Zaj elleni védelem
A hang úgy keletkezik, hogy egy rugalmas test térfogata és annak sűrűsége időegység alatt megváltozik, a test részecskéi elmozdulnak, majd ezt a szomszédos részecskék is átveszik, így az elmozdulás hullámszerűen továbbterjed. A hang terjedhet szilárd, folyékony és légnemű anyagokban. Az emberi fül a rezgések okozta nyomásingadozást érzékeli, majd az agy hangfeldolgozó részeihez közvetíti.
A keletkezett hangot jellemezhetjük:
- a terjedés sebességével: a részecskék rezgési energiájának továbbterjedési sebessége az adott közegben;
- a hullámhosszával: a közeg részecskéi bizonyos távolságban azonosan rezegnek; ez a távolság a hullámhossz;
- a frekvenciájával: az egységnyi idő alatt végbemenő minimum-maximum-minimum rezgés változás. Minél nagyobb a hang frekvenciája, annál magasabb hangként érzékeljük;
- az intenzitásával: az egységnyi felületen időegység alatt átáramló hangenergia. Minél nagyobb a hang intenzitása, annál hangosabbnak halljuk.
A különböző zajhatások károsan hatnak az emberi szervezetre. Zavarja a koncentrációt és megnehezíti a pihentető alvást. Egy hang zavaró hatását befolyásolja a hang intenzitása, a frekvencia nagysága és üteme. A megengedhető zajszinteket szabványok és előírások határozzák meg. A hangszintek mérésére, az előírt határértékek betartásának ellenőrzésére különböző lehetőségek állnak rendelkezésre.
A hanggátlás feladata az épületen belül az egyéni használatú terek közötti hangterjedés csökkentése és az épületen kívüli zajok épületbejutásának megakadályozása.
Épületszerkezeti szempontból a hang két különböző módon, léghangként és testhangként terjedhet:
- Első esetben a zajforrás felületéről a rezgések a levegőben terjednek tovább. Szilárd szerkezethez érve a hullámok rezgésbe hozzák azt. Ekkor a rezgési energia egy része a felületről visszaverődik, egy része a szerkezetben terjed tovább, a többi pedig a megrezegtetett szerkezetből újra kilép a levegőbe. Minden szerkezetet jellemezhetünk a hanggátló képességével, amely a frekvencia függvényében változik.
- A másik esetben a hang a zajforráshoz csatlakozó szerkezetekben terjed. A kapcsolódó szerkezeteken eljut a szomszédos épületrészekhez is. A különböző szerkezetek felületéről a rezgési energia egy része a levegőben továbbterjed. A legismertebb testhang, a lépéshang a födémeket érő hatások miatt keletkezik. A lakás használata során üzemeltetett háztartási gépek, az emberek közlekedése, a lehulló tárgyak mind a vízszintes teherhordó szerkezetekre hatnak. Az ilyen mechanikai hatások a födém szerkezetében hangrezgéseket eredményeznek, amelyek a födém alsó felületén kilépve a levegőben léghangként továbbterjednek.
A különböző épületszerkezetek eltérően viszonyulnak a két terjedési típusra. A léghang a porózus szerkezetekben elnyelődik, a tömör felületekről pedig nagy arányban visszaverődik. Mindkét esetben a szerkezet akadályozza a léghang helyiségek közti terjedését. A testhang a szilárd anyagokban terjed jól, így ha a szerkezetet megszakítjuk valamilyen nem szilárd anyaggal, a rezgés terjedése akadályozva van.