• tető

Fedélszerkezetek, fedélszékek

Fedélszéknek vagy fedélszerkezetnek nevezzük a külön­böző funkciójú és helyzetű elemekből kialakított térbeli tetőszerkezetet. A fedélszék a tető formáját megadó, támasztó- és merevítőrudak, fagerendák, vagyis a fedél­szerkezet elemeinek összessége. A tetőtér-beépítés következtében szükséges lehet a fedélszék részleges átépítése, egyes elemeinek eltávolí­tása, esetleg cseréje, mint azt a későbbiekben látni fogjuk.

Hasznos tehát tudni, hogy mire valók a különböző helyzetű fagerendák:

• szarufa: a tetősík formáját megadó, ferde helyzetű fagerenda; alsó és felső végén, esetleg középen is táma­szon fekszik;
• torokgerenda: a szarufákat — szarufapárokat — köz­bül megtámasztó vízszintes gerenda;
• szelemen: a szarufákat megtámasztó és alátámasztó, a tetőt hosszirányban merevítő vízszintes gerenda; a talp­szelemen a szarufákat alul, a középszelemen közbülső helyen támasztja meg; a taréjszelemen a szarufák felső végeit támasztja meg, és a taréjgerinc egyenességet biz­tosítja;
• székoszlop: a szelement alátámasztó függőleges, ill. ferde helyzetű gerenda;
• könyökfa: a szelement alátámasztó, rövid, ferde farúd;
• fogófa, fogópár: a szarufákat összefogó, általában kettős, vízszintes fagerenda, ill. palló;
• dúc: az oszlopokat oldalirányban megtámasztó, a tetőt merevítő, ferde helyzetű farúd;
• kötőgerenda: a tartófalakra felfekvő, a szarufák, oszlopok, dúcok terheit viselő, ill. átadó vízszintes gerenda; lehet a födémtől független kialakítású ( a 28. ábrát), fa­födémmel egybeépült (I. a 26. ábrát) vagy szilárd födémre támaszkodó (I. a 27. ábrát); ez utóbbi esetben a kötő­gerendát helyettesíti a födémre ültetett rövid kötőgerenda-­csonk;
• fiók- és váltógerenda: a szarufákat alul megtámasztó, a kötőgerendát pótló, vízszintes gerenda;
• sárgerenda: a falra felfekvő, a kötőgerendát és a fiók­gerendát alátámasztó vízszintes gerenda;
• viharléc és szélrács: a fedélszéket merevítő léc, deszka vagy gerenda.

26. ábra: Fafödémmel összeépült, torokgerendás fedélszék elemei 1 sárgerenda; 2 fafödém; 3 szarufa; 4 to­rokgerenda; 5 taréjszelemen; 6 fogófa: 7 viharléc; 8 vízcsendesítő.

27. ábra: Szilárd födémre támaszkodó, bakdúcos fedélszék elemei a) főállások; b) mellékállások; 1 gerenda­csonk; 2 talpszelemen; 3 szarufa; 4 közép­szelemen; 5 bakdúc; 6 dúc; 7 taréjszele­men; 8 fogópár; 9 könyökfa; 10 vízcsende­sítő.

28. ábra: Kötőgerendás, háromszékes fedélszék elemei a) főállások; b) mellékállások; 1 sárgeren­da; 2 kötőgerenda; 3 talpszelemen; 4 sza­rufa; 5 középszelemen; 6 oszlop; 7 dúc; 8 taréjszelemen; 9 függesztett oszlop; 10 fogópár; 11 könyökfa.

29. ábra: Kötőgerendás, süllyesztett fedélszék elemei a) főállások; b) mellékállások; 1 sárgeren­da; 2 kötőgerenda; 3 váltógerenda; 4 fiók­gerenda; 5 szarufa; 6 középszelemen; 7 oszlop; 8 dúc; 9 taréjszelemen; 10 füg­gesztett oszlop; 11 fogópár; 12 könyökfa: 13 vízcsendesítő.

A fedélszék szarufapárjai, szaruállásai — egy fedél­széken belül — egymással azonos vagy egymástól eltérő kialakításúak lehetnek. Az azonos állások sorozatából készített fedélszék (I. a 26. ábrát) szarufáinak tengely­távolsága kb. 1,0 m. A különböző állások sorozatából álló fedélszék (I. a 27-29. ábrákat) főállásainak egymástól mért távolsága rendszerint 3,0-4,0 m, a mellékállásoké kb. 1,0 m. A főállások szerepe a teherviselés és állékony­ság szempontjából igen fontos, hiszen mindazok a szerkezeti elemek, amelyek ezt biztosítják, többnyire itt talál­hatók.

A födémtől független kötőgerenda a padlásfödém fölött, különböző magasságban helyezkedhet el, ami a bizton­ságos közlekedést nem teszi lehetővé. Kötőgerendás fedélszék esetében a tetőtér-beépítést mindig úgy kell megoldani, hogy a helyiségek használhatóságát az ott levő kötőgerenda ne akadályozza. Előnyösebb ilyen szem­pontból a kötőgerenda nélküli, pl. a gerendacsonkos vagy a fafödémmel egybeépült fedélszék, feltéve, ha ez utóbbi esetben nincs szükség például a fafödém cseréjére.

Az előbbiekben ismertetett fedélszékelemekből készül­tek, ill. készülnek tehát az utólagos és az egyidejű tetőtér-­beépítések fedélszerkezetei. Az épületszélesség függvényében a nyeregtetők szer­kezeti kialakítása, magassága igen eltérő lehet.

Üres fedélszék

Az üres fedélszék (30. ábra) azonos állások sorozatából áll; szarufatetőnek is hívják. Az épület tömegének maga­sítására, a szomszédhoz való csatlakozás kedvező meg­oldására a fedélszék a külső határoló fal kis magasságú, padlástéri szakaszára, az ún. térdfalra is helyezhető (az eresz és a padlásfödém különböző magasságban vannak).

30. ábra: Fafödémmel összeépült, üres fedélszék a) metszet; b) taréjszelemenes megoldás; 1 sárgerenda; 2 fafödém; 3 szarufa; 4 taréj­szelemen; 5 fogófa; 6 viharléc; 7 víz­csendesítő.

A torokgerendás fedélszéket (31. ábra és I. a 26. ábrát) az üres fedélszéktől lényegében az különbözteti meg, hogy itt a szarufákat — szarufapárokat — egy közbülső helyen torokgerendával megtámasztják. A torokgerendás fedél­szék ugyancsak készíthető térdfallal kombinálva is.

Szelemenes fedélszék

A szelemenes fedélszék fő- és mellékállások sorozatá­ból áll, rendszerint nagyobb épületszélesség esetén készül, a közbenső megtámasztási lehetőségek figyelembevételé­vel. Leggyakoribb változata a két állószékes fedélszék (32. ábra), de nagyobb épületszélesség esetén három álló­székes megoldással is készíthető (33. ábra és I. a 28. ábrát). A bakdúcos (34. ábra és I. a 27. ábrát) fedélszék a tetőtér-beépítés szempontjából nem kedvező, mivel a bakdúcok a hosszirányú közlekedést zavarhatják.

A süllyesztett fedélszerkezet (35. ábra) a szelemenes tetők térdfallal kombinált változata. Jelentős számban ezzel a fedélszerkezettel épültek a zárt sorú beépítések utcai épületszárnyai. Az itt alkalmazott fiókgerendák, váltófák gondot okozhatnak a tetőtér beépítésekor (pl. az ablakok elhelyezhetőségét korlátozhatják, a helyiség méretét csök­kenthetik), de ötletes felhasználásukra is akad példa, ahogy az az 5. ábrán látható.

Kontytető fedélszéke

A kontytető fedélszéke — az épületszélesség függvé­nyében — a nyeregtetőknél megismertek bármelyike lehet (36. ábra). A tetőcsúcsot megtámasztó oszlop a torok­gerendák vagy a kötőgerendák magasságából is indulhat. Szelemenes tetőnél a középszelement — az adott magas­ságban — a tetősíkok alatt körbevezetik, és a gerinc alatt oszlop támasztja alá. Láthatjuk tehát, hogy a tetőtér be­építését milyen sok szerkezeti elem nehezíti.

Félnyeregtető fedélszékében

A félnyeregtető fedélszékében (37. ábra) a tűzfal melletti, a gerincet alátámasztó oszlopot összekapcsolják a tűz­fallal. Ha a félnyeregtető nyeregtetőhöz csatlakozik, akkor szerkezeti kialakítása a nyeregtető fedélszerkezetéhez igazodik (hiszen tulajdonképpen „fél nyeregtető”).

31. ábra: Fafödémmel összeépült, torokgerendás fedélszék a) metszet; b) szarufa és torokgerenda csatlakozása; 1 sárgerenda; 2 fafödém; 3 szarufa; 4 torokgerenda; 5 taréjszelemen; 6 fogófa; 7 viharléc; 8 vízcsendesítő.

32. ábra: Szilárd födémre támaszkodó, két álló­székes fedélszék 1 gerendacsonk; 2 talpszelemen; 3 szaru­fa; 4 középszelemen; 5 oszlop: 6 dúc; 7 taréjszelemen; 8 fogópár; 9 könyökfa.

33. ábra: Kötőgerendás, háromszékes fedélszék 1 sárgerenda; 2 kötőgerenda; 3 talpszele­men; 4 szarufa: 5 középszelemen; 6 osz­lop; 7 dúc; 8 taréjszelemen; 9 függesztett oszlop: 10 fogópár; 11 könyökfa.

34. ábra: Szilárd födémre támaszkodó bakdúcos fedélszék 1 gerendacsonk; 2 talpszelemen; 3 szaru­fa; 4 középszelemen; 5 bakdúc; 6 dúc; 7 taréjszelemen; 8 fogópár; 9 könyökfa; 10 vízcsendesítő.

35. ábra: Kötőgerendás süllyesztett fedélszék 1 sárgerenda; 2 kötőgerenda; 3 váltó­gerenda; 4 fiókgerenda; 5 szarufa; 6 kö­zépszelemen; 7 oszlop; 8 dúc; 9 taréj­szelemen; 10 függesztett oszlop; 11 fogó­pár: 12 könyökfa; 13 vízcsendesítő.

36. ábra: Kontytető kialakítása kötőgerendás, háromszékes fedélszék esetén.

37. ábra: Kötőgerendás félnyeregtető fedélszéke a) csatlakozás a 28. ábrán látható fedél­székhez; b) csatlakozás a 29. ábrán lát­ható fedélszékhez; 1 sárgerenda; 2 talp­szelemen; 3 kötőgerenda; 4 váltógerenda; 5 fiókgerenda; 6 szarufa; 7 középszele­men; 8 oszlop: 9 dúc; 10 taréjszelemen; 11 fogópár: 12könyökfa; 13 vízcsendesítő; 14 tűzfal.

38. ábra: Szilárd födémre támaszkodó sátortető fedélszerkezete 1 gerendacsonk; 2 szarufa; 3 középsze­lemen: 4 oszlop: 5 könyökfa: 6 vízcsen­desítő.

A sátortető fedélszékét szilárd födémre ültették (38. ábra). Többnyire középszelemenes, állószékes tetőszer­kezettel készültek; alkalmazásuk korábbi éveiben helyen­ként süllyesztett kialakításúak voltak. A leggyakrabban alkalmazott tetőhajlásszöget és épületméretet figyelembe véve a jelenlegi beépítetlen sátortetők igen kis légterűek, szűkösek. Így bennük legfeljebb egy-két hálóhelyiség elhelyezésére van lehetőség, és akkor a felvezető lépcső helyigényét még nem is vettük figyelembe! A sátortetős épület padlástere bizonyos mértékig növelhető ún. álló tetőablakok elhelyezésével.

Erre mutat megvalósult példát a 39. ábra. Az itt látható tető tulajdonképpen kontyolt nyeregtető — nem is kívánjuk sátortetőnek nevezni —, de mivel a tetőtér beépítése során éppoly gondot jelentett padlásterének szűkössége, mint egy sátortető esetében, itt láttuk indokoltnak a bemutatását. Mivel a padlástér az épületen kívülre helyezett lépcsővel közelíthető meg, ele­gendő terület maradt önálló lakás létesítésére. Igen gyakori— és ajánlható — a sátortető átépítése nyeregtetőre, amely ugyan a fedélszerkezet teljes cseréjével jár, viszont nagyon kedvező adottságú tetőteret eredményez (40. ábra).

39. ábra: Példa sátortetőhöz közelálló kontytető beépítésére a) alaprajz: b) metszet; 1 előtér; 2 konyha; 3 zuhanyozó: 4 járható szekrény: 5 bejárat a nappaliba: 6 társalgóhely; 7dolgozóhely: 8 alacsony szekrény; 9 fekvőhely.

40. ábra: Tetőtér-beépítési lehetőségek adott mé­retű épület fölé készített sátortető, ill. nyeregtető esetén a) sátortető; b) nyeregtető.

41. ábra: Szilárd födémre támaszkodó manzardtető fedélszerkezete 1 sárgerenda; 2 talpszelemen; 3 gerenda­csonk; 4 szarufa; 5 középszelemen; 6 dúc; 7 oszlop; 8 taréjszelemen; 9 függesztett oszlop; 10 gerenda; 11 könyökfa; 12 víz­csendesítő.

A manzardtető minden esetben szelemenes fedélszék­kel készül (41. ábra). A kontyolt tetőszakasz jellemzői azonosak a kontytetőknél elmondottakkal (I. a 36. ábrát). Az összetett tetőidomok egymáshoz csatlakozó, külön­féle módon összemetsződő tetőfelületei gyakran bonyolult fedélszerkezethez vezettek. A hajlatok, vápák, ill. a kisebb-nagyobb magasságú tetőszakaszok csatlakozásánál a szarufákat alátámasztó oszlopok, kötőgerendák nehezítik a tetőtér beépítését, majd később a közlekedést is.

Vannak azonban új típusú fedélszékek is, amelyek a hagyományos kialakításúval szemben lényegesen keve­sebb faanyagot és élőmunkát igényelnek. Tetőtér-beépíté­ses épületek építésekor tehát javasolható és indokolt ezek valamelyik típusát készíteni. Ezekről a későbbiekben még szót ejtünk.