• építés
• építkezés

Lakóterületi építési övezetek: elhelyezhető fő és melléképületek

A lakóterületeket a beépítés jellegének, mértékének és közművesítettségének megfelelően építési övezetekre osztják föl. Az övezetek egyes helyeken további alövezetekre vannak bontva, az építési telek beépítési módja, mértéke és használata szerint. Ezek pontos meghatározásával fogalmazhatók meg konkrétan városépítészeti és területrendezési elképzelések. Ezek az építési övezetek az Országos Építésügyi Szabályzatban találhatók.

I. és II. építési övezet

Mindkét övezet teljes közművesítéssel ellátott, ezáltal teljes városias kialakítás lehetséges. A teljes közművesítés a vezetékes ivóvízellátást, a villamosenergia hálózatot, a szennyvízcsatornát és csapadékvíz-csatornát vagy a csapadékvíz fedett árokkal való elvezetését jelenti. A vezetékes gázellátás ugyancsak a közművek közé sorolandó, de megléte nem kötelezően előírt.

Mindkét övezetben kialakíthatók egyedi vagy tömbtelkek, ahol melléképületként csakis személygép-kocsitároló építhető. Tömbtelkeknél a személygépkocsi-tárolók az épület vagy terepszint alatt létesíthetők.

A két övezet utcai homlokzatmagasságai és megengedett beépítési módjai eltérőek:

• az I. építési övezetben kizárólag többlakásos és legalább 12,50 m-es homlokzatmagasságú épületek építhetők;
• a II. építési övezetben legfeljebb 14,5 m-es utcai homlokzatmagasságú, és legalább kétlakásos lakóépületek, ül. csoportházak építhetők. A követelményeket egy lakás és egy egyéb rendeltetésű és közterület irányába nyíló (üzlet, műhely stb.) önálló rendeltetési egység együttese is kielégíti.

Az alövezetekben az egyedi telkek beépítési módja szerinti differenciált követelményértékeket írnak elő.

A melléképítmények közül:

• kerti építmények;
• terepszint alatti építmények;
• hulladéktárolók;
• kirakatszekrények;
• közmű-becsatlakoztatási építmények létesíthetők.

III. és IV. építési övezet

Mindkét övezet általában csak részleges közművesítéssel ellátott (többnyire villamos energiával és a vezetékes ivóvízzel), a csapadékvíz utcai, nyílt szelvényű árokban vezethető el. A szennyvíz elvezetését házi ülepítő-szikkasztóval, ill. zárt medencében kell megoldani.

A két övezet eltérő homlokzatmagasságai a következők:

• a III. építési övezet telkein legfeljebb 7,50 m magasságú, egy-vagy többlakásos lakóépületek építhetők.
• a IV. építési övezet telkein legfeljebb 6,00 m utcai homlokzatmagasságú, max. kétlakásos lakóépületek helyezhetők el, ill. építhetők.

Különleges esetek

A helyi önkormányzat telekalakítással saját hatáskörében a szokványos és a táblázatban bemutatott telekméretektől eltérően is kialakíthat telkeket, telekegységeket. Ilyen területeken már meglévő telkekre úgy építhető lakóépület, hogy azon – a megfelelő védőtávolságok betartásával – eltérő övezeti előírás is alkalmazható. Ilyen eset lehet pl. kis telek esetén a csökkentett utcai homlokzatmagasság.

Meglévő vagy egyedi telek beépítésénél a meghatározott beépíthetőség 5%-kal – a helyi tanács saját hatáskörű engedélyezésével növelhető, de csak a főépület építéséhez vagy bővítéséhez! A szomszédos telkek beépítését természetesen ez a túllépés nem akadályozhatja (védőtávolságok, árnyékolások stb.). A különlegesen kialakított telken elhelyezett melléképítményekre a táblázat szerinti előírások nem feltétlenül kötelezőek, de a tűz- és vagyonvédelmi előírások igen (pl. húsfüstölő nem helyezhető a szomszéd fürdőszobájának ablaka alá, a növényház tetejéről ne lehessen föllépni a szomszéd tetőteraszára stb.).

Ha a V-VIII. építési övezet telkein lakóépület vagy vegyes rendeltetésű épület épül, a beépítettségi szabályok tekintetében az üdülőövezeti előírások a mértékadók. Üdülőtelken lakóépület csak akkor építhető, ha a telektömbben már van lakóépület. Ez esetben a lakóépületet is az üdülőépületekre vonatkozó szabályok terhelik (pl. 15%-os telekbeépítettség, melléképület építési tilalom stb.).

Lakóterületen elhelyezhető fő és melléképületek, valamint melléképítmények

Lakóterületen az építési övezeti előírások szerint főépületként:

• lakó- és szállásépületek;
• szolgáltatóépületek;
• kisüzemi termelő- és tároló-épületek ;
• gépjárműtároló épületek (parkolóházak) és
• ahol a területi adottságok lehetővé teszik, üdülőépületek helyezhetők el.

A főépülethez – az övezeti előírások betartása mellett – a következő melléképületek építhetők:

• járműtároló;
• háztartással kapcsolatos építmények (nyári konyha, mosókonyha, tüzelő-, szerszámtároló, szín, fészer, csűr, góré, pajta stb.);
• állattartási épületek;
• kisipari vagy barkácsműhely;
• árnyékszék;
• kazánház.

Az építési területen – az övezeti előírások figyelembevételével – a következő melléképítmények helyezhetők el:

• kerti építmények (lugas, homokozó, szökőkút, tűzrakóhely, pihenéshez és játékhoz alkalmas műtárgyak) ;
• növényházak (üvegház, fóliasátor);
• terepszint alatti építmények (önálló pince, jármű- vagy egyéb tárolóhelyiség);
• hulladéktároló;
• közmű-becsatlakozási építmény;
• közműpótló műtárgy;
• kemence, húsfüstölő, jégverem;
• állatkifutó és trágyatároló.