• építés

Építési állványok

Az állványszerkezeteket az építési munkák során széles körben alkal­mazhatják:

• mélyépítési munkáknál;
• a szerkezetépítési munkáknál és
• épületek befejezési és felületkép­zési munkáinál egyaránt.

Cikksorozatunk jellegének megfelelően az utóbbi munkáknál alkalmazott könnyű, de egyáltalán nem az egyszerű állványokat mutatjuk be.

Hagyományos kisállványok

A bakállványok az építőipar legegy­szerűbb állványszerkezetei, amelyek egyszerű fabakra szerelhető, és kü­lönböző vasbakokra fektetve készül­nek. Szerelt fabakot különböző nye­reg- és lábméretben gyártják, ácsolt jelleggel, 1,00-2,00 m magasságig szerelhetően (8.1. ábra). Az állítható vasbak különböző nyeregméretekkel a belső és a szerelési munkáknál igen elterjedt (8.2. ábra). Korszerű változataik univerzális al­kalmazásukat teszik lehetővé (8.3. ábra).

A talpas létraállvány elsősorban va­kolási munkáknál készül. Terhelhető­sége 1,50 kN/m². 4 m magas munka­zintig alkalmazható. Felállításakor a talpak vízszintes felfekvéséről gon­doskodni kell, és az állványt biztonságosan a falhoz kell kapcsolni. Ha az állvány nem köthető a falszerkezet­hez, két irányban ki kell horgonyoz­ni.

Hagyományos homlokzati állványok

A homlokzati létraállványok készít­hetők fából és fémből. A fa létraáll­ványok merevítő elemmel összekap­csolt állványlétrákból kialakított szer­kezetek, amelyeket 2,0 kN/m² egyen­letesen megoszló terhelésnél alkal­mazzák. Elsősorban homlokzatok va­kolásánál és felújításánál használha­tók. A biztonságos munka érdekében az állványt az épület minden szintjé­nél be kell kötni, a nyílások kávájába nyúló kikötőkarokkal és a kávában elhelyezett kikötőszorítókkal, ill. a falszerkezetekben elhelyezett kikötő­karokkal.

Nagyobb épületmagasságok esetén a létrákat toldani kell (8.4.-8.7. ábra). A létraszáraknak 1,5-2,5 m hosszon kell egymást átfedniük. A toldásokat emeletsoronként, minden második mezőben, sakktáblaszerűen ki kell merevíteni.

A pallókból kialakított munkaszintek hossza 2,0 vagy 2,25 m. A munka­szint szélessége növelhető a belső ol­dal felé konzolvasakra helyezett palló­val. A létraállványok külső oldalán minden munkaszinten lábdeszkával ellátott védőkorlátot kell felszerelni. A 7 m-nél magasabb létraállványok­hoz a talajszinttől induló és a legfelső munkaszinten kialakított pihenőre érkező létrafeljárót kell készíteni. A létraállványokat – lakott területen végzett munka esetén – teljes felületűkön védőhálóval kell ellátni, hogy megakadályozzuk az építési törmelé­kek és szerszámok szétszóródását. Védőtetőt kell készíteni a járdától számított 3,5 m magasságban olyan helyeken, ahol az állványzat alatt közlekednek. A védőtető szakszerű kialakítására szigorú előírások van­nak.

Az úgynevezett gördülő létraállvá­nyok hosszú falszakaszok, födémek építéséhez és külső-belső vakolás­hoz, valamint homlokzatképzésekhez használatosak. A homlokzati fém csőállványok a nagytömegű, a sok fát és a nagy mun­kát igénylő faállványok helyett egyre inkább előtérbe kerülnek, segítségük­kel számos olyan állványozási feladat oldható meg, amelyek egyébként ko­moly problémát jelentenének. A csőállványok speciális anyagú és minőségű állványelemekből készül­nek. Egyszerű építőipari feladatok­hoz és különleges munkákhoz egy­aránt betervezhetők és kivitelezhetők (8.8.-8.10. ábra).

Az építési munkához használatos csőállványok leggyakoribb formái:

• kétlábas cső állvány;
• kétlábas konzolos csőállvány;
• háromlábas csőállvány.

Kétlábas csőállvány

A legtöbbször alkalmazott csőállvány szerkezet a kétlábas csőállvány, amit főleg tatarozásoknál és vakolásoknál használnak. Szerkezeti kialakítása folytán két palló szélességűre készül. A legegyszerűbb és legkevésbé igé­nyes szerkezet. Jellemzője, hogy fok­csövei változó hosszúságúak.

Kétlábas konzolos csőállvány

Szerkezeti felépítése lényegében azonos a kétlábas csőállványéval. Al­kalmazása ott indokolt, ahol az épü­let homlokzata ezt megkívánja. A konzolos csőállvány készülhet alá nem támasztott konzolos és alátá­masztott konzolos változatban.

Az alá nem támasztott konzolú csőáll­vány 1,00 m hosszúságú fokcsővel készül, és így 3 palló helyezhető el rajta, kettő a két felmenő láb között, a harmadik a konzolon, amely legfel­jebb 30-35 cm lehet (tehát legfeljebb egy palló szélességű). Az alátámasztott konzolú csőállvány 1,62 m hosszúságú fokcsővel készül, 2,16 m hosszúságú csővel alátámaszt­va. Ezen az állványszerkezeten négy palló helyezhető el, kettő a két fel­menő láb között, kettő pedig a kon­zolon. A konzolos csőállványok sze­relése különös figyelmet igényel, a számottevő külpontos terhelés miatt.

Háromlábas csőállvány

A háromlábas csőállvány építése több szempontból lehet szükséges, pl. az anyagtárolás miatt, esetleg az áll­ványról végzendő többfajta munka­nem vagy gyakoribb közlekedés és nagyobb terhelés miatt. A háromlá­bas csőállvány fokcsövének hosszú­sága 1,60 m, a lábak között négy palló szélességű munkaszintek alakíthatók ki.

Abban az esetben, ha a háromlábas csőállvány nem azért készül, hogy a munkaszint négypallós szélességű le­gyen, ha statikai számítások alapján ez az állvány felel csak meg a na­gyobb igénybevételnek, akkor csak a falsík felé eső mező kap pallóterítést, a külső mezőt pedig rácsozni, ül. me­revíteni kell. A védőkorlátot termé­szetesen a középső lábsorra kell fel­szerelni.

8.1. ábra. Eltérő nyereg és lábmagasságú könnyű fabak 1 nyeregfa; 2 láb (bak); 3 átkö­tő; 4 csavaros kötés; 5 korlátfa.

8.2. ábra. Állítható vasbak; 1 nyereg; 2 láb; 3 rács; 4 furatlépcsős oszlop; 5 szeg.

8.3. ábra. Gráf állványzat.

8.4. ábra. Homlokzati fa létraállvány a) metszet; b) nézet 1 falétra (állványlétra); 2 talp (palló); 3 lábdeszka; 4 keresztmerevítő (andráskereszt); 5 függesztő toldó rúd „S” horgonykampóval; 6 kötélkötés; 7 bekötő ho­rog; 8 kettős kötőrúd kampóval; 9 csavaros kötés.

8.5. ábra. Fa létraállvány építési részlete; a) kezdő; b) toldás 1 létraállvány; 2 létrafok (munkaszint); 3 merevítő rúd; 4 toldó furatok; 5 soroló rúd; 6 kapocselem; 7 bilincses kötés (vagy); 8 kenderkötés; 9 talp (palló).

8.6. ábra. Fa létraállvány munkaszintjének szélesítése, fali horgonybekötéssel 1 állvány­létra; 2 létrafok; 3 horgony; 4 horgonycsavar; 5 állítható hosszfurat; 6 fal, horog; 7 állvány­palló; 8 lábdeszka; 9 csavaros kötés; 10 kon­zol.

8.7. ábra. Homlokzati fa létraállvány bekö­tése falnyílásba 1 fogadó fal; 2 keresztrúd; 3 faék (pár); 4 horgony; 5 csavar + bilincs; 6 kereszttartó; 7 horgonycsavar; 8 állványlét­ra; 9 létrafok; 10 munkaszint; 11 furatok; 12 állványpalló.

8.8. ábra. Kétlábas homlokzati csőállvány a) nézet; b) metszet 1 oszlop; 2 hosszmereví­tő; 3 keresztrúd (fok); 4 korlát; 5 keresztme­revítő (szélrács); 6 toldó bilincs; 7 talp (pal­ló); 8 állványpalló; 9 lábdeszka; 10 falbekö­tés.

8.9. ábra. Homlokzati csőállvány kötőelemei a) keresztkötés (fix); b) csuklós kereszt kötés; c)…d) hossztoldó.

8.10. ábra. Homlokzati csőállvány elemei a) fél bilincs; b) fix toldó; c) talp; d) lábdeszka ­kötő kampó; e) korlátkapocs; f) kombinált kapcsolás; g) „akasztott” kikötés; h) gördülő létraállvány gördülő kereke.

Korszerű homlokzati fémállványok

Hazánkban több fémszerkezet gyártó cég forgalmaz különböző méretben és rendszerben előregyártott szerel­hető állványzatokat. Ezek közül a ma egyik legkorszerűbbnek számító homlokzati keretes csőállványt mutat­juk be, amelynek gyártója és forgal­mazója a GRÁF állványzat Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 3400 Mezőkövesd, Dohány u. 5.

A csőállvány ø 48 mm-es acélcső anyagú, „U” alakú állványelemének sokoldalú alkalmazását, variációs le­hetőségét a 2,00 m-es és 1,00 m-es egységek kombinálása teszi lehetővé. A keretes csőállvány 65 cm-es létra­tengely mérete 60 cm-es szabad mé­retű normális munkaszintet biztosít (8.11.-8.18. ábra).

A felhasználási lehetőségeket és az állvány tulajdonságait figyelembe véve, a faállványokkal összehasonlítva a homlokzati keretes csőállvány elő­nyei:

• rövid idejű szerelhetőség;
• kisebb mennyiségű és tömegű anyagot kell mozgatni, így csök­kennek a szállítási, a rakodási és tárolási költségek, valamint a szer­vezési gondok;
• anyaga több százszor is felhasznál­ható, ellentétben a faanyag 2-6-szoros felhasználhatóságával;
• adott idő alatt is anyagminősége ál­landó, az acélcsövek teherbírása nem függ az anyag állapotától (nedves-e, csomós-e stb.), az időjá­rástól, a levegő páratartalmának változásától, a nedvességtől, a kifa­gyástól, a gombabetegségektől stb.;
• az állványcsövek kisebb kereszt­metszete miatt a szél által terhelt felület kisebb, így az állványnak kevesebb szélnyomásból adódó ter­het kell elviselnie;
• nem tűzveszélyes (bár a járófelüle­tek itt is faanyagból készülnek);
• a faállványnál lényegesen biztonsá­gosabb balesetvédelmi szempont­ból, mivel az anyagminőség állandó;
• az egyes elemek súlyvonalai egy pontban találkoznak, ami sokkal előnyösebb, mint a külpontos fa és csőállványok esetén;
• kiegészítő elemeivel teljes rend­szert alkot;
• azonos munkaszinteknél a munka­végzés biztonsága és hatékonysága nagyobb, ellentétben az egyéb lét­raállványokkal, ahol a takaró palló­végek zavarják a munkavégzést;
• lejtős terepen és tetők felett is egy­szerűen alkalmazható, a változó kerethossznak és az állítható áll­ványkeretnek köszönhetően;
• megépítéséhez nem szükséges spe­ciális szaktudás.

Hátrányai:

• öt-tíz év után rozsdásodik (festék­réteggel kell kezelni);
• elektromos áramütésre veszélyes, ezért külön feladatot jelent az áll­ványzat földelése, magas állványnál villámhárító is szükséges lehet.

8.11. ábra. Homlokzati állvány építése ke­retes létraállványból 1 talp (palló); 2 kikötés; 3 támasztó és horgonyzó oszlop; G10 és G15 keretállvány; G20 korlátoszlop; G29 oszlop­talp; G30 és G32 korlátrács; G40 és G42 áll­ványpalló; G50 állványpalló ajtóval; G47 fel­járólétra; G60 állítható keret; G65 végkorlát; G70 lábösszekötő; G75 és G76 rögzítő rúd; G80 állítható magasságú menetes láb; G90 konzol; G105 csuklós konzol emelőcsiga ré­szére; G115 állítható láb.

8.13. ábra. Keretes homlokzati csőállvány elemei G10 és G15 keretállvány; G20 korlát­oszlop; G29 oszloptalp; G30 és G32 korlát­rács; G40 és G42 állványpalló; G50 állvány­palló ajtóval; G47 feljárólétra; G60 állítható keret; G65 végkorlát; G70 lábösszekötő; G75 és G76 rögzítő rúd; G80 állítható magasságú menetes láb; G90 konzol; G105 csuklós kon­zol emelőcsiga részére; G115 állítható láb 1 lábdeszka tartó; 2 korlátkapocs; 3 támasz; 4 ø 20 tüske; 5 ø15 furatok; 6 ø 57-es toldó-cső persely; 7 kapcsoló furat; 8 palló furat; 9 fémperem; 10 pallódeszka; 11 profilacél erősítés; 12 pánt; 13 ajtó; 14 horony a létra­kampóhoz; 15 teleszkóp; 16 teleszkópfurat; 17 100/100 talp; 18 kampó; 19 kapocs; 20 me­netes talp; 21 furattal biztosított menetes emelő; 22 emelő persely; 23 horog.

8.14. ábra. Keretes létraállvány falbeköté­se; G75 és G76 rögzítő rúd; 910 ø 12-es rög­zítő csavar; 912 ø 16 mm műanyag tipli.

8.15. ábra. Keretes csőállvány alkalmazási lehetőségei a) egy munkaszintes, csigaho­roggal; b) kiegészítő munkaszinttel G10 ke­retállvány; G20 korlátoszlop; G32 korlátrács; G42 állványpalló; G75 rögzítő rúd; G90 kon­zol; G105 csuklós konzol emelőcsiga része.

8.16. ábra. Állványkeret toldása 1 oszlop; 2 keresztrúd, állványszint; 3 merevítő; 4 per­sely; 5 rögzítő kampó; 6 lábdeszka horog; 7 korlátrögzítő; 8 szegfurat; 9 rugós szeg.

A csőállvány főeleme a G. 10 és G. 15 keretállvány, amelyek száraz ø 57 x 2,3 hosszvarratos acélcsőből készül­nek, és végfuratai a perselycsonkon keresztül, egymásba tolva ø 12 rugós csapokkal vagy biztosítócsappal rög­zíthetők. A keretállványok egymástól 1,25 és 2,5 m távolságban állíthatók fel. A keretállvány összekötő ø 48 x 2,0 csö­vein 20-as tüskék találhatók, ame­lyekbe a G.40, G.42, G.50 állványpallók behelyezhetők. Az állványke­retek G.10 és G. 15-ös fél állvány keret­ből is összeépíthetők. Az állványkeret oldalaira felhegesztett biztosítóle­mezes csapok a G.30 és G.32 védő­korlátok biztonságos rögzítését segí­tik.

Az indulószinten az oszloptalpak (G. 25) az állványkeretek végeibe illesz­kednek, 100 x100 x5-ös talpakon tá­maszkodnak a talajhoz, és ø 8-as fu­ratokon keresztül rögzítendők. A G.80-as menetes lábak, kisebb talaj­szint-egyenetlenségek esetén alkal­mazhatók.

8.17. ábra. Keretes csőállvány építése a) ki­tűzés; b) első állványsor; c) első munkaszint; d) két munkaszint; e) három munkaszint + záró korlát.

8.18. ábra. Acélszerkezetű segédállvány a) párkány zsalukonzol; b) homlokzati szerelő állvány 1 rögzítő ék; 2 horgonycsavar; 3 kor­láthorog; 4 függesztő horog.

8.19. ábra. 2,5×0,65 m-es vetületi méretű Gráf gördülő szerelőállvány.

8.20. ábra. Gráf zsaluzó állvány.

A munkaszintekre kerülő állványpal­lókat vasalással látják el, egyrészt a szilárdság növelésére, másrészt a sé­rülékenység elkerülésére. A feltűző furatok szintén csőszegeccsel erősí­tettek, a ø 20 acélcsapokra (tüskék­re) való illeszkedés miatt.

A terep szintkülönbségeitől függően az állványzat egy szintre hozásához G.60 állítható állvány keretet kell használni. Az állítható állványkeret lábai 2,00 m-es, ø 48×2 hegesztett, ø 13 mm-es furatú, 100 mm-es osz­tású acélcsövek, amelyeken a tartó­keret elcsúsztatható, és ø 12 rögzítő­ csappal a kívánt szinten rögzíthető. A tartókeret ø 57 x 3,2 csövei 40 mm-es osztású ø15 furattal, és a G. 10 állványkeret-összekötőhöz hasonló ø 20 tüskékkel, továbbá az állványkeret csatlakoztatásához ø 48×2 csatla­kozó csővel készülnek, a fölé épülő keretes csőállvány fogadásához.

A G.30 és G.32 korlátrácsok ø 27×2 hegesztett acélcsőből készülnek, vé­geinél lesajtolva és lyukasztva, kör­acél rácsozással. A végfuratok csatla­koznak az állványkeret lemezes biztosítócsapjaihoz. A lemezeket min­den szerelésnél le kell fordítani. Min­den mezőbe egy korlátrács kerüljön! A szinteknél a G.50 átjáró ajtós áll­ványpallók biztosítják a feljutást a G.47 feljáró létrán keresztül. A létra végein köracélból hajlított horgok csatlakoznak az állványpallóba, és a felhegesztett  ékes rögzítő bilinccsel rögzítendők az állványhoz. A homlokzati állvány végoldalnál el­helyezett homlokvédő G.65 elemet 5093 hegesztett fél bilinccsel rögzíteni kell az állvány kerethez.

Változó épülettömegek esetén a G.90 konzol 65-össel a vízszintes irányú tö­réseket kell kiküszöbölni, vagy a pal­lószintet lehet megduplázni (szélesí­teni), szükség szerint. A konzol acél­csőből (48×2) és  zártszelvényből (50x30x2) készül, 2 db hegesztett 5093 fél bilinccsel, amely az állvány­kerethez való rögzítést teszi lehetővé.

A keretállványt 910 jelű fali rögzítő csavarzathoz vagy betonozott köracél hurokhoz kell kihorgonyozni, ø16 köracél ø 22 szemfurattal. A kihorgonyzást G.75-0,5 m vagy G.76-1,0 m-es rögzítő rudakkal kell végezni. Amennyiben falnyíláshoz kerülnek, szabványos feszítő rudakhoz kell rög­zíteni. Feszítőrúdként ø 48×3,2 he­gesztett cső megfelelő.

A rögzítő rudak (horgony rudak) egyik vége ø 15-150 mm-es, ez a fali szemes csavarhoz csatlakozik,  és a megfelelő hossznál, 5090 vagy 5091-es csőbilinccsel az állványkerethez kell rögzíteni. Általában 10-20 m²­-enként szükséges 1-1 kikötés. A horgony rudak húzó- és nyomóerő­ket vesznek fel, ezért párosan for­gatva kell beépíteni (fordított be-akasztással), hogy az egyik húzás, a másik nyomás ellen biztosítson.

A kikötő rögzítéseket a szélteherre és az állványkeretben fellépő maximális nyomóerő 50-ed részére kell méretez­ni. A kikötések függőleges távolsága (egy oszlop mentén) közbenső kere­teknél a 6 m-t, a szélső kereteknél pedig a 4 m-t nem haladhatja meg. Ha rögzítő rúd nem alkalmazható, akkor G.110 támasztócsövet (3-6 m) kell használni a kitámasztáshoz. A ø57 x 2,6 külső cső az 5091 forgóékes rögzí­tésű bilinccsel az állványkerethez erő­síthető, a ø 48 x 3,2 belső cső csuklós (ø 12 csap) talppal a talajhoz rögzít­hető. A két cső M 16-os hegesztett anyával és M 16 x 25-ös csavarral meg­felelő méretre beállítva rögzítendő.

Nagy szintkülönbségű terep esetén használható a G.115 állítható láb, amelynek állítási lehetősége 50 cm és 1,3 m között van. A felső szinten a külső keretvégekre kerülnek a védőkorlát tartók (G.20), amelyekre rögzíthetők a korlát és a homlokzati végoldalaknál a homlok­védő (G.65). A ø 48×2 védőkorlát tartót és a 0 57×2,3, végén lyukasztott 1 m-es csö­vet 0 12 rögzítő csappal kell az áll­ványkerethez rögzíteni, majd a meg­felelő elemekkel hozzá kell illeszteni a lábdeszkákat és a korlátelemeket.

A fali kikötéseket, a „horgonyzásokat” az előírások szerint kell elkészí­teni. A 2,5 m kiosztásban felállított állványkeretekből legfeljebb 30 m ma­gas állvány építhető. Magasabb áll­vány csak részletes statikai számítások alapján készített tervek szerint építhető, és használatba vétel előtt az állványt minősíttetni kell. 2,5 m-es kerettávolság esetén az állványról fa­lazás is végezhető, mivel az állvány 3,0 kN/m² hasznos terheléshez is megfelel. Egy nyílásban is egymás fö­lötti egyidejű munkaszintekből csak egy terhelhető max. 3,00 kN/m² hasz­nos teherrel! A 3,0 m kerettávolság­gal készített állványzatról csak vakoló és festő munka végezhető 1,5 kN/m² hasznos teherrel. Ilyenkor egyedi pallózást kell készíteni, és szélrács­ mezőről kell gondoskodni.

Az állvány szerelési sorrendje (8.17. ábra):

• A talpakat 2,5 m távolságra, páro­sával fel kell állítani egymástól 0,65 m tengelytávolságra.
• Az állvány kereteket a talpakra kell helyezni, és a legalsó szinten minden mezőbe egy korlátrácsot kell behelyezni és rögzíteni.
• A pallókat az erre kiképzett csa­pokra kell helyezni. (Egyenetlen terepen az állványzatot be kell szintezni).
• Az állvány keretet a következő szinthez az alatta levő keretre kell illeszteni, ezen belül:
• biztosító csappal rögzíteni kell;
• egy védőkorlát rácsot minden mezőbe fel kell helyezni;
• a homlokzati oldalnál egy hom­lokvédőt kell behelyezni;
• a lábvédő deszkát az erre kikép­zett hajlított kampóba kell ten­ni.
• A további szinteknél a 3) és 4) pontokban foglaltakat kell megis­mételni.
• A legfelső szinten a külső keretvé­gekre a védőkorlát tartókat kell felhelyezni, rögzíteni, majd kor­látrácsot felrakni és rögzíteni.
• A homlokzati végoldalaknál egy homlokvédőt kell felhelyezni.

Az induló 2,2 m-től 5×2,00 m-es lép­csőkben 4,2; 6,2; 8,2; 10,2 m-es ma­gassággal szerelhetők azonos elemek­ből. A stabilitást a teleszkópos talp­rögzítés és a sávos támaszok biztosít­ják. A gördíthetőséget az állványosz­lopok alatt a terhelés vonala mentén beépített gördülő kerekek teszik le­hetővé (8.19. ábra).

8.21. ábra. Homlokzati keretes csőállvány.