Nedvesség a talajban
Az ingatlanok tervezése, építése, hőszigetelése és korszerűsítése során nem mehetünk el a talajban levő nedvesség kérdése mellett. Tarts velünk, és tudj meg többet a talajvíz, talajnedvesség, vagy talajpára formájában megjelenő jelenségről!
Talajvíz a felszín közelében
A talajba beszivárgó csapadék kitölti ott a szemcsék közti üregeket, és gyakorlatilag összefüggő vízréteget képez. Általában a talajhoz közel helyezkedik el, de létezik olyan formája is, mely két vízzáró réteg között kap helyet, ebben az esetben szoktunk rétegvízről beszélni.
Ahhoz, hogy a talajvíz ellen megfelelően tudjunk védekezni az építkezés során, fontos, hogy tisztában legyünk annak olyan tulajdonságaival, mint
- Magassága: általában 50 cm-es magassággal szoktak számolni a szakemberek, de fontos tisztában lenni azzal, hogy a mélyebben fekvő épületrészeknél mindig az adott területen jelen levő talajvízszinttel kell számolni.
- Eloszlása, áramlási útja: ritka, hogy mindenhol egyenletes lenne a talajvízszint. Kizárólag például az ásott kutak vízszintjéből következtetni nem lehet, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a szomszédos területeken már más viszonyok uralkodnak. Az áramlás útjára akár az áradások, a nyári aszályok, vagy a folyók vízszintingadozása is hatással lehet.
- Összetétele: az építkezés során a választott technológiát, vagy épületszerkezeteket illetően döntő szerepe van ennek. A talajvizsgálathoz mindig szakember közreműködését kell kérni.
Veszélyes a talajvíz?
A talajvíz nem csak nedvességtartalmánál fogva károsíthatja az épületeket, hanem a benne megtalálható sókon, savakon, zsírokon keresztül is, melyek a fém épületszerkezetekre éppen úgy negatív hatással vannak, mint a betonra. Az építkezés során a talajvíz összetételének függvényében akár kiegészítő adalékszerek használata is javasolt lehet.
Milyen a talajvíz hazánkban?
- Főként a sík vidékekre jellemző, hogy a feszínhez közel (kb. 14 m) helyezkedik el.
- Szintje tavasszal a legmagasabb az esőzések miatt, ősz kezdetén pedig a legalacsonyabb a nyári aszályok miatt.
- Kutak használatával csökkenthető szintje, vízvezeték kiépítésével pedig emelkedhet.
- A nedvességtartalom a talajszerkezet függvényében változik. Minél kisebb a szemcsék mérete, annál nagyobb a nedvességtartalom.
Hogyan védekezzünk a talajpára ellen?
Miként nevéből is adódik, akkor keletkezik, ha a talajvíz párolog, ezáltal a talaj felső rétegeibe jut a nedvesség. Akkor is jelen lehet, ha viszonylag száraznak tűnik a talaj. Miután kijut a talajból, az épületszerkezeteken csapódik le, ezzel károsítva azokat, átnedvesítve a falakat. A legjobb védekezés ellene a megfelelő szigetelés kialakítása.