Magasépítészet

Falak gazdaságossági kérdései? Az „olcsó fal” megéri?

A falak gazdaságossági kérdéseit nem lehet pusztán csak az előállítási ár szempontjából vizs­gálni, hanem egyéb, alább felsorolt tényezőket is figyelembe kell venni.

Fontos ilyen vonatkozásban:

  • A hőszigetelési szempontból közel egyen­értékű falvastagság mértéke.
  • Az 1. pontbeli falvastagságnak megfelelő m2 súly.
  • A térfogatsúly.
  • 1 m3 fal falazóhabarcs szükséglete.
  • Azonos karcsúsági szám mellett a határ­feszültség nagysága.
  • A hővezetési, illetőleg a hőszigetelési té­nyező.
  • A hőtároló képesség.
  • A hanggátló képesség mértéke.
  • 1 m3 fal elkészítéséhez szükséges összes munkaidő, valamint az anyag-, a szállítási és a munkabérköltségek viszonya.
  • 1 m3 fal ára.

Természetesen a külső és belső, vagy a sza­badon álló falak vizsgálatánál az elsorolt tényezők közül nem mindegyik játszik szerepet.

A gazdaságosság tudományos kiértékelése során főleg gazdaságpolitikai szempontból az sem lehet közömbös, hogy a vizsgált falazat anyagai milyen mennyiségű tüzelőszer felhasználása révén állíthatók elő.

A gazdaságossági körülmények teljesen tárgyilagos kutatásánál az épület fűtési berendezésének beruházási, valamint a szükséges tüzelőanyagnak legalább tíz évre ter­jedő költségeit, mint a falazat gazdaságosságát lényegesen befolyásoló tényezőket szintén tekintetbe kell venni.

Legolcsóbb fal nem mindig a leggazdaságosabb!

A fenti adatok egybevetése után kitűnik, hogy a beruházási költségek tekintetében legolcsóbb fal nem mindig a leggazdaságosabb is. Az első pilla­natban olcsóbbnak látszó fal költségesebb lehet kihatásaiban, valamint bizonyos előnytelen tulaj­donságai következtében.

Pl. a vékonyabb, de költségesebb fal előnyösebb lehet az alatta levő különböző épületszerkezetek erőtani méretezése szempontjából. A hőszigetelési és hőtárolási szempontból költségesebb fal előnyösebb lehet az egyéb tekintetben (így pl. szilárdságtani szempontból) meg­felelő, olcsóbb falnál. Az olcsóbb fal elégtelen hőszigetelő és hőtároló képessége következtében nagyobbak lesznek a fűtési berendezések beruházási költségei, azonkívül a későbbiek során túl nagy tüzelőanyag-költségek állnak elő.