ellenállni. Aki elzárkó­zik az új módszerek elől, azt legkésőbb a következő versenytárgyalás visszatéríti a valóság talajára. A lép­csőfokok és a betonszerkezet közti üregeket gondosan ki kell tölteni, különben rezonáló testek keletkeznek. A korlátot lakatos készítette, az készen kapható rozettákkal díszített acélrudakból és 25/6 mm-es laposvasból áll, az utóbbira szereltük fel a rétegek­ből összeragasztott fogódzót.

Az előírt sugarakat már az építkezés során pontosan betartották, ezért az íveket és a lekerekítéseket a műhely­ben lehetett elkészíteni.

Szintmagasság: 3,22 m
Járószélesség: 1,35 m
Emelkedési arány: 17,9 x 27 cm
A fellépések száma: 18
A lépcső burkolata: tölgy
Felületkezelés: kétszer olajozva, okker­színű adalékkal
Fokvastagság: 4,5 cm
A fokbélések vastagsága: 2 cm
A lábazati takarópofa vastagsága: 2 cm
A fogódzó keresztmetszete: 4 x 5 cm Építtető: Schneider házaspár, Bad Homburg

Ívelt lépcső 3.

A lépcső kialakítása egyszerűen lenyű­göző. A kerek födémkivágás egyúttal a bejárati csarnok bevilágítója is. ívelt lépcsőknél a csapos tartószerkezet költségtakarékos megoldás. Különö­sebb ráfordítások nélkül bármilyen lépcső elkészíthető, ha van egy fal, amelyre a lépcsőfokokat tartókkal fel lehet erősíteni. Ha fát használnánk, a pofatartókat rétegekből összeragaszt­va kellene elkészíteni, ami sablon nélkül nem megy. Laposacél pofatar­tók esetén a tartószerkezetet szintén hajlítani kell, bár mindez kevesebb munkával jár. Ha a tartószerkezetet derékszögű acél zártszelvényként ala­kítjuk ki, az íveléseket nagyon gondo­san kell összeilleszteni, mert csak így kapunk törésmentes vonalakat.

A lépcsőt mindkét oldalon csapok tartják. A fal mellett a fokok acél­tartókra fekszenek fel, amelyekre a hangátvitel megakadályozására mű­anyag alátéteket ragasztottunk. A fo­kok 6 cm vastag multiplex rétegelt lemezből készültek, ezek felső oldalá­ra és első élére 2,3 mm vastag európai juhar furnért ragasztottunk. A korlát­oszlopokat az alul behegesztett mene­tes orsók merevítik, mivel ezek a fokokon keresztül a csapokba vannak becsavarva.

Szintmagasság: 2,92 m
A fellépések száma: 16
Emelkedési arány: 18,2 x 26,5 cm
Járószélesség: 0,98 m
Karszélesség: 1,04 m
Alapterület: 4,24 m²
Belépő oszlopok: rozsdamentes acél­csövek, ᴓ 110×2 mm
Hevederek: rozsdamentes acélcsövek, ᴓ 18×2 mm
Korlátoszlopok: rozsdamentes acél­csövek, ᴓ 42,4 x 2 mm
Acélcsapok: matt krómozás
Lépcsőfokok: multiplex rétegelt lemez, 6,23 mm vastag
Fedőfurnér: európai juhar
Fogódzó: rétegelt-ragasztott európai juhar, 4,2 cm vastag
A fa felületkezelése: kétkomponensű lakk

A lépcső alaprajza

A fokok metszete

Ívelt lépcső 4.

Ez a lépcső a legszükségesebb ele­mekből áll össze. A belső oldali po­fatartóra fekszenek fel a lépcsőfokok, de lehetőleg látható konzolok nélkül. A pofatartók szekrényes tartóvá össze­hegesztett lapos acélból készültek. A fokoknál a pofatartót behegesztett borda erősíti. A belső oldalon elhelyezett fogódzó biztonságossá teszi a lépcsőt.

Szintmagasság: 2,75 m
A fellépések száma: 15
Alapterület: 2,9 m²
Emelkedési arány: 19,6 x 24,4 cm
Járószélesség: 72 cm
Fokok és fogódzók faanyaga: tölgy
Felületkezelés: kétkomponensű lakk
Pofatartók: acél, 4 cm vastag
Korlátrudak: acélcsövek, ᴓ 30 x 3 cm
Korlátmező: acélrudak, ᴓ 18 mm
Acélfelületek: fehér festés, RAL 9010

A lépcső alaprajza

A lépcsőfok felerősítésének részlete

Ívelt lépcső 5.

Ez a reprezentatív lépcső a felső lakószobákba vezet. Az építész pofa­tartó nélküli harmonikalépcsőt képzelt el. Ennél a lépcsőnél a gondot a külső oldalon alkalmazott rögzítések jelen­tették, mivel minden 3. vagy 4. fokot a falhoz kellett erősíteni. A belépés környezetében a fokok a padlóra támaszkodnak. A 10. és 15. fok közötti távolságot viszont a lépcsővel szaba­don, alátámasztás nélkül kellett áthi­dalni.

A harmonikalépcső fokait multiplex rétegelt lemezből készítettük. Ezek általában bükk, nyír, vörösfenyő és lucfenyő alapanyagból készülnek. Az egyes fafajok között jelentős árbeli és szilárdsági eltérések vannak. A bükk a legnagyobb, a lucfenyő a legkisebb szilárdságú. Esetünkben ez azt jelenti, hogy bükkfát kellett választanunk, azt is vastag keresztmetszettel. A fokok felső oldalára 2,5 mm, az első élekre 6 mm vastagságú vastagfurnér került, a többi felületet normál furnér borítja.

A fokokat és fokbéléseket kettős eresztékek kötik össze. A lépcső három-négy fokból álló darabjait a műhelyben ragasztottuk össze, mert ott jobban el lehet végezni az összeszorítást. Az így összeállított elemeket azután a helyszínen ragasztottuk össze egymással. Azonban a lépcső külső megjelenésének rovására eze­ket a kötéseket átmenő csavarokkal kell megerősíteni.

A mellvéd korlátmezőinek hevedereire a gyerekek biztonsága érdekében tartófülekkel 3 mm vastag plexiüveget erősítettünk. A lépcső kilépésénél el­helyezett kis ajtó szintén a gyerekek biztonságát szolgálja.

Szintmagasság: 2,65 m
A fellépések száma: 15
Emelkedési arány: 17,7 x 28,0 cm
A fokok és fokbélések vastagsága: 62 mm
Fedőfurnér: tölgy
Felületkezelés: kétkomponensű lakk
Korlát: hajókorlát (Reling)

Félfordulatos húzott fokú lépcső 1.

Az építész a tervezés és kivitelezés során kizárólag a függőleges és a víz­szintes vonalakat alkalmazta. A lépcső kialakítása nehéz feladatnak bizonyult, mert itt is ragaszkodni kellett ehhez az alapelvhez, a keresztmetszetnek még­is lehetőleg karcsúnak kellett lennie. A ház asszonya még a korlátot is csak vonakodva fogadta el, pedig az vég­tére is a biztonságot szolgálja. A szög­letes formák iránti igényt a lépcső­fokok olyan elhúzásával sikerült kielé­gíteni, amely semmiféle ívelést nem tesz szükségessé, a lépcsőn mégis kényelmesen lehet járni.

A lépcső pofatartói harmonikaszerűen kivágott multiplex rétegelt lemezből készültek. A 18 mm vastag, multiplex lemezből készült lépcsőfokot alulról forgácslap erősíti. A felső oldalra 2,5 mm vastag bükk furnér került. A lépcsőfok első és hátsó élének merevítésére a 18 mm vastag fokbélés elégségesnek bizonyult. A lépcső alsó oldalát 5 mm vastag rétegelt lemez lapokkal burkoltuk. Az üregeket üveg­gyapottal töltöttük ki, nehogy a lépcső rezonáló testként kezdjen működni. Az élek jobb összeillesztéséhez a lépcsőt három darabban a műhelyben ragasz­tottuk össze és a helyszínen szereltük készre.

A korlát rozsdamentes acélból készült; a különböző részek keresztmetszete azonos. Az oszlopokat oldalról a pofa­tartókra szegeztük.

Szintmagasság: 3,01 m
A fellépések száma: 14
Emelkedési arány: 18,8 x 26,8 cm
Járószélesség: 86,5 cm
Alapterület: 5,6 m²
Pofatartók: multiplex rétegelt lemez, 6 cm vastag
Fokvastagság: 2 cm
A fokbélés vastagsága 1,8 cm
Az alsó burkolat vastagsága: 5 mm
Furnér: bükkfa
Felületkezelés: fehérolaj
A korlát anyaga: rozsdamentes acél
Oszlopok, fogódzó, hevederek: 25/25 x 2 mm

Alaprajz

A lépcső nézete

Félfordulatos húzott fokú lépcső 2.

Az újonnan beépített tetőtér miatt az épületet át kellett alakítani. Az átépített rész külső fala favázas szerkezetű. A lépcső orsóterének szoborszerű félhenger alakja mind a ház homlok­zatán, mind a belső térben vissza­köszön.

A félhengert a lépcső szabad oldalán 30 mm vastag kőrisfa lécek alkotják. A lépcsőfokok 3 cm mélyen vannak bevésve az oszlopokba. A külső olda­lon a lépcsőfokok pofatartókon ülnek.

Szintmagasság: 3,32 m
A fellépések száma: 18
Emelkedési arány: 18,4 x 26,5 cm
Járószélesség: 1,20 m
A henger átmérője: 1,12 m, faanyaga: kőris
A pofatartók vastagsága: 5,5 cm
A lépcsőfokok vastagsága: 5,5 cm
Felületkezelés: olaj

Félfordulatos húzott fokú lépcső 3.

A tervezés fő célkitűzése az volt, hogy a ház összes helyisége világos legyen. Az építész a kényelem érdekében a lépcsőteret központi helyre tervezte. A szerkezethez fát használt, hogy ezzel is fokozza a kellemes, otthonos hangulatot. A lépcső osztása a húzott szakaszon tizenkétszöget alkot.

A pofatartó magvát rétegelt lemez, felületét MDF-lapok alkotják, hogy a fa repedezését vagy zsugorodását lehe­tőség szerint el lehessen kerülni. Az oszlopok fenyőfából készültek.

Szintmagasság: 2,82 m
A fellépések száma: 15
Alapterület: 3,37 m²
Emelkedési arány: 18,8 x 26 cm
Járószélesség: 70 cm
Lépcsőfokok: kanadai juhar, 4,2 cm vastag
Felületkezelés: kétkomponensű lakk
Pofatartók: fehér festés, RAL 9010
Fogódzó: acélcső, ᴓ 33,7 x 3,25 mm
Üveg: egyrétegű biztonsági üveg, 8 mm vastag

A lépcső alaprajza

Félfordulatos húzott fokú lépcső 4.

A lépcső a pinceszintről a földszinten át az emeletre vezet. A földszinti lép­cső egy tanuló mestermunkája volt. A pincelépcső és az emeleti lépcső viszont egyszerűbb kivitelű a költsé­gekkel való takarékoskodás miatt. A fokbélések és a gránitberakások itt elmaradtak. A vizsgabizottság kívánsága az volt, hogy a korlátmezők a fordulókban fából készüljenek.

A két alárendeltebb lépcsőnél a korlátmezők is egyszerűbb kialakításúak. A lépcsőházi világítótesteket a második emelet födémgerendázatától a pince padlójá­ig kifeszített rozsdamentes acélkötelek közé függesztették be. Távtartóként a lebegő oldali pofatartón, a lépcsőcsa­varok magasságában négy, 20 cm át­mérőjű fagyűrű helyezkedik el. Csavar­fejek takarják őket, így a csúnya fedőrozettákat is el lehetett hagyni.

Alaprajz

A márvány körszeletek mérete 600 x 200 x 10 mm, első élük le van kerekítve. Ha két, ennyire eltérő tulaj­donságú anyagot párosítunk egymás­sal, feszültségek keletkezhetnek, ezért feltétlenül tartsuk be a gyártó cég út­mutatásait. Ilyen célokra a legelterjed­tebb ragasztóanyag jelenleg a szilikon, itt is fontos azonban, hogy a megfelelő anyagot válasszuk ki.

A fokbélések két réteg 2,5 mm vastag kanadai juhar furnérral borított, hajlít­ható rétegelt lemezből készültek. A porózus furnérból álló hajlítható rétegelt lemez akár 20 cm-es sugár­ban is meghajlítható. Esetünkben ez a sugár 200 cm volt. A fedőfurnért a lemezre keresztben kell felragasztani.

Szintmagasság: 2,84 m
A fellépések száma: 15
Emelkedési arány: 18,9 x 26 cm
Alapterület: 4,6 m²
Járószélesség: 87 cm
Orsótér: 26 cm
A lépcsőfokok első éle: lekerekített
Anyagok: kanadai juhar, rozsdamen­tes acél, gránit
A lépcsőfokok, pofatartók, fogódzó vastagsága: 4,5 cm
Fokbélések: hajlítható rétegelt lemez, kanadai juhar furnérozás
Gránitbetét: 500 x 175 x 11 mm
Korlátoszlopok: acél, ᴓ 44,5 mm
Korlátmező: rozsdamentes acélrudak, ᴓ 12 mm; tömör fa, 2,4 cm vastag

Félfordulatos húzott fokú lépcső 5.

A család kutyái voltak az okai annak, hogy a pincétől a földszinten át a tető­térig vezető lépcsőt teljesen ki kellett cserélni. A régi lépcső fuvarozott fokai ugyanis annyira elkoptak, hogy azokat már nem volt érdemes felújítani.

Az új lépcsőnél a fő szempont ezért a kutyákra való tekintettel az volt, hogy kopásálló, de mégis tapadós, csúszás­mentes felületet alakítsunk ki. A meg­oldás a fokokba betétként berakott, egyrétegű biztonsági üveg volt. Hogy a lépcső és a folyosó szellős és vilá­gos legyen, a fokbélések is üvegből készültek.

Az üvegbetétek helyének a fokokba való bemarásához ebben az esetben CAD-rajzolóprogrammal készítettünk tervet, a marást pedig CNC-géppel végeztük, ehhez azonban megalapo­zott műszaki ismeretekre és kellő gyakorlatra van szükség. Kaphatók olyan, megfelelő állvánnyal ellátott felsőmarók is, amelyeket a lépcsőfokra lehet szerelni és azok a fát egy megadott sugár mentén kimarják.

A sugár ebben az esetben 40 cm. Az üveg 8 mm vastag egyrétegű bizton­sági üveg, felső oldalán csúszásgátló szitanyomással, ez átlátszatlanná teszi a felületet. Az üveg ragasztásához olyan ragasztót használjunk, amely az üvegen nem látszik át, és kellően rugalmas ahhoz, hogy kiegyenlítse a fa térfogatváltozásait. A beépítési mélység meghatározásakor a betét vastagságához a ragasztónak még kb. 1. mm-t hozzá kell adni. Széltében ugyanilyen ráhagyást alkalmazzunk, nehogy a fa eltörje az üveget. A beté­tek a karok egyenes részén középen, a húzott szakaszokon viszont kifelé kissé eltolva helyezkednek el.

A fokbélések 10 mm vastag, egyik oldalukon maratott tükörüvegből ké­szültek. Az üveget szilikonnal ragasz­tottuk be az erre kialakított hornyokba.

Szintmagasság: 2,94 m
A fellépések száma: 16
Emelkedési arány: 18,4 x 26 cm
Alapterület: 4,40 m²
Járószélesség: 90 cm
Orsótér: 21 cm
Anyagok: kanadai juhar, rozsdamentes acél, üveg
Lépcsőfokok, pofatartók, fogódzó vas­tagsága: 4,5 cm
Fokbélések: 10 mm vastag homokfúvott üveg (Satinato)
Betét: 8 mm vastag egyrétegű bizton­sági üveg
Korlátoszlopok: rozsdamentes acél­csövek, ᴓ 33 mm
Korlátmező: rozsdamentes acélcsövek, ᴓ 12 mm

Félfordulatos húzott fokú lépcső 6.

Az építtető kívánsága az volt, hogy a pofatartók éle lehetőség szerint egye­nes legyen, mert ez illik a lakás stílusá­hoz.

Szintmagasság: 3,14 m
A fellépések száma: 14
Emelkedési arány: 19,62 x 24,5 cm
Járószélesség. 80 cm
A lépcsőház alapterülete: 3,15 m²
A lépcső és a fogódzó faanyaga: bükk, olajozott, 4,5 cm vastag
A korlátok anyaga: acél
Az acélelemek felülete: átlátszó két­komponensű lakk
Korlátoszlopok: ᴓ 26,9 x 2,65 mm
Korlátrudak: ᴓ 17,2 x 2,35 mm
Karima: ᴓ 50 x 6 mm alátét

Félfordulatos húzott fokú lépcső 7.

A lekerekített fogódzó ívelése követi a pofatartó menetét. A fordulóban pallóból készített oszlop köti össze a pofatartókat és a fogódzókat. A lép­cső alatt elhelyezett fényforrás a biztonság érzetét kelti járás közben.

Szintmagasság: 2,68 m
A fellépések száma: 14
Emelkedési arány: 19,1 x 24,7 cm
Alapterület: 1,76 x 1,81 m = 3,18 m²
Fafaj: bükk
A faelemek vastagsága: pofatartók, fokok, fogódzó: 4,2 cm
A korlátoszlopok keresztmetszete: 4,2 x 6,5 cm
A korlátrudak átmérője: 1,8 cm
Üveg: egyrétegű biztonsági üveg, 10 mm vastag

Félfordulatos húzott fokú lépcső 8.

Az 1998-ban Nürnbergben megrende­zett „Holzbau und Ausbau 1998 (Faépítészet és szakipari munkák 1998)” kiállításon a Bruderverlag kiadóvállalat egy lépcsőt kért a standjára, hogy a kiállítótér második szintjét is meg lehessen közelíteni. Kérték, hogy ez a lépcső alakjára és anyagára nézve egyaránt egyedi és feltűnő legyen. A be- és kilépés megadott helye alapján csak félfordulatos húzott fokú lépcső jöhetett számításba. A hellyel takaré­koskodni kellett, ezért a tervező három­szög alakú formát alakított ki. A lépcső építéséhez viszonylag újnak tekinthető, és eredetileg nem is lépcsőépítésre szánt anyagok: a ragasztott-préseit fafunér- és faforgácslap kombinálásával kezdtünk hozzá.

A tervező ívelt jellegű feljárót szeretett volna alkalmazni. Ezt a hatást úgy le­hetett elérni, hogy az orsótérben egy falat húztak fel, és e köré egy félfordu­latos húzott fokú, vasbeton szerkezetű lépcsőt készítettek. A lépcső alsó ré­szének kialakítása, valamint a vastag lépcsőfokok szintén hozzájárulnak a szép forma kialakulásához. A lépcső­fokok melletti falfelületeket 30 cm magasan mosható festékbevonattal látták el. A fogódzó 26,9 mm átmérőjű rozsdamentes acélcsőből készült, fa lezáró elemekkel. A korláttartók a cső­bilincsekhez hasonlítanak.

Szintmagasság: 2,82 m
A fellépések száma: 15
Emelkedési arány: 18,8 x 26 cm
A lépcsőfokok burkolata: nyír, 6,5 cm vastag
Felületkezelés: olaj/viasz
A fogódzók végeinek lezárása: nyír

Félfordulatos húzott fokú lépcső 9.

A két emelet között ívelő lépcsőt a lépcső oldalán felhúzott orsófal egészíti ki. Az MDF-lapokkal burkolt könnyűszerkezetes fal belsejében rejtőznek a belső oldali pofatartók. A lépcsőfokok a be- és kilépés sza­kaszán ráültetett jellegűek és a pofa­tartókhoz lettek csavarozva, a húzott szakaszon pedig az orsótér oszlopába vésték be azokat. A fal mellett a lép­csőfokokat falitartók támasztják alá.

Ha nem kell tekintettel lenni a pofatartó és a korlát, ill. a fogódzó vonalvezeté­sére, akkor célszerű a használónak legelőnyösebb elhúzási módot válasz­tani. Ez azt jelenti, hogy a fokok első éle a testre merőlegesen álljon. Ezt a házat három személy használja, tehát kicsi az esélye annak, hogy a lépcső használói szembetalálkoznak egy­mással. Ezért nem kellett ragaszkodni ahhoz, hogy a kanyarodó részen nagyobb legyen a belépés mélysége. Fogódzót itt csak akkor kell felszerelni, ha ahhoz az építtető ragaszkodik.

Szintmagasság: 3,05 m
A fellépések száma: 17
Emelkedési arány: 17,9 x 28,5 cm
Karszélesség: 98 cm
Alámetszés: nincs
A fokok távolsága a faltól: 3 cm
A fokok faanyaga: európai juhar, 4,5 cm vastag
A fokbélések faanyaga: juharral furné­rozott bútorlapok, 2 cm vastag
Hézagszélesség a fok és a fokbélés között: 0,5 cm
Fuga a tartók és a falfelület között: 1 cm
Az orsófal felülete: fehér festés, RAL 9010

Félfordulatos húzott fokú lépcső 10.

A lakószobából újonnan nyitott pin­celejárat mellvédjének kialakítását nagyon alaposan át kellett gondolni. Igazodni kellett lépcső mellett lévő, keresztlécekkel tagolt ablakhoz, ezért a lépcsőnyílás mellé a padlótól a mennyezetig érő üvegtáblát helyez­tünk be. A lépcső orsófalát és az üveg­táblát egy rozsdamentes acélcső mint fogódzó teremti meg, míg a mellvéd mezőjét bükkfával furnérozott rétegelt lemez kapcsolja össze, amelynek megjelenését a belemart négyzetes mélyedések teszik oldottabbá. Mind­ezt a CAD- és CNC-technikával elér­hető áron el lehet készíteni. A fogódzót az orsófalra ráhegesztettük, az üveg­táblába viszont kötés nélkül lett bele­dugva.

Szintmagasság: 2,68 m
A fellépések száma: 14
Emelkedési arány: 19,4 x 26 cm
Karszélesség: 96 cm
Alapterület: 3,6 m²
Fafaj: pofatartók: fenyő, lépcsőfokok: bükk
Orsófal: bükk rétegelt lemez, 8 cm vas­tag rozsdamentes acélborítással
Fokbélések: rozsdamentes acél, 2 mm vastag
Mellvéd: egyrétegű biztonsági üveg Fogódzó: rozsdamentes acélcső, ᴓ 42,4 mm

A orsófalat esztétikai okokból és a pincelejárat kihangsúlyozására a for­duló irányában 30°-ban emelkedő profillal alakítottuk ki, a rajta átdugott csődarab visszafogott, de karakteres dísz. Maga a lépcső azt a látszatot kelti, mintha kizárólag az orsófallal állna összeköttetésben és független lenne a külső falaktól. A fokokat rá­ültetett módon két pofatartó hordja, amelyek a fokok alatt húzódnak. A rozs­damentes acél fokbélések könnye­debbé tették a lépcső megjelenését.

Az energiarendszer átalakítása a sztiroport számos politikus legjobb barátjává tette: ezzel az anyaggal szigetelik németek milliói a házaikat, amelyre jelentős, milliárdos nagyságrendű támogatást kapnak az államkasszából. Így a lakások télen melegek, nyáron pedig hidegek maradnak. Ezáltal energia takarítható meg, és a klímát is védi. Tehát minden nagyszerű, csak ne lenne ott az a bosszantó tűzvédelmi kérdés (Londoni tűz gyors terjedésének okai).

Németek milliói szigetelik sztiropor segítségével a házaikat, amelyre jelentős, milliárdos nagyságrendű támogatást kapnak az államkasszából. Tűz esetén azonban ez pusztító következményekkel járhat.

A tűzzár hatástalan volt a nagy kiterjedésű frankfurti tűznél

Ahogy néhány héttel ezelőtt Frakfurtban drámai módon beigazolódott, a sztiropor szigetelés tűz esetén pusztító következményekkel járhat. Ugyanerre az eredményre jutott egy évvel korábban a „45 perc” című műsorban elvégzett tűzvizsgálat is az NDR csatornán. Ezt az eredményt az iparág és a felelős Német Építéstechnikai Intézet kétségbe vonta. Az indoklás: a vizsgálat során hiányoztak az úgynevezett „tűzzárak”.

Ezek a szervezetek hamis biztonságot ígérnek, mint ahogy azt a nagy kiterjedésű frankfurti tűz is bizonyítja: a tűzzárak itt nem tudták megfékezni a tüzet. Ezért a tűzoltók a sztiropor szigetelőanyagként történő felhasználásának megszüntetését követelik. A politikusok nyugalomra intenek, és először mindent alaposan meg szeretnének vizsgálni.

Forrás: daserste.ndr.de

A tanulmányból leszűrhető, hogy a kültéri és beltéri hőszigetelésben egyaránt vannak még olyan területek ahol a gyártók jelentős fejlesztésekbe bocsátkozhatnának.

Kis befektetéssel sokkal alacsonyabb fűtési költségek. Ezt ígéri az energetikai épületkorszerűsítés. Azonban egyre egyértelműbben megmutatkozik: a befektetés soha nem térül meg.

A környezetnek jót tesz és mellette pénzt is takaríthat meg. Így teszik vonzóvá a háztulajdonosok számára az otthonuk energetikai korszerűsítését.

Az ehhez szükséges hitelt különleges feltételekkel nyújtják, továbbá az államtól jelentős összegű támogatás is kapható hozzá. Állítások szerint a befektetés legfeljebb tíz éven belül csupán a fűtési költségek megtakarításából megtérül.

A valóság azonban mást mutat!

A korszerűsítés sok esetben csak az építési vállalkozóknak és a szigetelőanyagok gyártóinak éri meg – a háztulajdonosnak pedig a nyakán maradnak a felújítási költségek és a nem ritkán veszélyes hulladékkal körberagasztott négy fal.

Richard T. úr ódákat tudna erről zengeni.

„Hat évvel ezelőtt kaptuk meg a szüleim házát, és ezután egyből fel is újítottuk”, meséli a felső-ausztriai úr. „30.000 euróba került, és éves szinten akár 2.500 euró összegű fűtési költségmegtakarítást ígértek”

meséli T. úr.

„A befektetésnek legkésőbb 15 év alatt meg kellett volna térülnie.”

A háztulajdonos eddigi mérlege azonban mást mutat:

„A 2.500 eurós nagyságrendű megtakarítástól igen messze vagyunk. 400-500 euró reálisabb.”

Így tehát a korszerűsítés csupán egy 60 éves időintervallumban amortizálódott volna.

Szavatossági idő

Hogy egy 13 centiméter vastag összetett hőszigetelési rendszer (WDVS) egy fél évszázadnál hosszabb ideig nagyobb befektetések nélkül bírja a homlokzaton, az több, mint valószínűtlen. Ennek oka a fizikában keresendő: mivel a homlokzaton lévő szigetelőanyag nem veszi fel a meleget, így elsősorban az északi oldalon mindig hideg marad. A hőmérséklet ilyenkor gyorsan az úgynevezett harmatpont alá süllyed: pára csapódik ki a homlokzaton – és a teljes fal mindig valamennyire nedves lesz. Ez kiváló táptalajjá teszi az algák és a penészgombák számára, amelyek az évek folyamán a védő vakolatréteget is megtámadhatják.

De más élőlények is felfedezték a kellemesen meleg hőszigetelt homlokzatokat, mint biotópot: a harkályok sok helyen igazi hőszigetelés-gyilkosok, hiszen csőrükkel tányér nagyságú lyukakat kopácsolnak a homlokzatokba, hogy utána a puha szigetelőanyagba építhessék meg fészkeiket.

Az egyik szenvedése a másik megélhetésének alapja: Franz Osterhammer kártevőírtó számára az összetett hőszigetelési rendszerrel borított homlokzatok fontos gazdasági ágazattá váltak.

„Majdnem minden nap távolítunk el madárfészkeket és kártevőket a korszerűsített házak szigetelőanyagából”

meséli a hivatásos rágcsálóirtó.

„A harkályok még a legkellemesebbek közé tartoznak. Fél házoldalakat uraló hangyaépítményeket és teljes patkány-kolóniákat is távolítottunk már el az ilyen homlokzatokból”

meséli el Osterhammer úr a titkokat. Noha az ilyen extrém esetek ritkák, Osterhammer úr alapvető problémákat tapasztal az összetett hőszigetelő rendszerekkel kapcsolatosan:

„Amint az ilyen homlokzat négy vagy öt évnél öregebb lesz, mindig találunk valamit – még akkor is, ha az csupán penész-vagy algafertőzés.”

Ha kártevő-invázió ugyan nem is lesz, akkor is rengeteg kétely marad számos, a hőszigetelés korszerűsítését célzó projekt ésszerűségével kapcsolatosan. Erre a következtetésre jutott a Prognos Kutatóintézet egy tanulmánya, amely a német Förderbank KfW számára elemezte a hőszigetelt homlokzatok tényleges költségeit és hasznát.

A vizsgálat eredménye megrázó: aki energetikailag korszerűsíti a házát, majdnem mindig ráfizet. Sőt: az új építésű épületek többletköltségei, amely által a legmagasabb energetikai szabványoknak is megfelelnek, csak a legritkább esetben amortizálhatók.

„A befektetések nem finanszírozhatók csupán a megtakarított energiaköltségekből”

hangzik el a tanulmányban. Mindegy, hogy alacsony energiaigényű vagy passzív ház: az építtető legfeljebb a környezetnek tesz jót, pénzügyi szempontból azonban hátrányt szenved.

Üzletszerzés

Hasonló következtetésre jutott a kelet-ausztriai építészeti szakértők vezetője, Konrad Enzelberger is. Ő arra gyanakszik, hogy sok háztulajdonost csupán hiányosan tájékoztattak a valódi energiamegtakarítási potenciálokról:

„Számos korszerűsítési projekt hátterében tisztán az üzletszerzés áll”

hangzik a bíróság előtt felesküdött szakértő véleménye.

„Hogy egy lakóépület energetikai korszerűsítése ténylegesen megtérül-e, azt esetről-esetre sokkal alaposabban meg kellene vizsgálni”

mondja Enzelberger úr. A gyakorlatban ez aligha történik így. Ő saját maga is számos építtetőt beszélt le az átfogó felújításról – gyakran a saját gazdasági érdekeivel ellentétben.

Az általános ésszerűségi kérdés mellett ugyanis az energetikai korszerűsítés minőségi problémával is jár. Az építészeti szakértő Herwig Holler, aki a hőszigetelt homlokzatok támogatói közé tartozik, így figyelmeztet:

„Az építőiparbar a „minél olcsóbb, annál jobb”

mentalitás dominál, amely az energetikai korszerűsítési projektekre nézve sajnos halálos”. Aki a legolcsóbb ajánlattevőt választja, az szinte garantáltan megvásárolja magának az épület károsodását is. Az építkezéseken a szigetelőanyag felvitelekor sok esetben „teljesen dilettáns módon” járnak el.

„Ezek a rendszerek technikailag igényesek, számos építkezésen azonban költséghatékonysági okokból az x. alvállalkozónak delegálják ezt a munkát, aki teljesen képzetlen személyzetre bízza ezt az igényes feladatot.”

 

mondja Holler úr

Ezt a véleményt Christian Z. úr is megerősíti. Az egyik nagy bécsi építési üzem egykori projektvezetője így nyilatkozik:

„A korszerűsítési projektek igazi pénzlelőhelyek. Az energiamegtakarítás ürügyén számos háztulajdonossal szinte bármit meg lehet tenni”.

Ennél a vállalkozásnál a tényleges kivitelezést továbbadták egy magyar cégnek.

„Sokszor olyan emberek jöttek az építkezésre, akiknek még soha az életben nem volt kőműveskanál a kezében. Holott az összetett hőszigetelési rendszerek felszerelése igazi precíziós munka”.

Az ilyen esetek Christian Z. úr elmondása alapján nem számítottak kivételesnek, hanem egyenesen ez volt a megszokott az energetikai projekteknél.

Előre borítékolható épületkárok

Az építkezés során végzett olcsó kontármunka legkésőbb néhány év múlva megmutatkozik.

„Éppen az építőelemek közötti átmeneteknél, az ablakoknál és a tetőnél szükséges a szakértelem”, mondja Holler úr. „Amennyiben ezeket nem megfelelő módon vitelezik ki, a víz bejutása szinte borítékolható.”

Az épületkárok közel fele, amellyel Holler úr az elmúlt évek során szakértőként foglalkozott, a szakszerűtlen hőszigetelési korszerűsítésre vezethető vissza. „Illetve a nem megfelelő életvitelre”, teszi hozzá Holler úr. „Ugyanis aki manapság alacsony energiafelhasználású házban lakik, annak némileg meg kell változtatnia a lakhatási szokásait – viszont ezt csak nagyon kevesen teszik meg”. Hogy hogyan kell helyesen fűteni és szellőztetni, azt aligha tudja bárki is.

A szigetelés okozta többletköltségek

Konrad Fischer, az ismert német „szigetelés-kritikus” és építész már évek óta sokkal radikálisabb üzenetet hirdet: „Én nem ismerek olyan hőszigetelő rendszert, amely a megtakarított energiaköltségek által bármikor is amortizálódna”, állítja Fischer úr.

Fischer úr azonban még egy lépéssel tovább megy: számos példával kívánja igazolni, hogy a szigetelt homlokzat akár meg is növelheti a fűtési költségeket.

„A szigetelt homlokzat nem képes úgy felvenni a nap melegét, mint például egy tégla, ami tárolja a hőt, az éjszaka folyamán pedig lassan leadja”

mondja Fischer úr. A szigetelt homlokzatok ezért teljesen más fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint egy masszív falazat.

Fischer úr két, a 60-as években épült kelet-német panelházban talált nyomós indokot: a két épület teljesen egyforma, és közvetlenül egymás mellett állnak. Az egyik épületet 1998-ban felújították, a másikat azonban pénzügyi okokból felújítatlan állapotban hagyták, és csupán 2007-ben végezték el rajt az energetikai korszerűsítést.

A kényes statisztika pontosan ebben a kilenc évben rejlik:

A fűtési költségek összege a teljes időtartamra nézve közel egyforma volt mindkét épület esetén – a különösen hideg teleken a szigetelt épület volt némileg előnyben, a többi évben a szigetelés nélküli épület lakói jártak jobban. Még a több millió eurós költségű korszerűsítés figyelembe vétele nélkül sem volt megfigyelhető megtakarítás.

Az energetikai korszerűsítésből mindenesetre sosem a háztulajdonosok húzzák a legnagyobb hasznot. A vegyipar ezzel szemben pazar nyereségnek örvendhet. Ugyanis a vegyipar állítja elő a leggyakrabban használt szigetelőanyagot, a kemény polisztirol habot vagy a sztiroport. Az építőipari ágazat maga is profitál a felújítások ugrásszerű növekedéséből. Csupán Ausztriában közel 25.000 álláshely kapcsolódik a homlokzatok szigeteléséhez. Az átfogó szigetelési intézkedések ésszerűségének kérdése tehát legkésőbb ezen a ponton politikai kérdéssé is válik.

Környezetvédelmi kérdés

Az épületkorszerűsítések ugrásszerű növekedése még messze nem érte el a csúcspontját: amennyiben Ausztria be kívánja tartani a Kyotoi Egyezmény előírásait a CO₂ kibocsátásra vonatkozóan, úgy a cél a jelenlegi közel 1,25 százalékos korszerűsítési ráta 2 százalékosra növelése. A környezet haszna az egekbe emelkedik: eddig a CO₂ csökkentést kizárólag a szigetelőanyag-gyártók hivatalos értékei alapján számították.

Hogy a propagált számoknak vajmi kevés köze van a valósághoz, az pillanatnyilag – legalábbis politikailag – nem játszik szerepet. Ezenkívül pillanatnyilag még nem állnak rendelkezésre olyan tanulmányok, amelyek az összetett hőszigetelési rendszerrel borított homlokzatok hosszú távon kifejtett hatásait dokumentálják. Amit manapság a házainkra ragasztunk, az legkésőbb a következő felújításkor már nem modern szigetelőanyag, hanem egyszerű veszélyes hulladék lesz.

Forrás: format.at

A házak szigetelése sok pénzbe kerül, és semmi hasznot nem hoz. Épp ellenkezőleg: aki szigetel, az ráfizet. És aki szigetel, az kockáztatja a penészképződést, a nedves falakat és az előre nem kalkulálható járulékos költségeket. Legalábbis ezt állítják a jelenlegi szigetelési politikai kritikusai. Érveiket Wolfgang Neustadt és Wolfram Hegen foglalta össze.

Az őrület 2002-ben kezdődött. Akkor lépett hatályba az energiamegtakarítási törvény alapján az energiamegtakarítási rendelet (EnEV). Ez alatt az ártalmatlan név alatt azóta egy teljes iparág, tervezők és bankok pénzlelőhelye rejtőzködik, amelyet a kritikusok szerint a háztulajdonosok és a bérlők finanszíroznak. Egy gigantikus pénzfelosztás alulról felfelé.

Energiamegtakarítási rendelet

Az energiamegtakarítási rendelet (EnEV) előírja, hogy az energiahatékonyság területén az épületeknek milyen követelményeknek kell megfelelniük. A rendelet hivatalos címe: rendelet az épületek energiatakarékos hőszigeteléséről és energiatakarékos létesítmény-technológiájáról. Először 2013. októberében módosították: ez az „EnEV 2014“ május 1-től érvényes. Ez szolgál a magánháztartások milliárdos nagyságrendű államilag elrendelt befektetéseinek alapjául. A szövetségi kormány további milliárdokat bocsát rendelkezésre az új energiahatékony épületek építésének vagy a meglévő épületek átalakításának támogatásához.

Megtérülési kalkulációk

Ez a polgárok számára meg fogja érni a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) előzetes számításai szerint: 2020-ban még közel 4 milliárd eurós megtakarítás állna szemben 7 milliárdos befektetéssel, 2030-ban azonban már több, mint 11 milliárd euró energiaköltséget takarítának meg a háztulajdonosok és –bérlők, de csupán kilenc milliárdot kellene befektetniük.

Az 2050-es évben pedig a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szerint összesen 18 millárd euróval magasabb lenne a megtakarítás összege, mint a befektetésé. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) ezzel az egyszerű számolással lobbimunkát végez az iparág számára: azok malmára hajtja a vizet, akik a szigetelésből hasznot húznak. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szerint már a 2020-as évben is harmincezerrel több munkahely lenne az ágazatban, 2030-ban pedig hatvanhatezerrel.

Középtávon pénzt megtakarítani, munkahelyeket teremteni, és még az éghajlatért is tenni valamit: az ellenzőknek nehéz dolguk van, hogy ilyen érvekkel szemben komolyan vegyék őket. Az energiamegtakarítási rendelet (EnEV) ugyanis az 1997-es, az éghajlat védelméről szóló Kyotoi Egyezményből származik. A szövetségi kormány ez alapján határozta meg, hogy 2050-ig el kell érni a közel éghajlat-semleges épületállományt. És ugyan ki akarna klímagyilkos, a klímaváltozás tagadója, a környezet elleni bűnelkövető vagy konzervatív lenni?

A szigetelés hazugsága

Azonban először mégis pontosan számolni kell, mielőtt sztiroporba csomagoljuk a házunkat és leszigeteljük a válaszfalakat is: hiszen a falak szigetelése, az új tető, a háromrétegű üvegezéssel ellátott ablakok, az új ajtók bizony mind rengeteg pénzbe kerülnek. Az internet tele van online kalkulátorokkal: minden háztulajdonos egyszerűen kiszámolhatja, hogy mennyi pénzre lesz szüksége és mikor térül meg a befektetése. A legtöbb kalkulátort természetesen olyan vállalkozások bocsátják rendelkezésre, amelyek a szigetelésből vagy a szigetelt épületekből szintén hasznot húznak. Kapcsolódó: szigetelések főbb hibái!

Az online kalkulátorok megtévesztenek

Példa: az Immonet online kalkulátora. Itt meg kell adni, hogy milyen házunk van, mikor épült, mekkora a lakóterület nagysága, hány szint van, milyen falazata van az épületnek, milyen régi a fűtés, illetve még néhány további adatot. És nem egészen egy perc múlva meg is van az eredmény: a szigetelés megéri, így hangzik. A mi példánk esetében a befektetési költségek pontosan 23702 eurót tettek volna ki, a támogatás 2370 euró lenne. Ezáltal a fűtési költségek 2000 euróról azonnal 1000 euró alá csökkennének. Tíz év múlva pedig közel 4000 euróról 2000 euró alá! Ha ezt összegezzük, akkor a háztulajdonos 20 éven belül több, mint 20000 eurót takarítana meg!

Fekete, mint az éjszaka: a hibás szigetelés vonzza a port és a szennyeződéseket

Online kalkulátor mondja:

„Adatai alapján ingyen és kötelezettség nélkül kérhet ajánlatot az Ön környékén lévő szakvállalatoktól!”

Amit a kalkulátor elhallgat:

Közel 100 százalékos fűtési költségnövekedésből indul ki a következő tíz évben. A fűtési költségek a valóságban azonban a 2002 és 2012 között eltelt tíz év folyamán Németországban csupán 43 százalékkal emelkedtek, közölte januárban a Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium.

Szintén nem vették figyelembe:

A befektetési költségek kamatait. Ezek tíz év alatt kamatlábtól függően könnyedén két-háromezer euróra rúghatnak. Új fűtési technológiák: hiba. Az alacsony hőmérsékletű rendszerek segítségével is pénzt lehet megtakarítani.

A feltételezett 23000 eurós befektetési költség is túlságosan alacsony, válaszolják kérdésünkre a szakemberek. A legfőbb probléma azonban: a Német Energiahivatal (dena) egy tanulmányban elismeri, hogy a vizsgálatok a számított szükséglettel szemben szisztematikusan alacsonyabb mért energiafogyasztást mutattak, mint ahogy eredetileg feltételezték. Így azonban véglegesen meginog a nagyszerű számítási modell.

A svájci Prognos tanácsadó vállalat még tovább ment: a felújítás többe kerül, mint amennyit az elkövetkezendő években a fűtési költségekkel meg lehetne takarítani. A befektetéseket nem lehet csupán a megtakarított energiaköltségekből finanszírozni, hangzott el a „Welt” szakvéleményében.

Fraunhofer: A szigetelt házak többet fogyasztanak

De miért lehet az, hogy a szigetelés többe kerül, mint amennyi hasznot hoz? Mert minden számítási modell csak az úgynevezett U-értékeket veszi figyelembe, mondják a kritikusok. Az U-értékek nagyon leegyszerűsítve egy ház puszta szigetelési értékei, csak arról adnak információt, hogy mennyi energia áramlik belülről kifelé. De mi van azzal az energiával, ami kívülről érkezik?

„A napenergiából származó nyereségek nagymértékben hozzájárulnak a fűtési energiaszükséglet csökkentéséhez”

ismeri el az energiamegtakarítási rendeletért (EnEV) is felelős szövetségi gazdasági miniszter a COBURGER megkeresésére.

„A napenergiát, azaz az épületet érő külső energianyereséget azonban ezekben a képletekben nem veszik figyelembe.”

…mondja a Hochstadt am Main városában tevékenykedő egyik legagresszívebb szigetelés-kritikus, Konrad Fischer (az interjút lásd a cikk után). Ő nem azt cáfolja, hogy a szigetelt házak jobb U-értékkel rendelkeznek.

Penész a jóleső meleg helyett: nedves műanyag szigetelt ablak

Szövetségi Gazdasági- és Technológiai Minisztérium:

„A Fraunhofer-Intézet 80-as éveiből származó vizsgálata, amely megmutatta, hogy a szigetelt házak nemhogy kevesebb, hanem több energiát használnak fel, mint a szigeteléssel nem rendelkő épületek, ismertté vált.”

A korszerűsítés többe kerül, mint amennyi megtakarítás elérhető vele!

Forrás: issuu.com

Az államilag előírt homlokzati szigetelés az érintettek számára a mérgezés, a megnövekedett tűz– és nedvességképződési veszély, a tartósan elmaradó megtakarítási hatások és a lakhatási költségek jelentős mértékű emelkedése miatt csak károkat okoz, nem pedig hasznot.

A szigetelésnek állítólag az ember által kibocsátott klímagyilkos szén-dioxid (CO₂) mennyiségét kellene minimalizálnia, a fogyó energiaforrásokat kímélnie és a száz százalékos ellátást megújuló energiaforrások segítségével megvalósítania – ezt mantrázza párttól függetlenül minden politikus, a „klímavédelmi előírásokat” szinte évenkénti ritmusban egészítik ki. De mi is áll valójában emögött?

Korhadó homlokzati szigetelés néhány év élettartam után

A lőrés-hatás porlerakódással – tipikus kondenzvíz okozta lerakódás a szigetelt homlokzatú házak ablakai felett a nem tárolóképes szigetelt felületek erőteljes nappali felmelegedése és éjszakai lehűlése miatt

Algák és penészgomba-kultúrák a lecsapódó pára által nedvessé vált összetett homlokzati hőszigetelő rendszeren

Harkályok vájta lyukak a szigetelőanyagban – egy egyre gyakoribbá váló karbantartási probléma szigetelt homlokzatoknál

Lenyűgöző megtakarítási lehetőségek?

„Pontosan a külső fal szigetelése az energia-megtakarítás, komfortnövekedés és lakhatási minőség javulásának egyik legfontosabb feltétele”

állította a Német Energiaügynökség (Dena)

„A nem korszerűsített épületekben rejlő megtakarítási lehetőségek lenyűgözően magasak”

címmel.

Ez tényleg így van?

A Hausgeld-Vergleich e.V., a lakástulajdonosok és bérlők egyik védszövetsége pontosabban szeretett volna ennek utánajárni, és megkérdezte a Német Energiaügynökséget (Dena), a darmstadti Lakhatási- és Környezeti Intézetet (IWU), valamint a Fraunhofer-Társaság Épületfizikai Intézetének (IBP) munkatársát, Gerd Hausert a „Régebbi lakóépületeken történő kültéri és beltéri hőszigetelés valós energiamegtakarításáról szóló hosszú távú tanulmányokról”.

A Lakhatási- és Környezeti Intézet (IWU) így válaszolt:

„Mivel itt sürgető kutatási igény mutatkozik, azon fáradozunk, hogy megfelelő finanszírozás biztosítása esetén további vizsgálatokat végezzünk.” Stephan Kohler, (…) a Német Energiaügynökség (Dena) ügyvezetője a „több, mint 330 épületen”

készült tudományos kimutatásra utalt, amely társasházak esetén alátámasztotta, hogy

„a rezsiköltségek szempontjából semleges korszerűsítés közel 70 százalékos megtakarítással lehetséges”.

Valós fogyasztási adatok azonban még nem álltak rendelkezésre. Minden prognózis csupán számítógépes szimuláció. Az épületfizikus professzor Hauser úrtól, az U-érték alapú épületfizika meghatározó mozgatórugójától még átvételi elismervény sem érkezett.

Hol vannak egyáltalán megbízható fogyasztási adatok, amelyek bármilyen módon igazolják a szigetelt homlokzatok megtakarítási hatását? Itt bizony nem állunk jól. Az ellentétes hatást ezzel szemben alátámasztották: a hamburgi Gewos-Intézet 1996-ban hozta nyilvánosságra a „Társasházak fűtési energiájának hosszú távú összehasonlító tanulmányát”, amely 47 szigetelt és szigetelés nélküli lakóépület fogyasztását dokumentálta. Az eredmény a következő volt:

„A külső falak magasabb hőátbocsátási együtthatója és a külső felületek magasabb km-értékei (hőszigetelési érték, manapság átlagos U-érték) ellenére (…) a monolit külső falszerkezetű társasházak alacsonyabb éves fűtőanyag-felhasználást mutatnak, mint a külső falon kiegészítő hőszigeteléssel rendelkező épületek”.

A szigetelt épületek több fűtési energiát fogyasztanak?

Igen, és ez pontosan megfelel a Épületfizikai Fraunhofer-Intézet (IBP) által a nyolcvanas években végzett hosszútávú vizsgálatnak, amelyben az akár 23 centiméter vastag szigeteléssel rendelkező kísérleti épületek több, és nem pedig kevesebb fűtési energiát fogyasztottak, mint a szigetelés nélküli épületek. Sajnálatos módon a 2014. őszig tartó mérvadó harmadik vizsgálati szakaszt titokban tartották, és csak kivonatonként hozták nyilvánosságra az „Immobilienwirtschaft” nevű szaklapban.

Még a Szövetségi Anyagvizsgáló Intézet is igazolni tudta a dübendorfi kísérleti területen a 90-es évek elején a teljes téli félévre kiterjedően egy hőszigeteléssel rendelkező kísérleti építményre vonatkozóan a fűtési energia többletfogyasztását a szigeteléssel nem rendelkező épülettel szemben. Azonban ezt a tanulmányt sem hozták nyilvánosságra.

A gazdaságtalanság szavatossági csapdája

Így tehát az utólagos hőszigetelés energiamegtakarítási harakirivé válik. Az energetikai korszerűsítés során valódi megtakarítási hatások inkább a fűtési rendszer modernizálásából, valamint a homlokzaton és a tetőn lévő szeles lyukak tömítéséből adódnak.

A jogi helyzet még inkább elkeserítő: mivel az utólagos homlokzati szigetelés szinte soha nem éri el a gazdaságilag elfogadható tíz éves amortizációs időt, így az Energiamegtakarítási Törvény (EnEG) gazdaságossági előírásait megsérti. Ez alól az Energiamegtakarítási Rendelet (EnEV) ad „feloldozást”. Amennyiben egy tervező vagy kivitelező az építtetőnek gazdaságtalan energiamegtakarítási költségeket ró fel, úgy kártérítési kötelezettség fenyegeti. Ilyen jellegű perek már vannak függőben.

Szigetelési kontármunka

Homlokzati szerkezetként is problémásnak számítanak az úgynevezett összetett hőszigetelő rendszerek (WDVS). A hőtárolóképesség hiánya miatt napközben nagyon felforrósodnak, éjszaka pedig jéghideggé válnak. A szigetelőanyagba szivárgott légnedvesség kicsapódni, vagy pedig párássá teszi – az extrém hőtágulás miatt – hamarosan elkorhadó felszíni bevonatot.

Ez a penészgomba- és az algaképződésnek is kedvez. Ezért a WDVS bevonatokat peszticid vegyszerekkel „edzik meg”. Némi idő után azonban kimosódnak a méreganyagok, és a csatorna- és talajvízbe jutnak. A Hannoveri Épületkutatási Intézet (IFB) éves szinten négyzetméterenként közel tíz euróval magasabb karbantartási költségeket állapított meg a szigetelt homlokzatú épületekre vonatkozóan, mint falazaton lévő vakolt homlokzat esetén. Ezt nevezik klímabarát megtakarításnak?

Éghető szigetelőanyagok a homlokzaton

Ezen kívül számos szigetelt homokzat éghető csomagolóhabból, polisztirolból, egy mérgező égésgátló anyaggal, hexabróm-ciklododekánnal (HBCD) dúsított kőolajszármazékból készül – amely azonban komoly esetben nyilvánvalóan keveset számít.

Olyan felhőkarcoló-homlokzattüzek mutatják a veszélyt, mint nemrégiben Krasznojarszkban, Grosnyban az Olimpiai Toronyban, Roubaix-ban a Mermoz-tornyházban, vagy Isztambulban a Polat-toronyházban, amelynek 152 méter magas szigetelt homlokzata alig négy perc alatt égett ki. Itthon (Németországban) is volt már elég WDVS-óriástűz, például a tragikus halálesetekkel járó berlini tűz, amely a WDVS tűzvédelem abszurditását igazolta.

Elsősorban a bérlők számára nyilvánvaló a szigetelési politika teljes abszurditása: az általuk fizetett bérleti díjat örökkön-örökké megemelhetik a szigetelési költségek 11 százalékával, ennek megfelelő fűtési költségmegtakarításuk azonban nem keletkezik. A bérleti jog megtagadja a ház- és lakástulajdonosok számára biztosított gazdasági arányosság jogát, valamint szükség esetén az energetikai korszerűsítés alóli felmentést.

Tűzveszély a kőolaj alapú homlokzati szigetelőanyagoknál!

A leginkább kőolaj alapú homlokzati szigetelőanyagok tűzveszélyességét ezen felül felszámítják a bérlőknek – holott a bérlakás biztonsága ezáltal drámai mértékben romlik. Hogy a napfényt és napenergiát elnyelő lőrés ablakok esztétikai és lakóhigiéniai hátrányairól már ne is beszéljünk. A hiábavaló, és igen, veszélyes szigeteléshez kapcsolódó „népvándorlás” addig fog tartani, amíg a látens tűzveszély miatt félőket, vagy a „csupán” klímavédőket teljesen elűzik a régi lakónegyedekből.

Forrás: kiezblatt.de

Saját tapasztalatom szerint – egyre több svájci polgár van, aki már rájött arra, hogy:

A szigetelt homlokzatokkal nem lehet energiát megtakarítani, hanem megemelkednek a fűtési költségek, mivel az ingyenesen rendelkezésre álló napenergia a külső falat nem melegítheti tovább, és a szigetelőanyag mögötti fal a nap 24 órájában hidegebb, mint a szigetelés nélküli fal.

A nagyobb hőmérsékletkülönbség pedig több hőenergiát enged kifelé áramolni. Holott ezt a dübendorfi EMPA (Szövetségi Anyagvizsgáló és –Kutató Intézet) fűtési szezonokon keresztül sajtát maga is mérni tudta, teljes összhangban az Épületfizikai Fraunhofer-Intézet által éveken keresztül végzett vizsgálatokkal. Szigetelt és szigetelés nélküli összehasonlított építményeken.

A szigetelt homlokzati felszín negatívuma, hogy napközben extrém módon melegebb, éjszaka pedig hidegebb lesz, mivel a szigetelőanyag a közvetlen és diffúz napenergiát nem veszi fel és tárolja, ezért minden éjszaka 5-8 órán keresztül a harmatpont alatti értéket vesz fel, és teleszívja magát párával – következmény: nedvesedés, algásodás, penészesedés és szétfagyás.

ELSŐ probléma: Eltérő hőtágulások

A felhasznált anyagok (kritika a műanyag alapú szigetelésekről) rendkívül eltérő hőtágulása miatt a szigetelt homlokzatok az így kialakult feszültség következtében hamarosan eltöredeznek a széleknél és a sarkoknál, a felületekre ez továbbterjed, majd a fugák először eltörnek, majd elrepednek. Emiatt a Hannoveri Épületkutatási Intézet évekig tartó tömeges vizsgálatot követően megállapította, hogy minden szigetelt négyzetméter éves szinten 10 euróval nagyobb összegű karbantartási tartalékot igényel, mint a falszerkezet vakolt homlokzata.

MÁSODIK probléma: A padló szigetelése: csalás?

A padló szigetelése óriási csalás, mivel a lábunkkal érintkező felület tulajdonsága (szőnyeg, fa, járólap, beton, stb.) dönti el, hogy az alapvetően kb. 20 fokos, a helyiség levegőjének hőmérsékletével megegyező hőmérsékletű padló hogy vonja el a 35 fokos talptól a hőt. Minél kisebb a földelés, annál kevésbé. Amit az elődeink még pontosan tudtak, és ezért feltalálták a harisnyát, valamint ennek legenergiahatékonyabb megkoronázását, a filcpapucsokat. A fa padló és a rongyszőnyeg mellett. És a „szigetelő” szőnyeget a padlóra fektették, nem pedig alá!

HARMADIK probléma: Tetőszigetelés és harmatpont

A tetőszigetelés az ellenirányú- / nyári diffúzió miatt a homlokzathoz hasonlóan szintén veszélyeztetett a harmatpont szempontjából, és folyamatosan teleszívja magát nedvességgel, mindegy, hogy a helyiség levegőjéhez viszonyítva mennyire elzárt és biztosított páradiffúzió ellen. Az ugyanis túlnyomórészt a nedves és meleg nyári levegő, amely éjjelente felveszi a nedvességet a külső levegőből, és továbbítja a szigetelésbe, amelyet egy szép júniusi reggelen minden svájci helyen nedvességként érzünk a talpunkon.

Forrás: rhätische-zeitung.ch

A műanyag szigetelő lapok napjainkra megszokássá váltak az épületeken – azonban jelentős hátrányokkal rendelkeznek. Ezt építészek hangsúlyozták egy Salzburgban tartott találkozón. Idővel „teleszívják magukat” – amely algásodást is okozhat.

A polisztirolból készült szigetelések nem mindig okoznak javulást. A penész vagy a nedvességkárok például arra vezethetők vissza, hogy a műanyag szigetelőanyagok nem álltak ellen az időjárási hatásoknak. Ezt a kritikát  építeszek és faipari gazdálkodók hangoztatták egy szakmai konferencia keretein belül.

„Örülnek a mikroorganizmusok”

Hogy a teljes hőszigetelés károsodásra erősen hajlamos, azt az építész Konrad Fischer fogalmazta meg kritikaként. Szerinte a szigetelőanyagok nem alkalmasak az időjárási viszontagságokhoz, és gyorsan nedvesek lesznek, mivel „napközben mindig nagyon felmelegszenek, éjjel pedig extrém modón lehűlnek.

Ilyenkor több órán keresztül a harmatpont alatt marad a hőmérsékletük, és teleszívják magukat párával. És ilyen esetben természetesen legelőször is a szennyeződések, a porfélék várnak arra, hogy ráragadhassanak ezekre a nedves homlokzatokra. De a mikroorganizmusok is örülnek – méghozzá a penész és az algák. Ezek mind itt szeretnének megtelepedni.”

Fischer ezért a hagyományos építési módhoz való visszatérést szorgalmazza:

„Emlékeznünk kell arra, hogy mi volt az, ami mindig is működött. És pontosan ezt láthatjuk a műemlék jellegű épületeinken. Ezek 500 vagy 800 évesek, és szakmunka, masszív fa, fa blokkok, falazat, természetes kövek, tégla és vakolat segítségével készültek – ezek örökké tartanak.”

A remény, „hogy sok minden változni fog”

A masszív építési mód azonban sokkal vastagabb falakat kíván meg ahhoz, hogy hasonló hőszigetelő hatást tudjon elérni. Ez pedig drága. Ezért a lakásépítések során műanyag hőszigetelő anyagokat használnak – akkor is, ha az építtetők ezzel nem mindig értenek egyet:

„Azon dolgozunk, hogy megpróbáljunk a politikával együtt ezen a területen új utakat találni. Azt hiszem, hogy a kiindulási alapok megvannak, és hogy ezzel kapcsolatosan sok változás fog bekövetkezni a közeljövőben”

hangsúlyozza Stephan Gröger, a Heimat Österreich nevű közhasznú lakásszövetség igazgatója.

„Kevesebb hőszigetelés, ellenben több alternatív termék, amely sokkal inkább környezetbarát, viszont ugyanolyan jól szigetel.”

Az ásványi olajból készült műanyag szigetelőlapoknak már léteznek alternatívái – noha magasabb költséggel, mondja az építész Frank Lattke:

„Ezek a biogén anyagok – fa, farost, nád, len. Ezekkel lehet szén-dioxid semleges módon dolgozni.”

Ezek a módszerek az éghajlat védelméhez is sokkal inkább hozzájárulnak, mint a szokványos műanyag szigetelőanyagok. Az azonban jelen pillanatban még nem látható, hogy mikor lesznek ezek népszerűek az építkezéseken – ha egyáltalán ez valamikor be is következik.

Forrás: salzburg.orf.at