• falazat
• hőhíd
• tégla

Falazatok fajtái, falazó anyagok és téglák

A takarékos fal fogalma. Régi törekvése az építő szakmának, hogy a faltesteket minél véko­nyabbra, minél könnyebbre lehessen készíteni, amellett, hogy a hőszigetelő képességük a másfél tégla vastagságú tömör téglából készült faléval legyen egyenlő, sőt lehetőleg azt felülmúlja. Az ilyen elvek alapján szerkesztett falazatot méltán lehet takarékos falazatnak nevezni.

Külföldön nehéz és könnyű falszerkezeteket különböztetnek meg. Utóbbiakba tartoznak a taka­rékos falazatok, valamint a később ismertetésre kerülő vékony, többrétegű falszerkezetek.

Az épület kubatúrájának, valamint a falazat súlyának csökkentése, az anyagban való takaré­kosság és a könnyen érzékelhető hőtechnikai elő­nyök nagy jelentőséget adnak a kérdésnek; különösen vázas építkezések és emeletráépítések esetében van döntő fontossága a takarékos fala­zatnak.

A takarékos falaknál a szilárdságtani kérdések a hőtechnikai tulajdonságokhoz képest másodrangúak. Ebből kifolyólag az ilyen jellegű falak elsősorban terheletlen külső (vázkitöltő és erkély-) falak céljára felelnek meg. Egyes fajtáik egy-, két­es háromszintű épületek teherhordó külső főfalául is alkalmazhatók. Középfőfalakat ezekből általá­ban nem érdemes készíteni, már csak azért sem, mivel a kéményeket amúgy is tömör téglából kell megépíteni.

A takarékos falak osztályozása

Az előbbi bekezdésben kifejtett célkitűzéssel szerkesztett falak a következők:

• Soklyukú téglából készült falak.
• Üreges téglákból készüli falak.
• Falazó blokkokból készült falak.
• A hőhíd kiküszöbölésére szerkesztett külön­leges falak.
• Légréteges falak.

Vannak azonkívül olyan takarékos falak is, amelyek az előbbi a)-e) pontokban foglalt lehető­ségek társításából adódnak.

a) Soklyukú téglából készült falak

A soklyukú égetett agyagtégla (jele : as) a 273. ábra szerinti alakkal és mérettel, egyébként a tömör égetett agyagtéglához hasonló módon készül, Hőtechnikai okokból, valamint a könnyebb térfogatsúly és a jobb kiégethet őség céljából füg­gőleges irányú csatornákkal (lyukakkal) képezik ki.

273. ábra. Soklyukú téglák; a) iker-, b) kisméretű

A soklyukú tégláknál nem közömbös a lyu­kak elrendezése. A nem egymásután, hanem el­tolva, illetve zegzugosán elhelyezkedő lyukak esetében a hőhidat képező cellafalak hosszabb útvonalon vezetik át a hőt, mint az egymással szemben fekvő lyukakat elválasztó egyenes cel­lafalak. (Ugyanez vo­natkozik a következő részekben ismerte­tésre kerülő „üreges téglák” és „falazó blokkok” üregeinek, illetve légsávjainak el­rendezésére is.)

A soklyukú tégla kisebb súlya módot nyújt két darab kis­méretű tégla nagysá­gával megegyező, ún. ikertégla előállítására.

Az ikertégla súlya kb. 4,3 kg, tehát használata nem okoz nehézséget, megmarkolása azonban eléggé fárasztó; ezért célszerű volna a tégla köze­pén, a hüvelykujj számára a 274. ábra szerinti bővebb lyukat készíteni. Az ikertégla két darab kis­méretű téglával megegyező nagysága lehetővé teszi az utóbbiakkal egyidőben történő alkalmazá­sát (275. ábra). A vakolásra kerülő felületek recés kiképzésnek, azért, hogy a vakolat jól fogjon rajtuk.

274. ábra

275. ábra. A soklyukú ikertégla és a kisméretű tömör tégla összeépíthetősége

Falazatok

A 25 x 12 x 14 cm méretű iker­téglákból tetszés szerint a) bekötő, b) blokk­ vagy c) gót, illetőleg lengyel kötéssel állíthatunk elő falazatokat (276. ábra).

276. ábra. Soklyukú ikertéglából épített falazat; a) bekötő, b) blokk-, c) gót kötésben

Az ikertéglából koszült falaknál lényeges (kb. 35%-os) megtakarítás mutatkozik a falazó habarcs mennyiségben, és a falazat gyorsabban szárad ki. A falazási munka könnyebb és gyorsabb, mert félannyi mennyiségű téglát kell kézbe venni, és kevesebb habarcsolási munkát kell végezni. A falvégek, falsarkok, kávák stb. falazása azonban a közönséges tégláéhoz viszonyítva körülményesebb.

Soklyukú téglából általában szélső és leggyak­rabban terheletlen falak, azonkívül konzolos alátámasztású (pl. erkély-) falak készülnek. Az ilyen falak vastagsága legtöbbször egy tégla.

Az egy tégla vastag fal falazása igen gondos munkát igényel, mert ha a habarcs a 14 cm magas álló hézagokat nem tölti ki teljesen, akkor a falazat meleg tartó képessége nagymértékben leromlik, és a nedvesség is könnyen áthatol a kitöltetlen hézagon. Ezért az egyes tégláknak a homlokzatra merőlegesen eső felületét előre be kell kenni habarccsal és úgy elhelyezni. Az ilyen soklyukú téglából épí­tett 25 cm vastag falazat néhány cm vastag hőszigetelő réteg alkalmazása mellett többek között vázas épületek kitöltő falazatául kiválóan alkalmas.

b) Üreges téglából készült falak

Az üreges égetett agyagtéglák négyszög, kör stb. alakú lyukakkal készülnek; egyébként a tömör égetett agyagtéglához hasonló módon. A lyukak ez esetben is a hőszigetelő képesség fokozását, a térfogatsúly kisebbítését és az anyag jobb kiégethet őségét szolgálják.

A lyu­kak mérete ne legyen nagyobb 6×5 cm-nél, mert külön­ben a korábban megismert okoknál fogva a hőszigetelő képesség csökken. Ezek a téglák üregeik miatt tökélete­sebben égethetők ki, és ezért csökkentett keresztmetsze­tük ellenére szilárdságuk közel azonos a tömör téglával. Az üreges téglák mérete a közönséges tégla kétszeresének vagy négyszeresének felel meg.

277. ábra. Üreges tégla üregkialakítási lehetőségei; a) vízszintes kereszt-, b) függőleges, c) vízszintes hosszirányban

Az üregek háromféle módon: a) vízszintesen kereszt­irányban, b) vízszintesen hosszirányban vagy c) függőleges irányban alakíthatók ki (277. ábra). Az a) jelű üregkiképzés csak bekötő kötésre, a b) jelű csak futó kötésre alkalmas, a c) jelű pedig nem kívánatos, mert a habarcs az üregekbe befolyik. Hibás a falsíkra merőleges lyukkiképzés is, mert a levegő a lyukakon keresztül áthatol. A függőleges lyukak felülről zártan is kiképezhetők, így már alkalmasabb téglát nyerünk (278. ábra).

278. ábra. Felülről lezárt ikerméretű üreges tégla

279. ábra. Drasche-féle égetett agyag falazó blokk

280. ábra. Újlaki Bélés elnevezésű soklyukú üreges falazó blokk

Falazatok

Az üreges téglák kötési módjai és alkal­mazási területe azonosak a soklyukú tégláéval. A tízes és húszas években nálunk is gyártottak különböző kiala­kítású üreges téglákat, de az utóbbi évtizedekben a sok­lyukú tégla kiszorította őket. Külföldön azonban ma is kiterjedten használt falazó anyag.

Üreges téglákból készült falaknál a pilléreket, vala­mint a kéményeket teljes falvastagsággal tömör téglából kell készíteni. Gerendás födémek esetén a födém alatt a fal teljes hosszában négy sort tömör téglából kell falazni. A harántirányú függőleges hézagokban szokás a habar­csot a hőhíd kiküszöbölése céljából megszakítani.

c) Falazó blokkokból készüli falak

A falazó blokkok: a szabványméretű téglánál nagyobb – sokszor annak többszörösét kitevő – a legtöbb esetben üreges építőelemek. Alkalmazásukkal elérhetjük: aj a falazat könnyítését, b) a falazás meggyorsítását, c) bizo­nyos alábbi feltételek kielégítése esetében a hőszi­getelő képesség fokozását, d) a hőhidak kiküszö­bölését, e) & falazó habarcs és a vele kapcsolatos vízmennyiség csökkentését.

A falazó blokkok alakját a fenti célok kielégí­tésén kívül a falsarkok, a falcsatlakozások, pillérek és falkávák megépíthetőségének figyelembevéte­lével állapítják meg. Az üregek alakját és nagy­ságát kisebb vasbetonvázas épületeknél sokszor úgy választják meg, hogy azok vasbetéttel ellátva vasbeton oszlopok kialakítására is alkalmasak legyenek (282. ábra).

282. ábra. Groffits-féle (külföldön Ambi néven ismert) beton vagy salakbeton anyagú blokkokból készült fal; 1 – vasbeton oszlop; 2 – ablakkáva

Megjegyzés. A nagyobb üreges téglák és a kisebb méretű falazó blokkok között nem lehet pontos határ­vonalat megállapítani; legfeljebb az üregek nagysága döntő ebben a kérdésben.

A falazó blokk anyaga lehet: égetett agyag, nehéz- vagy könnyű beton, horzsakő, kovaföld, tufa stb. A nagyobb üregű falazó blokkok üregeinek könnyű, laza anyaggal való kitöltése révén megakadályozzuk az esetleg fellépő hátrányos lég ­cirkulációt. A kitöltő anyag lehet: kovaföld vagy parafadara, faforgács, valamilyen zúzalék, salak stb.

A falazó blokkok típusai

A falazó blokkok elő­állítása – nagy jelentőségükre való tekintettel – a korszerű építőipari anyagellátás egyik igen fontos feladata. A falazó elemek termelésének növelése mellett azonban nagy fontosságú azok leggazdasá­gosabb típusainak megállapítása is. E tekintetben a falazó blokkok alakja és nagysága jelentős befolyást gyakorol a beépítés munkaidejére.

Ugyanis 12 cm-nél szélesebb felület fél kézzel való meg­fogásra nem alkalmas. Egy kézzel való felemelésre pedig a megengedhető legfelső súlyhatár 7-7,5 kg. Két kézzel való megfogás és beemelés esetén a blokk súlya 25 kg-ig növelhető. Az elhelyezésnél a két ember közreműkö­dését igénylő blokk összes falazási időszük­séglete nagyobb, mint az egy ember által el­helyezhető kisebb fa­lazó elemek beépítési időszükséglete.

Hideg úton készülő (beton anyagú) blokkok

Az égetett anyagú falazó elemek, illetőleg blokkok pótlására alkalmasak: a nehéz- és könnyűbetonból készíthető falazó testek. Ezeket az égetett úton készülőkhöz viszonyítva kevesebb tüzelőanyag fel­használásával lehet előállítani. Amennyiben pedig a cement helyett valamilyen aktivizált⁹ kötőanyaggal (pl. kovafölddel, oltott mésszel, trasszal) készülnek, úgy a gyártáshoz szükséges tüzelő­anyag és ennék következtében a gyártási költség is még tovább csökken.

A beton anyagú falazó elemek sokféle alakkal készülnek. Azok a blokkok, melyeknek a falra merőleges bordái vannak, kifogásolhatók abból a szempontból, hogy a bordákon keresztül lehűlő felületeken a pára lecsapódik.

A beton anyagú blokkok vakolattartása nem a legmegfelelőbb. A téli hőmérséklet ingadozása következtében a vakolat könnyen leválik. Ha a blokkok anyaga nem eléggé fagyálló, akkor a vakolat nélküli falak néha igen gyorsan tönkre­mennek. Hőgazdálkodási szempontból jelentősebbek a könnyűbeton anyagú blokkok.

A hideg úton készült blokkok közül hazai viszonylatban ismeretesek, de már nem használa­tosak: Groffits-féle (külföldön Ambi elnevezésű) beton- vagy salakbeton anyagú blokk (282. ábra), valamint a Selypi üreges könnyűbeton blokk (283. ábra).

283. ábra. Selypi üreges könnyűbeton blokk

A lábazati falakat, kávákat, valamint a födém magasságában öt téglaréteget tömör falazó téglából készítik. A komplikáltabb alakú falazó blokkok esetében minden kritikusabb falrészhez (sarkokhoz, kávák­hoz stb.-hez) külön-külön alapidomokat gyártanak..

d) A hőhíd kiküszöbölésével szerkesztett különleges falak

A tömb alakú üreges téglákból és a hasonló falazó blokkokból készülő falaknál a habarcs hőhíd jellegét azzal mérsékelhetjük, hogy a falra merőleges irányú hézagokban a habarcs folytonosságát megszakítjuk.

Nagyobb eredményt érünk el akkor, ha:

1. Olyan falazó testekkel dolgozunk, amelyeknek a falsíkra merőleges oldalfelületei egymásba illő árokeresztékéé módon vannak kialakítva. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a függőleges hézagba egyáltalán ne kerüljön habarcs.
2. Különleges alakú, égetett anyagú, üreges idom­testekből készítjük a falat. Ezek az építőtestek a úgy vannak meg­szerkesztve, hogy a belőlük épített falaknak sem vízszintes, sem függőleges irányban nincsenek átmenő hézagai, és így a habarcs hőhidat teljes mértékben sikerül kiküszöbölni. Ilyen típusú építőt esteket hazánkban még nem állítottak elő.

287. ábra. Különleges alakú, a hőhíd kiküszöbölésére szerkesztett égetett agyag falazó blokkok (külföldi példák).

288. ábra. A hőhíd kiküszöbölésére szerkesztett külön­leges alakú blokkokból épített falak keresztmetszete.