• téglafal
• tulajdonságok

Tömör téglafalak tulajdonságai

A tömör téglából készült falról a harmincas években az volt a vélemény, hogy idejét múlta, súlyos, feleslegesen nagy férőhelyet elfoglaló szer­kezet. Azóta az értékelés terén gazdasági jellegű indokok folytán fordulat állott be, és a negyvenes évek közepe óta gyakrabban létesítenek tömörfalas többemeletes épületeket.

Téglafalazatok osztályozása

A falazatok szi­lárdságát a tégla és a habarcs önszilárdságán kívül az alkalmazott kötési mód határozza meg. Ennek figyelembevételével az Építőipari Kiviteli Szabály­zat a falazatokat három osztályba sorolja:

Az I. oszt. téglafalazatot szabályszerű keresztkötés­ben (a futórétegek álló hézagait egymáshoz képest fél ­téglával eltolva) legalább II. oszt. téglaanyagból, a szükséges egész, fél, háromnegyed, és negyed téglákkal és az elkerülhetetlen számú egyéb darabtéglákkal, de téglahulladék (brokni) felhasználása nélkül, valamint habarccsal kitöltött, lehetőleg egyenlő méretű, pontosan vízszintes fekvő és pontosan függőleges álló hézagokkal kell előállítani.

A II. oszt. téglafalazat kivitele az I. osztályúnak feleljen meg, de a falvégeknél fejelő téglák alkalmazása is megengedhető. A falazat kétsorú kötésben is készít­hető (vagyis a futórétegek álló hézagai egymás fölé kerülhetnek), és a legalább másfél tégla vastag fal bel­sejében legfeljebb 10%-a elszórtan törött tégladarabok­ból is állhat,- ha a törött tégladarabokat tartalmazó réteg fölé szabályszerű réteg kerül.

A III. oszt. téglafalazat kivitelére a II. osztályú falazat előírásai mérvadók. Az alapfalak kivételével nem kifogásolható azonban, ha az álló hézagok nincsenek tel­jesen habarccsal kitöltve. Nem kifogásolhatók továbbá a kisebb kötésbeli fogyatékosságok, így pl. az elszórtan előforduló, legfeljebb két rétegen át egybeeső álló héza­gok sem. E falazatokhoz III. oszt., valamint bontásból származó, de idegen anyagoktól (kátrány, fekália stb.-től) mentes téglaanyag is felhasználható.

Párkányok, tagozatok, kifalazások

Párkányok, tagozatok, kifalazások számára a téglá­kat úgy kell megfaragni, illetve elhelyezni, hogy a vakolat vastagsága elvileg ne legyen 3 cm-nél vastagabb.

Tűzterek

Tűzterek falazata. Tűznek vagy magasabb hő hatá­sának közvetlenül kitett falazatot, valamint a közönséges kályha vagy takaréktűzhely nagyságát meghaladó tüzelő­hely hatásának kitett falazatot kizárólag tömör égetett agyagtéglából kell készíteni.

Tégla áztatása

Tégla áztatása. Az égetett agyagtégla hajlamos a habarcs vízmennyiségét részben felszívni, ezért cementtel javított habarcsba való falazás esetén közvetlenül a felhasználást megelőzően a téglát meg kell locsolni; cementhabarcsba történő falazásnál pedig legalább 10 percig víz alatt kell tartani.

Melléfalazás

Melléfalazás. Régi vagy megülepedett falazathoz való hozzáépítés esetén lehetőleg csúszó hézagos megoldást kell választani, vagyis az új falazatot a régi falból kivésett horonyba kell csatlakoztatni. Ha ilyen meg­oldás bármely oknál fogva nem kivitelezhető, úgy a régi és új falazatot egymással ún. francia csorbázattal kell összeépíteni, Ebben az esetben három vagy négy sor nem köt össze, csak síkban találkozik, a következő három sor pedig kétszer negyed tégla mélységig lépcsős csorbázattal köt be, tehát az új falazatot keresztkötésben kell falazni.

Az új falazatot szorított hézagokkal és az építési magassággal megegyező hosszúságban H 25 jelű falazó cementhabarcsba kell falazni.

Szegező fák és szegező téglák

Igen gyakran kerül sor arra, hogy idegen anyagú épületelemeket kell tégla vagy. beton anyagú szerkezetekre felerősíteni. Ilyen idegen anyagú szerkezetek lehetnek : a fa borítások, fa lábazati deszkák, bizonyos bádogszerkezetek, a gépészeti berendezési tárgyak stb.

A felerősítés végett a falba helyenként ékkeresztmetszetű, illetőleg ék alakú, karbolineummal itatott, a tégla magasságával, illetőleg a ½ tégla mére­tével megegyező nagyságú fadarabokat építünk be (272. ábra).

272. ábra. Szegezőfák; a) és e) leszabása, b) falfelületen, d) és e) falvégeken való alkalmazása

Ezeket a német Packholz elnevezés szó szerinti fordításával szokás – bár helytelenül – csomagfának nevezni. Helyesebb azonban a szegező fa vagy betétfa megjelölés. A nem ék alakú, hanem derék­szögű szegező fákat abroncsacéllal kötjük be a téglafalba.

Külföldön a szegező fák helyett szegezhető anyagú (pl. fűrészporos magnezia cementhabarcsból sajtolt) téglákat használnak erre a célra.

Vályog

A vályogtégla-falnak vidéki viszonylatban földszintes épületeknél még ma is komoly jelen­tősége van, mert a szállítási és a kiégetéshez szük­séges tüzelőanyag-költségek terén számottevő meg­takarítást tesz lehetővé. A sovány agyagból készült vályogtégla (éppúgy, mint a később tárgyalandó vertfal is) eléggé tűzálló, jó hőszigetelő és hang­gátló. Hátrányos oldala, hogy nem eléggé fagy­álló és nyomó szilárdsága csekély.

A vályogtégla-falat kis- vagy nagyméretű vetett vályogtéglából, a téglafalazatokra meg­állapított téglakötéssel, vályoghabarcsba rakva kell készíteni. Habarcsba rakva jobb falazatot kapunk, mert a sűrű hézagok alkotta szilárd habarcsrácsozat a fal szilárdságát növeli.

Az alap- és lábazatfalakat betonból, termés­kőből vagy égetett téglából kell falazni; a pilléreket és kéményeket is égetett téglából kell építeni,

A nedvesség a vályogtégla-fal amúgy is csekély szilárdságát lényegesen befolyásolja, ezért alája minden körülmények között falszi­getelést kell alkalmazni; árvizes területeken pedig a falakat a várható árvízszint magasságáig az alap­os lábazati fal anyagával megegyező, nagyobb szilárdságú, a víz oldó hatásának ellenálló anyag­ból kell építeni.

A falat a kártevő állatoktól (patkánytól, hör­csögtől stb.) óvni kell. A vályogfelület sárhabarccsal tapasztható vagy mészhabarccsal vakolható. A hézagokat a vakolat jobb tapadása végett a falazáskor 2 cm mélyen ki kell kaparni.