A kolostor-, teknő-, római kereszt-, román kereszt-, kupola-, cseh- és csehsüveg-boltozat
Mivel a címben jelzett boltozatok ma már ritkán épülnek, azért csak röviden foglalkozunk velük. Alapismereteik azonban nélkülözhetetlenek, mert ezeknek a boltozatoknak javításához és elbontásához megfelelő szakértelem szükséges.
Kolostorboltozat
A kolostorboltozat dongaszerű vagy fecskefarkas falazással boltozható. Építése teljes mintaállványt igényel. Héj vastagsága 4 m falközig y2 tégla, 6 m falközig 1 tégla. A gyámfalak vastagsága olyan, mint a vele egyenlő falközű dongaboltozaté.
Teknősboltozat
A teknőboltozat dongaszakasza dongaszerű, lezáró kolostorboltozat-része pedig dongaszerű vagy fecskefarkú falazással boltozható. Teljes mintaállvánnyal kell építeni. A héjvastagságra és a gyámfalakra vonatkozóan a dongaboltozatoknál ismertetett elvek a mértékadók.
Római és román keresztboltozatok
A római és román keresztboltozatok falazhatok dongaszerűen és fecskefarkú boltozassál. A dongaszerű falazás – tégla esetén – a sok faragás miatt nem célszerű, azonkívül teljesen deszkázott (igen költséges) állványzatot igényel. A fecskefarkú falazásnál nincs szükség deszkázott állványra, csak a gerincek és a homlokívek, valamint a záradékvonalak alá kell mintaíveket helyezni. Az átlós mintaívek kereszteződési pontjait oszloppal kell alátámasztani.
Kupolaboltozat
A kupolaboltozat téglasorai vízszintes gyűrűket alkotnak. A felfelé kisebbedő átmérőjű gyűrűk fekvő hézagai mind meredekebbek lesznek. A fekvő lapok kúpfelületet képeznek, melynek csúcsa a gömb középpontjában van (592. ábra). Ebből kifolyólag minden boltozati gyűrű egy-egy lefelé irányuló éknek tekinthető, amely lefelé nem tud elmozdulni.
- Ismerd meg az ezerarcú Japán építészetet!
- Számoljon a nedvességgel már az építkezéskor!
- Megoldások – Hozza ki belőle a legtöbbet
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
592. ábra. Gyűrűsen falazott kupolaboltozat hézagfelületének érzékeltetése
A kupolaboltozatoknál fellep a gyűrűfeszültség jelensége. Gyűrűfeszültségnek nevezzük azt a belső erőt, amely a kupolaboltozat falazati egységeit egyensúlyban tartja. A zárt boltozati gyűrű minden egyes falazati egységének elmozdulását a vele szomszédos és a gyűrűfeszültség miatt elmozdulni nem tudó falazati egységek akadályozzák.
Kisebb kupola falazásánál mintaállványra nincs szükség. Csupán a tér középpontjában állítunk fel egy állványt, melyhez csuklóval egy léc van erősítve. A léc hossza egyenlő a kupola gömbsugarával, és a falazáskor történő mozgatásával érhető el a gömbfelület betartása.
593. ábra. Kisebb kupolaboltozat; a) metszete, b) záradékrész falazása, c) a téglasorok ideiglenes leterhelése, d) egy gyűrű zárótéglájának elhelyezése
Kisebb kupola falazását mutatja az 593. ábra. A súrlódási szögnél meredekebb helyzetű rétegekben az első téglát le kell terhelni, mégpedig egy a boltozaton átvetett kötél végére erősített súllyal. Nagyobb kupolák boltozásánál azonban függőleges tengely körül forgatható alakozó ívet kell használni.
Mivel a vízszintes helyzetű téglagyűrűket a „gyűrűfeszültség” egyensúlyi állapotban tartja, azért a boltozat falazását bárhol megszakíthatjuk, a kupolát nyitva hagyhatjuk, sőt a nyitott részre lámpást is építhetünk.
A kupola héjvastagságára az 50. táblázat szolgáltat tájékoztató adatokat.
50. táblázat: Kupolaboltozat héjvastagsága
| Falköz m | Záradéknál téglaméret | Vállnál téglaméret |
|---|---|---|
| 4 | ½ | ½ |
| 4-6 | 1 | 1 |
| 6-8 | 1 | 1 ½ |
| 8-10 | 1 | 2 |
A csehboltozatot fecskefarkú falazással építik, ebből kifolyólag a boltozat nyomása legnagyobbrészt a sarkokra (a sarokpillérekre) adódik át. A falazást a sarkokon kezdik. A kisebb csehboltozatot minden segédeszköz nélkül a sarkokon kezdve szabadkézből falazzák, néhány mintaív segítségével (594. ábra).
594. ábra. Csehboltozat; a) metszete, b) alaprajza (a hézagok és a mintaívek feltüntetésével)
Nagyobb csehboltozatoknál néhány, a homlokíveket, az átlós-íveket, valamint a homlokívekre merőleges síkban fekvő záradékvonalakat alátámasztó mintaívet (nem deszkázott állványt) állítanak csak fel. A záradékpontban találkozó mintaíveket oszloppal támasztják alá.
A csehboltozat héjvastagsága 5 m-es falközig ½ tégla, 5-7 m-es falköz esetén a záradéknál ½ tégla, a vállnál 1 tégla. Hosszúkás alaprajzoknál átlós irányban a sarkok felé vastagítani kell a bolthéjat. Hagy támaszköz esetén a sarkokban hátfalazatot is kell készíteni. A gyámfal vastagsága rendszerint a falköz ¼-e és 1/5-e közt van.
Függő kupola
A függő kupola alakja – mint már korábban említettük- teljesen megegyezik a csehboltozatéval, falazása azonban nem fecskefarkú, hanem a kupola falazásának megfelelő gyűrűs téglasorokkal történik.
Csehsüveg-boltozat
A csehsüveg-boltozat készülhet a csehboltozathoz hasonlóan fecskefarkú falazással, de – különösen elnyújtott téglalap alakú alaprajz esetén – a poroszsüveg-boltozat mintájára gyűrűs falazással is építhetjük.
A boltozást a sarkokon kezdve, szabadkézből néhány mintaív segítségével végzik. A boltozat vastagsága 5 m falközig ½ tégla, azon felül egy tégla. A gyámfal vastagságát a csehboltozatnál közöltek szerint kell megállapítani.