Kert

Hogyan készítsünk komposztálót?

A növények szinte minden tápanyaghoz a komposztból jutnak hozzá, ami nem más, mint a talajban lévő, lebomlott szerves anyag. Ha többletkomposztot adunk a talajhoz, azzal nemcsak egészségesebbé tesszük kertünket, hanem a szemétlerakóba szállított hulladék mennyiségét is csökkentjük.

Összeállítás

  • Hely. Találjuk meg a komposztáló szá­mára a legmegfelelőbb helyet a ker­tünkben! Ha lehet, a konyha közelé­ben legyen, hogy az ételmaradéko­kat is könnyen oda tudjuk tenni!
  • A komposztáló készítéséhez hasz­náljunk újrahasznosított anyagokat: téglát, követ, deszkát vagy műanya­got! A régi műanyag kuka például kiváló: vágjuk ki az alját, nyomjuk a talajba, és tartsuk meg a fedelét!
  • A vízelvezetés elősegítése érde­kében, és hogy a talajlakó élőlények is hozzá tudjanak férni a komposzt­hoz, a komposztálót vízszintes, jó vízelvezetésű területen alakítsuk ki!
  • Ha saját komposztálót készítünk, négyoldalú legyen, legalább 1 méter magas, és felül nyitott! Legalább az egyik oldala könnyen eltávolít­ható legyen, hogy meg tudjuk forgatni a tartalmát, s ki tudjuk lapátolni az elkészült komposztot!
  • Ha komposztálót veszünk, olyan, műanyagból készült típust válasszunk, amelynek forgatható dobjá­ban jól szellőznek az anyagok! A te­letöltött forgódobos szerkezetben rövid idő alatt elkészül a komposzt. Ha kertünkben gyakran termelődik nagy mennyiségű hulladék, nagymé­retű komposztálót vásároljunk!
  • Árnyékban. Ügyeljünk arra, hogy a komposztá­ló árnyékban legyen, mivel nem sza­bad gyorsan kiszáradnia, és nem is melegedhet fel túlságosan, mert a ta­lajlakó élőlények elpusztulnak benne.

Hol a hiba?

TünetProblémaMegoldás
AmmóniaszagTúl sok nitrogén.Adjunk hozzá több szenet szalma újságpapír vagy széna formájában!
Egerek és patkányokNem megfelelő anyagok hozzáadása.Ne komposztáljunk húst, halat és zsíros maradékot!
GőzölgésTúl sok nitrogén, vagy a halom túl nagy, és nem forgatható át eléggé, így a közepe túl meleg.Adjunk hozzá több szenet szalma újságpapír vagy széna formájában! Csökkentsük a halom nagyságát!
Lassú bomlásAz anyagok túl szárazak, vagy a halom túl kicsi. Okozhatja ezenkívül nitrogén- vagy oxigénhiány is.Adjunk hozzá vizet! Készítsünk nagyobb halmot! Adjunk hozzá nitrogénben gazdag anyagokat, pl. zöld nyesedéket. Szellőztessünk gyakran!
ZáptojásszagA halom túl nedves, esetleg túlságosan tömör.Szellőztessük a komposzthalmot. Adjunk hozzá több száraz anyagot. Keverjünk bele kisebb és nagyobb szemcséket. Adjunk hozzá meszet!

Hogyan komposztáljunk?

Váltott rétegekben terítsünk a komposztálóba szénben gazdag „barna” anyagokat – szalmát, szénát, száraz leveleket, fűrészport, aprított újság- és kartonpapírt -, illetve sok nitrogént tartalmazó „zöld” anyagokat, például állati trágyát, fűnyesedéket, friss leveleket, lemetszett gallyakat, teafiltert, kávézaccot, zöldséges gyümölcshéjat!

  • Ne tegyünk a komposztálóba húst, zsírt, olajat, tejterméket, állati tetemet, állatürüléket, beteg, gyomirtóval és más vegyszerrel kezelt növényi anyagokat !
  • Ne komposztáljunk agresszívan terjeszkedő, valamint termőre fordult gyomokat!
  • A leveleket és a vastagabb ágnyesedéket aprítsuk fel géppel, mielőtt a komposztálóba tennénk! Az aprítás növeli az anyagok felületét, így azok könnyebben lebomlanak.
  • Ne használjunk palackozott „komposztindítókat” vagy „-gyorsítókat” – ezek általában sok nitrogént tartalmaznak, amely azonban hamar elfogy, és kevés haszna van. Alkalmazzunk inkább természetes nitrogénforrásokat, például trágyát vagy fűnyesedéket!

Öt jó tanács

  1. Rendszeresen, havonta legalább egyszer forgassuk át a halmot, hogy felgyorsítsuk a folyamatot!
  2. Ne engedjük, hogy túl nedvessé váljon, vagy túlzottan kiszáradjon – nagyjából olyan nedvesnek kell lennie, mint egy kicsavart szivacs.
  3. Egy anyagból se adjunk hozzá túl sokat, mivel az lassíthatja vagy le is állíthatja a bomlási folyamatot.
  4. Legyenek egyensúlyban a barna és zöld anyagok!
  5. A megfelelő méretű komposzthalomban elegendő hő keletkezik a bomláshoz. Az ideális méret nagyjából 1×1 méteres.