• anyagok
• fafelület

Fehérítőanyagok, elszíneződött fafelületek fehérítése és fényesítése

A tisztító-, halványító- és fehérítőanyagok elszíneződött natúr fák, lakktól beért felületek, víztől, savtól, lúgtól, naptól elszíneződött felületek világosítására szolgáló anyagok. Segítségükkel a felületen lévő csíkokat és foltokat meg lehet szüntetni, és kiegyenlíthetők az eltérő árnyalatok. Alapvetően két eljárást különböztethetünk meg.

Optikai fehérítés

Az optikai fehérítés során a fát fehér pigmentet, színezőanyagot vagy ezek kombinációját kis mennyiségben tartalmazó pácanyaggal vonjuk be. Ennek az eljárásnak az a hibája, hogy csak részben fed, és a fehérítő hatása a rétegvastagságtól is függ. A páckép azonban az öregedés során nem változik.

Kémiai fehérítés

A kémiai fehérítés lényege, hogy a fa anyagában lévő elsődleges színanyagok, valamint a változások, öregedés során előállt másodlagos színagyagokat különböző – oxidáló, redukáló vagy savas – szerekkel fehérítjük ki.

Oxálsav

Az oxálsav mérgező, kristályos anyag; a cukorhoz hasonló. A fehérítésnél 5%-os oldatát alkalmazhatjuk (50 g oxálsavat 1 1 forró vízben kell feloldani). Csersavtartalmú fákhoz használhatjuk, illetve a fa felületén lévő rozsdafoltok megszüntetéséhez alkalmazhatjuk. A cseresznye, körte, nyír, juhar felülete gyengén barnás színt kaphat.

Heresó

A heresó oxálsav és hamuzsír sója. Fehér, mérgező kristály. Az oxálsavhoz hasonló hatású. A fehérítéshez 50 g hamuzsírt 1 1 forró vízben kell feloldani, majd ezzel a felületet be kell kenni. Rövid száradás után a még nyirkos felületre 50 g oxálsav 1 1 vízzel alkotott vizes oldatát vigyük fel. A hamuzsír és az oxálsav heresót képez, mely erősen maró, ezért fehérít.

Citromsav

A citromsav fehér, maró hatású, nem mérgező kristály. 5%-os oldata gyengén fehérít. A csersavtartalmú fáknál hatékony.

Fényesítőanyagok

A fényesítőanyagok a bevonat esztétikai értékét növelő anyagok. Az ilyen anyagok közül a legismertebbek a fényesítőpaszták, a polírpaszták és a polírvíz. Ezek folyékony krémek vagy pasztaszerű termékek. Tartalmaznak viaszokat, viaszszerű anyagokat, csekély mennyiségű finom szemcséjű csiszolóanyagokat, szerves oldószert vagy ezek keverékét, néha vizet.

Két komponensből állnak, oldószerből és csiszolóanyagból. A festékréteget bizonyos mértékig oldják, koptatják, ezért nemcsak simítanak, hanem tisztítanak is. Felhordás után vékony filmet alkotnak, ami a lakk felületét konzerválja. A felület mikroegyenetlenségeit töltik ki, ezáltal nő a felület fénye. Vízlepergető hatást kölcsönöznek a felületnek.

A hidrogén-peroxid (H₂0₂) erősen maró, a vízhez hasonló tisztaságú folyadék. A hidrogén-peroxid fehérítő hatása kiváló a csersavban szegény fák esetében. A bomlásakor felszabaduló, nagy mennyiségű reakcióképes oxigén fehéríti a fát. Fény hatására bomlik, ezért sötét edényben kell tárolni. A felhasználás előtt 5-8% szalmiákszeszt kell hozzá adagolni. Túladagolás esetén sósavval vagy ecetsavval közömbösíthető. A felhordás után keletkező habot nem szabad lemosni, meg kell várni, amíg a folyadék a fára szárad.

Az ammónium-hidroxid (NH₄OH) mélyebb rétegekbe is beszívódik. A felületről elpárolog. Csersavtartalmú fáknál szürke elszíneződést okoz! Főként finom pórusú lombos fákhoz és fenyőhöz alkalmazható.

A nátrium-hidroxid 20%-os oldatát sötét színű lombos faanyagok és megkékült fenyő esetében használjuk a hidrogén-peroxid tartósító sóinak semlegesítésére. Hatására a halványítási folyamat gyorsabban játszódik le, és a felület érdesebbé válik. A művelet után a felületen visszamaradó anyagokat citromsavval vagy ecetsavval közömbösíteni kell.