Építési ismeretek

A földmunkák és talajfajták

Az építmények terheit az alaptest a talajnak adja át (31. ábra). A talajba kerülő épületszerkezetek helyét földmunkával kell előkészíteni. A földmunkák során bi­zonyos földtömegeket el kell távolítani, azaz a talajba kerülő szerkezeteknek a megfelelő térfogatot biztosítani kell.

31. ábra

31. Ábra: Teherátadás a talajnak.

Bizonyos esetekben szükség van a föld visszatölté­sére is. Ilyenkor a kitermelt mennyiség egy részét az elké­szült szerkezet mellé úgy kell visszadolgozni, hogy olyan legyen, mint az eredeti. A tereprendezést is a földmunkák közé soroljuk, mert az építmények környezetének kialakí­tásánál is szükség van a föld mozgatására. Ilyenkor az építmény környezetében lehetővé kell tenni a normális közlekedést és a növényzet újratelepítését.

A föld kitermelése és mozgatása kézzel, vagy géppel történhet. A nagy mennyiségű földkitermeléshez gépeket használnak. A gépi munka kiegészí­téséként szükség van a kézi munkára, illetve a kisebb munkákat csak kézzel lehet elvégezni.

A kézi kitermeléshez különböző szerszámokat kell használni. Az ásó, az ásólapát, a lapát, a csákány, mindenki számára ismert eszköz. Ezekkel a szerszámokkal elvégezhető a föld lazítása és eltávolítása. A nehezebben fejthető talajoknál bontó rudakat, ékeket, vésőket lehet használni. Az erősen köves, vagy sziklás talajokat esetleg robbantással is bonthatják. A különböző fejtési módok alapján a talajokat a következő fejtési osztályba lehet sorolni.

2. Táblázat:

Talajosztály:A kitermelés módja és eszközei:
I.Lapáttal és ásóval könnyen fejthető.
II.Lapáttal és ásóval, kevés csákányozással fejthető.
III.Lapáttal, állandó csákányozással, a csákány hegyes végével fejthetek. Ezek a kavicsos, köves talajok.
IV.Lapáttal, a csákány hegyes végével, esetleg bontórúddal fejthető.
V.Csákánnyal, bontórúddal, bontókalapáccsal, ékkel, helyenként robbantással fejthető.
VI.Bontórúddal, fejtőkalapáccsal, ékkel és robbantással fejthető.
VII.Csak robbantással fejthető.

A gépekkel végzett földmunkáknál földgyalut, földnyesőt, markolókat, árokásókat és kotró gépeket (32. ábra) lehet használni. Mindegyik gép egy-egy speciális munkafolyamatot tud elvégezni. Működési elvüket tekintve mindegyik másként dolgozik.

32. Ábra: Földmunkagépek.

32. Ábra: Földmunkagépek.

A föld visszatöltésénél nagy gondossággal kell eljárni. A helytelenül tömörített föld meg­roskadhat és tönkreteheti a szerkezetek egy részét. A roskadás következtéből a talajvíz és a felszíni vizek is könnyebben jutnak az építmény alaptesteihez. A visszatöltéshez használt talaj ne legyen száraz, ne tartalmazzon nagy rögöket, ne legyen fagyos és ne legyen túl ned­ves sem. A szerves anyagok visszatöltését is kerülni kell.

A földvisszatöltéseket is lehet kézzel és géppel elvégezni. A kézi tömörítéshez általában kézi döngölőket használnak. A tömörítés az eszköz felemelésével és leejtésével megy végbe. A gépi tömörítésnél a talajra ható nyomás, az ütögetés, és a talaj vibrálása lehet tömörítő hatású.

A tereprendezésre az építkezés megkezdése előtt és a befejezés után kerülhet sor. Az épít­kezés megkezdése előtt a fákat és a bokrokat, valamint a felszíni növényzetet távolítják el. Általában letolják a földfelszínen elhelyezkedő humusz réteget is. Az eltávolított mennyisé­get ajánlatos depóniában tárolni.

A földmunkák elvégzésénél ügyelni kell arra, hogy mindig csak a szükséges mennyiségű talajt mozgassuk meg. Vigyázni kell arra is, hogy a függőlegesen maradó földpart mindig hajlamos a megcsúszásra és a le- vagy beomlásra. Ezért szükség szerint dúcolattal kell megtámasztani a földtömeget.

A talajfajták

A talajokat összetételük alapján két nagy csoportba sorolhatjuk, vannak szerves és szervet­len talajok. A szerves talajok ritkán fordulnak elő, alapozási szempontból kedvezőtlenek.

A talajmechanikai szempontból a talajokat a 3-4. Táblázatban csoportosítottuk.

3. Táblázat:

Szemcsés talajok:Szemcsenagyság "d" (mm):
Görgeteg200-100
Durva kavics100-20
Finom kavics20-2
Durva homok2-0,5
Középfinom homok0,5-0,25
Finom homok0,25-0,02
Kötött talajok:Szemcsenagyság "d" (mm):
Durva iszap0,02-0,005
Finom iszap0,005-0,002
Agyag0,002 alatt

4. Táblázat  Szerves talajok:

  • Homokos tőzeg
  • Iszapos tőzeg
  • Szerves iszap
  • Szerves agyag

5. Táblázat:

A talaj A határfeszültség alapértéke (N/cm2)  
megnevezése:állapota:száraz vagy nyirkos talaj:nedves, vagy igen nedves talaj:telített a talajvízszint alatti talaj:
laza525226
durva és finomkavicsközepesen tömör656552
tömör787865
laza393026
iszap mentes kavicsközepesen tömör585845
tömör787860
laza323219
durva és közepes nagyságú homokközepesen tömör484230
tömör655240
laza362613
finom iszapmentes homokközepesen tömör303020
tömör404025
laza1086
homoklisztközepesen tömör252015
tömör302518

A görgeteg, a kavics és a homok a szemcsenagyság alapján azonosíthatók. A finomhomok lisztszerű, szárazon a kézről könnyen lefújható. Nedvesen, vagy vizes állapotban nem so­dorható. Vízzel telített állapotban néhány rázásra a felületen megjelenik a víz. Az iszap ned­vesen sodorható, légszáraz állapotban szilárd, de az ujjak között szétnyomható. A sovány agyag nedvesen sodorható, az ujjakra ragadt részeket csak nehezen lehet eltávolítani. Szára­zon szilárd, de még törhető. A kövér agyag nedvesen megvágva zsíros, fénylő felületet ad. Nedvesen könnyen sodorható, szárazon nagy a szilárdsága.

A szerves talajok szálas szerkezetűek, sötétszürke, sötétbarna, vagy fekete színűek. Jelleg­zetes szaguk alapján könnyen lehet őket azonosítani. A szerves talajok általában rothadó anyagokat tartalmaznak. Az ilyen anyagok gázt fejleszthetnek, és így a talajok térfogata állandóan változik. A szerves talajok alapozásra nem alkalmasak. Az ilyen területeken álta­lában talajcserével szokták a területet alapozásra alkalmassá tenni.