A földmunkák és talajfajták
Az építmények terheit az alaptest a talajnak adja át (31. ábra). A talajba kerülő épületszerkezetek helyét földmunkával kell előkészíteni. A földmunkák során bizonyos földtömegeket el kell távolítani, azaz a talajba kerülő szerkezeteknek a megfelelő térfogatot biztosítani kell.
31. Ábra: Teherátadás a talajnak.
Bizonyos esetekben szükség van a föld visszatöltésére is. Ilyenkor a kitermelt mennyiség egy részét az elkészült szerkezet mellé úgy kell visszadolgozni, hogy olyan legyen, mint az eredeti. A tereprendezést is a földmunkák közé soroljuk, mert az építmények környezetének kialakításánál is szükség van a föld mozgatására. Ilyenkor az építmény környezetében lehetővé kell tenni a normális közlekedést és a növényzet újratelepítését.
A föld kitermelése és mozgatása kézzel, vagy géppel történhet. A nagy mennyiségű földkitermeléshez gépeket használnak. A gépi munka kiegészítéséként szükség van a kézi munkára, illetve a kisebb munkákat csak kézzel lehet elvégezni.
A kézi kitermeléshez különböző szerszámokat kell használni. Az ásó, az ásólapát, a lapát, a csákány, mindenki számára ismert eszköz. Ezekkel a szerszámokkal elvégezhető a föld lazítása és eltávolítása. A nehezebben fejthető talajoknál bontó rudakat, ékeket, vésőket lehet használni. Az erősen köves, vagy sziklás talajokat esetleg robbantással is bonthatják. A különböző fejtési módok alapján a talajokat a következő fejtési osztályba lehet sorolni.
2. Táblázat:
| Talajosztály: | A kitermelés módja és eszközei: |
|---|---|
| I. | Lapáttal és ásóval könnyen fejthető. |
| II. | Lapáttal és ásóval, kevés csákányozással fejthető. |
| III. | Lapáttal, állandó csákányozással, a csákány hegyes végével fejthetek. Ezek a kavicsos, köves talajok. |
| IV. | Lapáttal, a csákány hegyes végével, esetleg bontórúddal fejthető. |
| V. | Csákánnyal, bontórúddal, bontókalapáccsal, ékkel, helyenként robbantással fejthető. |
| VI. | Bontórúddal, fejtőkalapáccsal, ékkel és robbantással fejthető. |
| VII. | Csak robbantással fejthető. |
A gépekkel végzett földmunkáknál földgyalut, földnyesőt, markolókat, árokásókat és kotró gépeket (32. ábra) lehet használni. Mindegyik gép egy-egy speciális munkafolyamatot tud elvégezni. Működési elvüket tekintve mindegyik másként dolgozik.
32. Ábra: Földmunkagépek.
A föld visszatöltésénél nagy gondossággal kell eljárni. A helytelenül tömörített föld megroskadhat és tönkreteheti a szerkezetek egy részét. A roskadás következtéből a talajvíz és a felszíni vizek is könnyebben jutnak az építmény alaptesteihez. A visszatöltéshez használt talaj ne legyen száraz, ne tartalmazzon nagy rögöket, ne legyen fagyos és ne legyen túl nedves sem. A szerves anyagok visszatöltését is kerülni kell.
A földvisszatöltéseket is lehet kézzel és géppel elvégezni. A kézi tömörítéshez általában kézi döngölőket használnak. A tömörítés az eszköz felemelésével és leejtésével megy végbe. A gépi tömörítésnél a talajra ható nyomás, az ütögetés, és a talaj vibrálása lehet tömörítő hatású.
A tereprendezésre az építkezés megkezdése előtt és a befejezés után kerülhet sor. Az építkezés megkezdése előtt a fákat és a bokrokat, valamint a felszíni növényzetet távolítják el. Általában letolják a földfelszínen elhelyezkedő humusz réteget is. Az eltávolított mennyiséget ajánlatos depóniában tárolni.
A földmunkák elvégzésénél ügyelni kell arra, hogy mindig csak a szükséges mennyiségű talajt mozgassuk meg. Vigyázni kell arra is, hogy a függőlegesen maradó földpart mindig hajlamos a megcsúszásra és a le- vagy beomlásra. Ezért szükség szerint dúcolattal kell megtámasztani a földtömeget.
A talajfajták
A talajokat összetételük alapján két nagy csoportba sorolhatjuk, vannak szerves és szervetlen talajok. A szerves talajok ritkán fordulnak elő, alapozási szempontból kedvezőtlenek.
A talajmechanikai szempontból a talajokat a 3-4. Táblázatban csoportosítottuk.
3. Táblázat:
| Szemcsés talajok: | Szemcsenagyság "d" (mm): |
|---|---|
| Görgeteg | 200-100 |
| Durva kavics | 100-20 |
| Finom kavics | 20-2 |
| Durva homok | 2-0,5 |
| Középfinom homok | 0,5-0,25 |
| Finom homok | 0,25-0,02 |
| Kötött talajok: | Szemcsenagyság "d" (mm): |
| Durva iszap | 0,02-0,005 |
| Finom iszap | 0,005-0,002 |
| Agyag | 0,002 alatt |
4. Táblázat Szerves talajok:
- Homokos tőzeg
- Iszapos tőzeg
- Szerves iszap
- Szerves agyag
5. Táblázat:
| A talaj | A határfeszültség alapértéke (N/cm2) | |||
|---|---|---|---|---|
| megnevezése: | állapota: | száraz vagy nyirkos talaj: | nedves, vagy igen nedves talaj: | telített a talajvízszint alatti talaj: |
| laza | 52 | 52 | 26 | |
| durva és finomkavics | közepesen tömör | 65 | 65 | 52 |
| tömör | 78 | 78 | 65 | |
| laza | 39 | 30 | 26 | |
| iszap mentes kavics | közepesen tömör | 58 | 58 | 45 |
| tömör | 78 | 78 | 60 | |
| laza | 32 | 32 | 19 | |
| durva és közepes nagyságú homok | közepesen tömör | 48 | 42 | 30 |
| tömör | 65 | 52 | 40 | |
| laza | 36 | 26 | 13 | |
| finom iszapmentes homok | közepesen tömör | 30 | 30 | 20 |
| tömör | 40 | 40 | 25 | |
| laza | 10 | 8 | 6 | |
| homokliszt | közepesen tömör | 25 | 20 | 15 |
| tömör | 30 | 25 | 18 |
A görgeteg, a kavics és a homok a szemcsenagyság alapján azonosíthatók. A finomhomok lisztszerű, szárazon a kézről könnyen lefújható. Nedvesen, vagy vizes állapotban nem sodorható. Vízzel telített állapotban néhány rázásra a felületen megjelenik a víz. Az iszap nedvesen sodorható, légszáraz állapotban szilárd, de az ujjak között szétnyomható. A sovány agyag nedvesen sodorható, az ujjakra ragadt részeket csak nehezen lehet eltávolítani. Szárazon szilárd, de még törhető. A kövér agyag nedvesen megvágva zsíros, fénylő felületet ad. Nedvesen könnyen sodorható, szárazon nagy a szilárdsága.
A szerves talajok szálas szerkezetűek, sötétszürke, sötétbarna, vagy fekete színűek. Jellegzetes szaguk alapján könnyen lehet őket azonosítani. A szerves talajok általában rothadó anyagokat tartalmaznak. Az ilyen anyagok gázt fejleszthetnek, és így a talajok térfogata állandóan változik. A szerves talajok alapozásra nem alkalmasak. Az ilyen területeken általában talajcserével szokták a területet alapozásra alkalmassá tenni.