Magasépítészet

Falkötő vasak és vasbeton koszorúgerendák

Rendeltetés

A falkötő vasak és vasbeton koszorúgerendák a szerkezeti falak vízszintes irányú összetartására szolgálnak. A falak esetleges szétnyílása az altalaj egyenlőtlen ülepedéséből, másrészt egyes falszakaszok habarcsrétegeinek eltérő mértékű ülepedése folytán állhat elő.

A falkötő vasak 40X10 mm-es, vagy ehhez hasonló méretű, élére állított helyzetű lapos vasak, amelyeket a szerkezeti falakban egy hosszanti álló hézagban, a födémek alatt szokás elhelyezni (313. ábra). A falkötő vasak végein kialakított fülekbe a behorgonyzás céljára egy kb. 60-80 cm hosszú, ún. áttoló vas kerül. A falsarkoknál és faltalálko­zásoknál az egyik irányból jövő falkötő vas a másik irányban futóhoz viszonyítva 1-4 tégla-réteggel magasabban, illetőleg mélyebben helyez­kedik el.

Falkötővas

313. ábra. Falkötővas; a) elhelyezkedése a falban; b) toldása, illetőleg megfeszítése

A falkötő vasak esetleges toldása és kívánatos megfeszítése ékelt kötés segítségével történik (313 b ábra). A megfeszítésre azért van szükség, mert a falkötő vas csak ilyen állapotban töltheti be szerepét, csak így veheti fel a falban keletkező vízszintes irányú húzásokat. A lazán elhelyezett, ki nem feszített vas csak akkor kezdene húzást kifejteni, amikor már a falazatban repedések kelet­keztek. A falkötő vasat az utóbbi évtizedekben nálunk kiszorította a vasbeton koszorú, ezért jelen­leg csak igen ritkán kerül alkalmazásra.

A vasbeton koszorúgerenda a szerkezeti falakon körbefutó, három-négy sor tégla magasságával megegyező, tehát 24-32 cm magas szerkezet, amelyet az esetleg fellepő vízszintes húzó erők felvétele végett legalább 4 db 8 mm átmérőjű (min. 2 cm2 területű) hosszanti vassal és 30-40 cm-enként legalább 5,5 mm átmérőjű kengyellel kell ellátni (314. ábra).

Vasbeton koszorú

314. ábra. Vasbeton koszorú; a) szélső főfalban, b) középfőfalban

A vasbeton koszorú fafödém eseten a fagerendák felfekvése alatt, szilárd födém eseten pedig a födém magasságában helyezkedik el Van olyan eset is, amidőn a vasbeton koszorú a födémnél lényegesen mélyebben levő vasbeton áthidalók magasságában, azokkal egyesítve alakul ki.

A koszorúgerenda felfekvési síkja a szilárd födém alsó felületéhez viszonyítva 2-3 cm-rel alacsonyabb legyen. Erre azért van szükség, hogy a födém acél vagy előregyártott vasbeton gerendái a koszorú alsó hosszvasai felett helyezkedhessenek el; valamint, hogy a koszorú vasbetétei ne álljanak útjába a helyszínen készülő vasbeton födém­gerendák, nemkülönben az egyéb természetű vas­beton födémek vasbetét jelnek se.

Az acél és előregyártott vasbeton gerendák felfek­vését, ha erre elegendő idő van, gyorsan kőtő betonanyagból elő kell készíteni. Amennyiben erre nem áll kellő idő rendelkezésre, úgy cserép vagy tégladarabokra kell a gerendákat elhelyezni.

Csökkentett méretű vasbeton koszorú

Ott, ahol a födémgerendák befogását nem kell biztosítani, kisebb falkoszorú is megfelel. Emeletes, nem különleges terhelésű vagy szerkezetű épületeken 25 cm széles, két vagy három téglasor magas; földszintes épületeken 12 cm széles és két vagy három téglasor magas falkoszorú is megfelel, utóbbi esetben egy vagy két szál hosszvas-­betéttel. Megfelelő műszaki adottságok (jó altalaj stb.) ese­tén az emeletes épületek pince fölötti és legfelső emeleti koszo­rúja kivételével 12 cm széles, ún. csökkentett méretű koszorú építhető, esetleg minden máso­dik emeletsoron a koszorú el is hagyható. A keskeny falko­szorú alakját és helyzetét mu­tatja a 315. ábra.

Csökkentett méretű vasbeton koszorú

315. ábra. Csökkentett méretű vasbeton koszorú

A csökkentett méretű ko­szorú hátrányos oldala, hogy az orosz kémények környékén bonyolultabb vasalást és egyéb tekintetben is körülményesebb megoldásokat tesz szükségessé.

Vakolt homlokzat esetén a külső falakba kerülő koszorút – a vakolat elszigetelődésének meggátlása céljából – cseréppel (314 a ábra), ketté­hasított soklyukú téglával, élére állított tömör téglával vagy fekvő helyzetű tömör futó téglasorral kell bur­kolni. A vasbeton koszorú homlokzati bur­kolására nemcsak az elszíneződés meggátlása miatt van szükség, hanem azért is, mert ilyen hőszigetelő jellegű burkolat nélkül a koszorú „hőhídként” működne.

A vasbeton koszorú zsaluzása – mint ahogy az a 316. ábrából kitűnik – különösen a homlok­zati falakon elég körülményes. A zsaluzat megtakarítása végett újabban hatósági rendelkezések írják elő a koszorú készítésének a 317. ábrán lát­ható módját. Ebben az esetben a homlokzati oldalon tömör téglából készült futósor, a belső oldalon pedig a gerendák közt kifalazott egyenes boltöv képezi a zsaluzatot.

Vasbeton koszorú zsaluzata

316. ábra. Vasbeton koszorú zsaluzata

Vasbeton koszorú készítése zsaluzat nélkül

317. ábra. Vasbeton koszorú készítése zsaluzat nélkül; 1 – féltégla homlokzati burkolat; 2 – előregyártott vasbeton gerendák; 3 – a vasbeton gerendák között falazott egyenes boltöv

A nyers (vakolatlanul maradó) homlokzatú tégla és terméskő falaknál a koszorú előtt ½ tégla vastagságú burkoló falat kell készíteni. A légudvarral megszakított hat ár fal esetén a vas­beton koszorút szabadon (bádoggal lefedve) átvezetjük a légudvaron.

Sok esetben az ablaknyílások olyan magasra kerülnek, hogy a fölöttük levő vasbeton áthidaló gerenda egybeesik a koszorúval, vagy attól csak keveset nyúlik le. Ilyenkor koszorúval egyesített ablakáthidaló gerendáról beszélünk (318. ábra). Ebben az esetben a koszorú vasbetétjeit nem szabad beleszámítani az áthidaló gerenda szük­séges húzott és az esetleges csavarásból származó húzást felvevő vaskeresztmetszetbe.

Vasbeton koszorúval egyesített ablakáthidaló

318. ábra. Vasbeton koszorúval egyesített ablakáthidaló (az áthidalóba torkolló acélgerendák alá felkötő vasat kell helyezni, és befogás esetében a koszorút meg kell magasítani)

Koszorúval egyesített áthidaló gerendával old­juk meg a legtöbb esetben a középfőfal kiváltásait is. Ilyenkor a) a födémből lelógó, b) a födémben rejtett, koszorúval egyesített kiváltó gerendát készí­tünk (319. ábra). Ugyancsak koszorúval egyesített vasbeton kiváltó gerendáról beszélünk akkor, amidőn a homlokzaton zárterkély-kiugrást léte­sítünk, és a szélső főfalat vagy a födémet ki kell váltani; ez esetben is lelógó vagy rejtett meg­oldást lehet alkalmazni.

Vasbeton koszorúval egyesített kiváltó gerenda középfőfal felett

319. ábra. Vasbeton koszorúval egyesített kiváltó gerenda középfőfal felett; a)-b) lelógó, c)-d) födémben rejtett megoldással

A vasbeton koszorú jelentősége. A koszorú a) mint láttuk, alkalmas a falban jelentkező víz­szintes húzó erők felvételére, b) a koncentrált erőket, valamint a koncentrált nyomatékokat a fal nagyobb szélességű szakaszára osztja el, c) a födém vagy a fedélszók vízszintes oldalnyomásából származó és a megtámasztási pontok (pl. a vonórudak) közt keletkező erőket képes felvenni, d) a más módon nem merevített falak kifelé dőlését akadá­lyozza.

A b) pontban foglaltakból következik, hogy a vasbeton koszorúgerendába torkolló födémgeren­dáknál jelentékenyebb befogásról beszélhetünk, mint ha a gerendák csak a téglafalazatba lennének behelyezve. E gondolat alapján, hogy – kellő leterhelés fennforgása esetében – a vasbeton koszorúhoz csatlakozó szilárd födémnél a födémgerendák vagy a sűrű­bordás, illetőleg idomtestes födémek befogott tar­tóként számíttassanak.