Kert

A kert vízellátása- mikor és hogyan locsoljunk?

A víz sok helyen csak korlátozottan áll rendelkezésre. A növé­nyeknek azonban nem csak az ivóvíz felel meg, ezért igyekez­zünk minden természetesen rendelkezésre álló vízforrást kihasz­nálni: gyűjtsünk esővizet, tereljük el az elfolyó vizet, és hasznosítsuk a háztartási szürke szennyvizet! Teljesen önellátóvá talán így sem válunk, de csökkentjük a vízfogyasztást és a környezetet is kíméljük.

Tartályokkal kapcsolatos tanácsok

  • Telepítsünk esővízgyűjtő tartályt, hogy legyen miből locsolni a kertet! Gondoljuk át, hogy me­lyik típus felel meg leg­jobban az igényeinknek, és hogy hová tegyük!
  • Soha ne telepítsünk esővízgyűjtő tartályt a he­lyi szabályozások áttanul­mányozása nélkül, ügyel­jünk a kerítéstől és csa­tornától előírt minimális távolságra is!
  • Nézzük meg, hol van az eresz lefolyócsöve, és ha lehet, a közelében helyez­zük el a tartályt! Ezzel megtakaríthatjuk a csatla­kozócsöveket, és a túlfo­lyó vizet is az esővízcsa­tornába vezethetjük.
  • A tartályt hűvös helyre állítsuk – a ház északi vagy keleti oldala a leg­jobb. Ha a víz felmeleg­szik, az algák könnyen elszaporodnak benne.
  • Ha lehet, a tartályt a kert egy magas pontján helyezzük el! Ily módon a gravitáció is elég lehet a víz mozgatására, és nem kell szivattyút használni.
  • Ha mégis szivattyúra van szükség – hogy a per­metező öntözők számára elég nagy nyomást bizto­sítsunk, vagy hegynek fel­felé mozgassuk a vizet -, ügyeljünk rá, hogy a kö­zelben legyen egy kültéri elektromos csatlakozó­aljzat is!
  • Ahol szűkös a hely, ér­demes tartály helyett víz­falat használni: ez a szak­üzletekben kapható függő­leges víztároló rendszer kerítésként is kiváló.
  • A tartályt takarjuk le sűrű szövésű hálóval, hogy ne válhasson szúnyogte­nyészetté!

Tartálytakarók

Noha a víztartály hasz­nálata fontos környezeti és anyagi előnyökkel jár, nem különösebben szép, sőt szűk helyen kimon­dottan zavaró látványt nyújthat. Íme néhány ötlet, hogyan rejtsük el.

  • Elképzelhető, hogy a tartályt a föld alatt is el­helyezhetjük. Ez attól függ, hogy milyen a talaj, illetve a kőzet a kertünkben, hogy az ásóberendezésekkel hozzá lehet-e férni a területhez, és hogy ele­gendő pénzt tudunk-e szánni minderre.
  • Fessük a tartályt a fallal azonos színűre, így máris kevésbé lesz feltűnő.
  • Tegyünk dézsába ülte­tett bambuszokat a tartály elé, így a növények hama­rosan eltakarják.
  • Elrejthetjük a tartályt a kertészeti szaküzletek­ben készen kapható nád-, bambusz- vagy teafa pane­lek mögé is.
  • A magas termetű egy­nyári növények, mint a napraforgó vagy a lednek szintén hamar eltakarják a tartályt – de csak az év egy részében.
  • Szereljünk apácarácsot a tartály köré, és futtas­sunk rá gyorsan növő, örökzöld kúszónövényt, például lángoló tölcsért (Pyrostegia venusta)
  • Ültessünk egy sor örökzöld cserjét a tartály elé, és alakítsunk ki belő­lük élő „függönyt”! Erre alkalmas növények például a kefevirág, a törpenövésű fenyőfélék, a korai berkenye és a bangitafélék.
  • Feszítsünk ki drótot a tartály előtt, és vezessünk fel egy növényt, például citrusfélét! Az ágakat kö­tözéssel erősítsük a dró­tokhoz, és metszéssel ala­kítsuk ki a vízszintesen nyújtózkodó formát!

Miért jó az esővíz?

Az esővízgyűjtő tartállyal csökkenthetjük a víz­számlánkat, és vízkészletet képezhetünk a száraz, illetve vízkorlátozásos időszakokra. Emellett a kör­nyezetet is óvjuk az alábbiaknak köszönhetően:

  • Csökkentjük a vízkészletek igénybevételét.
  • Takarékoskodunk az értékes ivóvízzel.
  • Védjük a folyók vízgyűjtő területét.
  • Korlátozzuk az elfolyó esővíz mennyiségét.
  • Tűzoltóvízhez jutunk.

Szürke szennyvíz a kertben

A mosógépből és a fürdő­szobából származó víz is értékes forrás lehet a kertek szá­mára ott, ahol kevés eső esik. Egy átlagos háztartásban heti 200—800 liter szürke szennyvíz keletkezik. Ha a gyűjtőrendszer kellő hatékonysággal működik, ezt a vizet rendszeresen haszno­síthatjuk.

A biztonságos felhasz­nálás érdekében tegyük meg az alábbi óvintézkedéseket!

  • Ismerjük meg a helyi önkor­mányzat vonatkozó előírásait! A hatóságok általában kikötik, hogy a szürke szennyvíznek azon a telken kell maradnia, ahol kelet­kezik, tehát nem kerülhet át a szomszédhoz, és az esővízgyűjtő csatornába sem folyhat.
  • A szürke szennyvizet a talaj fel­színe alatt vezetett rendszerrel a legjobb a kertbe juttatni, hogy ne jelentsen egészségügyi kockázatot az ember vagy az állatok számára.
  • A mosásból csak az öblítővizet használjuk fel!
  • Ne használjuk fel a pelenkamo­sáskor keletkező szürke szennyvizet, mivel székletmaradékot és kórokozókat tartalmazhat.
  • A szürke szennyvizet csak kihűlése után használjuk fel, hogy ne tegyen kárt a gyökerekben!
  • Azokon a területeken, ahol folyamatosan szürke szennyvízzel öntözünk, szórjunk ki némi gipszet, hogy segítsen az egyes mosószerekben megtalálható sók (főleg nátriumsók) lebontásában, mivel azok idővel elpusztíthatják a növényeket. E szempontból az eső vagy csapvízzel végzett hígítás is sokat segít.
  • A szürke szennyvízben található szappan miatt a talaj víztaszítóvá válhat. Nagyjából félévente kezeljük a talajt nedvesítőszerrel!
  • Ha esik az eső, ne használjunk szürke szennyvizet – engedjük azt a csatornába!
  • Ne használjunk szürke szennyvizet a zöldségek és a gyerekek játszóterületének öntözéséhez!
  • Ellenőrizzük a talaj pH-értékét! A szürke szennyvíz általában lúgosabbá teszi a talajt, s ez egyes növényeknél vashiányt okozhat. (Ennek tünete az új levelek sárgulása és az erezet bezöldülése.) Szükség esetén a problémát úgy orvosolhatjuk, hogy szulfátot vagy vasat adunk a talajhoz.
  • Ne használjunk olyan szürke szennyvizet a kertben, amely foszfort tartalmazhat! Az őshonos növények csak sínylődnek a túl sok foszfortól, mivel az számukra mérgező. Más növényeknél a foszforfelesleg vashiányt okozhat.
  • Használjunk kevesebb tápot!