Kert

Tíz tanács a kerti munka megkönnyítésére!

Szép kert kevés munkával

Amikor növényt vásárolunk, vagy a kertünket tervezgetjük, arra is gondoljunk, mennyi munkát igényel majd a növény gondozása, illetve az elképzelt hatás fenntartása! Ha az első pillanattól kezdve megfontoltan tervezünk, és olyan növényeket választunk, amelyek jól érzik magukat az adott környezetben, a kezdeti időszakot követően már csak a szokásos tennivalók várnak ránk a kertben.

Tíz tanács a kerti munka megkönnyítésére:

  • Először a kert egy kicsi, könnyen művelhető részén munkálkodjunk! Ezt később, ha akarjuk, egyszerűen bővíthetjük.
  • Alakítsunk ki ösvényt, rakjunk le járóköveket, hogy egyszerűen megközelíthessük az ágyásokat, a fészert, a komposztálót, a szemetest és a kerti csapot!
  • Olyan növényfajokat vegyünk, amelyek ellenállóak a betegségekkel és a kártevőkkel szemben! Lehetőleg olyanokat válasszunk, amelyeket szívós alanyra oltottak, mivel ezek jobban fejlődnek, mint azok, amelyeket saját gyökérrel ültetnek el.
  • Gondoljuk át, mennyi munkát vagyunk hajlandók a kertre áldozni! A pázsit, a formára nyírt sövény és az úszómedence fenntartása a jelentős anyagi ráfordítás mellett sok időt és energiát is igényel.
  • Ültessük egy csoportba a hasonló igényű növényeket, például a szárazságtűrő pozsgásokat és díszfüveket! Valamennyi növény köré terítsünk vastag mulcs réteget, hogy ezzel csökkentsük a vízigényüket!
  • A kerti ágyásokat teljesen ültessük be növénnyel, ne hagyjunk helyet a gyomnak! A nagyobb cserjék közé telepítsünk elterülő bokrokat és talajtakaró növényeket, a csupaszon maradó talajfelületet pedig szerves mulccsal vagy kavicsréteggel takarjuk le!
  • Ültessünk olyan sövényt, amelyet nem kell nyírni! Erre sokféle növény alkalmas, például a borbolya, a veresgyűrűs som, a gyöngyvirágcserje és a gyöngyvessző.
  • Használjunk olyan fűnyírót, amelynek nincs fűgyűjtője, hogy ne kelljen foglalkoznunk az ürítésével! Ha a készülék a fűnyesedéket a gyepen teríti el, a tápanyag egy része visszajut a talajba.
  • Öntözőrendszer. Ha olyan helyen élünk, ahol nincs vízkorlátozás, építsünk ki öntözőrendszert! Az automata időzítővel ellátott rendszer nem fogyaszt annyi vizet, mint a kézi öntözés, és kevesebbet pazarol el.
  • Időt és pénzt takarítunk meg a lassan lebomló tápanyagokat tartalmazó trágyákkal. Ezek hónapokon át hatnak, a környezetet is kímélik, mivel a tápanyagok olyan ütemben szabadulnak fel, ahogy a növények felhasználják azokat. Kevesebb tápanyagot mos ki a víz.

Jó ötlet

Mindig tartsuk élesen a vágó-szerszámokat, például a metszőollót, a sövénynyírót és az ásót! A tompa szerszámokat nehezebb használni, és hosszabb idő alatt végzünk a feladattal! Ennél is fontosabb, hogy kárt tehetnek a növényeinkben. Az élezéshez használjunk fenőkövet!

Sok gondozásKevés gondozás
PázsitBokros szegély
Nyírt sövény és díszbokrokŐshonos növények
Gyorsan növekedő növényekMulcsolt fák
Egynyári és évelő virágágyásokBurkolt felületek
Zöldségfélék és gyümölcsfákSziklakertek
Cserepes növényekTörpe díszfüvek
Úszómedence és kerti tóTalajtakarók

Ha nem szeretnénk minden évben felásni az ágyásokat, válasszuk az alábbi módszert. A már meglévő talajon, gyepfelületen vagy akár a kopár, csupasz földön is kialakíthatunk ilyen kertet. Kiváló módja a hulladékok újrahasznosításának, s ha a növények megerősödtek, szinte semmi gondozást nem igényel.

A következő anyagokra lesz szükségünk:

  • szegélyanyag újságpapír
  • 1-2 bála szalma vagy lucerna
  • szerves trágya
  • érett istállótrágya
  • komposzt
  • palánták

Tippek:

  • Napsütötte, jó vízelvezetésű helyet válasszunk! Ha a kertet gyepfelületen alakítjuk ki, és a füvet nem tudjuk eltávolítani, terjeszkedésének megakadályozására alapként fektessünk le régi szőnyegeket! Oxigén és napfény nélkül a fű idővel elpusztul.
  • Döntsük el, mekkora legyen az ágyás! Először kis területen alakítsuk ki, ezt később megnagyobbíthatjuk. Az ágyást szegélyezzük téglával, farönkkel vagy kővel – voltaképpen bármilyen anyag megfelel, amely meg tudja tartani a talajt.
  • A gyomok fejlődésének megakadályozására borítsuk be a talajt nedves újságpapírral, nagyjából 1 cm vastagon! Lehetőleg egyszerű, nem fényes papírt használjunk, és a lapok fedjék át egymást!
  • Az újságpapírra szalma- vagy lucernacsomókat terítsünk! Szórjuk rá vékonyan a szerves trágyát!
  • A trágyára terítsünk 20 cm vastagon szalmát vagy lucernát, majd jó adag istállótrágyát és egy újabb szalma-, illetve lucernaréteget, végül az egészet borítsuk be komposzttal!
  • Öntözzük meg a kertet, és hagyjuk néhány napig ülepedni!
  • Ültessünk palántákat a komposztba. Eleinte csak sekélyen gyökerező zöldségeket, például salátát. Ahogy azután egyre több komposzt termelődik, és a lefektetett rétegek termékeny, barna földdé alakulnak, következhetnek a mélyebben gyökerező növények, például a sárgarépa is.
  • A fű öntözési igénye csökken, ha a fűszálaknak csak a felső harmadát nyírjuk te. Rendszeresen élezzük a fűnyíró pengéjét!

Pro-kontra

Saját úszómedence

A kerti úszómedencében nagyszerűen lehűthetjük magunkat a nyári melegben. Azt azonban minden tulajdonos tudja, hogy sok gondozást igényel, és rengeteg vizet fogyaszt. Sok víz vész el a párolgás útján is, a tisztán tartáshoz használt vegyszerek pedig veszélyesek az élővilágra. Ha már nem használjuk annyit a medencénket, mint egykor, érdemes feltölteni, illetve egy részét békás- vagy halastóvá átalakítani. Tervünkről, ha szükséges, tájékoztassuk az önkormányzatot!