Építési telekfajták: egyedi (lakó vagy üdülő) telek, tömbtelek
Ebbe a kategóriába tehát az építéshez, épületelhelyezéshez kialakított, közvetlen közúti csatlakozással – megközelítési, behajtási lehetőséggel – rendelkező földrészletek tartoznak. A közvetlen közúti csatlakozás úgynevezett teleknyúlvánnyal is lehetséges (ez az ún. nyeles telek). A teleknyúlvány tulajdonjogi szempontból a nyeles telek része, az átjárást szolgalmi joggal nem lehet rendezni, azaz a csak ilyen megközelítési lehetőségű földrészlet nem minősül önálló építési teleknek, tehát azon építkezés sem engedélyezhető!
Az építési teleknek két fajtája van:
- A gyakoribb az egy főépület elhelyezésére alkalmas ún. egyedi telek, amely, ha felépül rá a lakóház vagy az üdülő, lakó-, ill. üdülő-teleknek minősül.
- Ritkábban előforduló építési telek a több főépület együttes elhelyezésére alkalmas ún. tömbtelek. A tömbtelekre jellemző, hogy mérete ugyan többszöröse az egyedi telkekre előírt legkisebb méretnek, ennek ellenére sem célszerű azonban felosztani a gazdaságosabb beépíthetőség érdekében közvetlen közúti csatlakozással rendelkező, szabályosan beépíthető egyedi telkekre.
Ha a tömbtelek és a rajta épülő házak tulajdonformája eltérő (pl. a tömbtelek és a ráépülő öt lakóház közül három állami tulajdonú, de – pl. ráépítési jog megszerzése alapján – két épület magántulajdonú), akkor a kisebbségi tulajdonú épületekhez – az elkülöníthető telekkönyvezés érdekében – a tömbtelken belül ún. úszótelek is kialakítható.
Fontos tudnivaló, hogy a tömbtelekbe nem épített része-az épületekhez vezető utakkal, parkolókkal, kertekkel együtt – a közforgalmú utak határáig nem minősül közterületnek, közparknak, közparkolónak, hanem a rajta álló épületekhez tartozó építési telek! Ezt azért is kell hangsúlyozni, mert az ötvenes években épült lakótelepek esetében e tulajdonjogok tisztázása elmaradt, és sok esetben a mai napig sem rendezték. Lehetséges az is, hogy egy, e célra kialakított tömbtelken – a rendezési tervnek megfelelően -telepszerűen több családi ház épüljön.