Hőszigetelés hátrányai

Szigetelőanyagok, amelyek nem szigetelnek? [MÉRNÖK 2020]

derstandard.at

Az építész a hőszigetelő anyagokról úgy beszél, mint „minden idők legnagyobb szélhámossága”: az alacsony energiafogyasztású ház hazugság és csalás.

Hochstadt/Main – A szigetelőanyag segítségével történő hőszigetelés Konrad Fischer építész számára minden idők legnagyobb szélhámossága.

„A szigetelőanyagok elméletileg és gyakorlatilag is bizonyított energetikati hasztalanságát – amelyek a fal előtt felgyűlő hőt nem tudja úgy szigetelni, mint ahogy egy duzzasztógát a vizet a túlcsordulásig –  szigetelt és szigeteléssel nem rendelkező házak energiafogyasztásának valós összehasonlítási adatai mutatják”

…mondja az építész.  Legtöbbször helytelen számítási módszereket használtak, amelyek hibás végkövetkeztetéshez vezettek.

Homlokzati hőszigetelés

Gyanús ügyletek 

A hőszigetelés értelméről vagy értelmetlenségéről szóló vita kiindulópontja a Spiegel hírmagazinban megjelent „Gyanús éghajlatvédemi ügyletek” című cikk volt. Fischer ebben az összefüggésben olyan valós példákra is utal, mint például az a hannoveri lakókomplexum, ahol egy lakótömböt négy centiméter polisztirolból készült műanyag hőszigetelő védelemmel láttak el. A megtakarításnak 40 év alatt el kellene érnie a 65.000 liter nyersolajat.

„Holott az ilyen jellegű szigetelőanyagok élettartamát a gyártók körülbelül 20 évben adják meg”

mondja Fischer. Az 1989-es évi 0,25 eurós olajár mellett ez kb. 26.000 euró számított megtakarítást jelentett volna, kalkulálja ki az építész.

„Az összeg soha nem indokolta volna az 500.000 eurós beruházást.”

Azonban ami a szakértőket a leginkább zavarja, az az a tény, hogy a szakértő Jens Fehrenberg a nem szigetelt szomszédos épületekkel történő összehasonlítás során felfedezte, hogy egyáltalán nem valósult meg fűtési költségmegtakarítás.

A helyiségek éjszakai hőmérsékletének csökkentése nem kívánatos eredményekhez vezet

„Ez a történet a szigetelőanyagokkal minden idők legnagyobb szélhámossága”

mondja Fischer. Energiát csak ott lehet megtakarítani, ahol az energiát ténylegesen felhasználták, véli az építész.

„Az egyik legnagyobb hiba a helyiségek hőmérsékletének csökkentése az éjszakai órák folyamán, hiszen így reggel maximális teljesítménnyel kell fűteni.”

Ez egy autó városi fogalomban történő energiafelhasználásval egyenértékű. A hőmérséklet csökkentésének elkerülése az első lényeges intézkedés. A tetőszerkezethez az építész olyan egyszerű anyagokat javasol szigetelésként, mint például a 8-10 centiméter vastagságú masszív fából készült deszka. Fischer a többszörös üvegezésről sincs jó véleménnyel.

„Már a szimpla ablaküveg is szigeteli az UV- és az infravörös hősugárzást. Fischer szerint a „tarthatatlan szigetelési magatartás” történelmi feltételhez kötött. „Akkor jelent meg, amikor az építőanyagipar átállt a készházakra. Ott az egyik intézet jobban fáradozott, mint a másik, hogy felkarolja a témát.”

Jobb megoldás: masszív tömbházak vagy égetett téglából készült szerkezetek  

Az építész az Ausztriában már évszázadok óta hagyományosnak számító masszív falazatú tömbházakat tekinti optimális építési formának. A dél-németországi régióban pedig a bizonyított égetett téglából készült szerkezetre esküszik. A betont építőanyagként nem sokra tartja, mivel a karbonátosodás és a korrózió miatt önmagától megsemmisül.

A fűtésnél Fischer a sugárzó fűtőrendszereket támogatja – legegyszerűbb a szélléc fölé nyitottan elhelyezett fűtéscsövek – kiegészítésként pedig lapradiátorok. Fischer szerint a fűtőrendszerekkel kapcsolatos számításokba a besugárzott napenergiát is bele kellene venni. Végső soron ugyanis ez felelős azért, hogy mekkorára kell tervezni egy fűtőrendszert. Egy ilyen fűtési módszerrel, amely először is a hatalmas meleg levegő veszteséget csökkenti drasztikusan, ténylegesen is lehet energiát megtakarítani.

Forrás: derstandard.at/2642610/Daemmstoffe-die-nicht-daemmen