• nádtető

A nádtető valós problémái: tűzbiztonság, rágcsálók, mohák és madarak

Tűzbiztonság

Tudjuk, hogy épületeink tűzbiztonságának ér­dekében igen szigorú tűzrendészeti szab­ványok és előírások (telepítés, tűztávolság, anyagfelhasználás, menekülő útvonalak) vannak érvényben szerte a világon. A médiá­ból naponta értesülünk épületekben pusztító tüzekről (Hollywood kedvenc műfaja az égő toronyházak katasztrófája), mégis a nád ese­tében az átlagember fokozottan a tűzve­szélyre gondol.

Jogos-e ez a veszélyérzet? Ha arra gondol­unk, hogy a nád gyúlékony anyag, akkor a válasz: igen. Ha vizsgáljuk a tűzeseti sta­tisztikákat, akkor a nádfedéses épületek tűzesetei az egyéb anyagokból épült házak­nál nem szerepelnek nagyobb arányban.

Évszázadokon át falvak ezreiben sok száz, sok ezer házat fedtek náddal, és nem volt gyakori a tűz. Miért? Az emberek megszok­ták, hogy elővigyázatossággal éljenek. Az emberek „vérévé vált” a tűzmegelőző maga­tartás. Ez a magatartás ma is követelmény bármilyen anyagú épületben. A helyes maga­tartás, az „óvatosság” kiegészítője lehet nap­jainkban a nád gyúlékonyságát csökkentő anyagok használata.

Hasonló kérdés tehető fel: tűzveszélyes-e a bútor, a könyvespolc, a ruhásszekrény? A vá­lasz: igen, de mégis együtt élünk velük. Napjainkban a széles körben terjedő nádfe­dések segítségére siet a vegyipar, olyan anyagokat forgalmaznak, amelyek a gyúlé­konyságot igen nagymértékben csökkentik. A közelmúltban is voltak lángmentesítő anya­gok, amelyek igazoltan tűzvédők voltak, de egyesek az első esőig tartottak, mások el­színezték a nádat.

Napjainkban már vannak olyan anyagok, amelyek elszíneződés nélkül gondoskodnak a nád lángmentességről. (Ezeket általában kombinálják a rovarriasztó anyagokkal.) Összetételüket a vállalkozók ipari titokként kezelik, de van olyan vállalkozó, aki a közelmúltban egy nagyméretű étterem ilyen módon kezelt nádfedéséért 18 (!) év garan­ciát vállalt. Találkoztam hazai honlapon 10 év garanciát vállaló nádkészítő ajánlattal is.

Villámvédelem

A hagyományos nádtetőkön soha, az újabb nádtetőkön ritkán láthatunk villámvédelmet (villámhárítót), pedig az minden épületfaj­tánál szükséges, ezért törvényileg is kötele­ző. A történelmileg is ismert épületkárokon túl napjainkban (az épületekben lévő elektromos és elektronikus hálózatok-berendezések villám okozta károsodását megelőzendő) a villámvédelem bármely anyagú és fedésű épület esetében háromszintű kell legyen, szakember által meghatározott módon. Két­ségtelen, hogy a nád is villám érzékeny, de ha a tervező a villámvédelemre vonatkozó szab­ványok szerint tervez, úgy az épületnek kellő villámvédelmi biztonsága lesz.

Minthogy a nádtetőkön a klasszikus villám­hárítók esztétikailag megkérdőjelezhetőek, ezért az épületet védő külső villámhárítót, az úgynevezett „szívócsúcsot” az épület mellett, pl. különálló oszlopon helyezik el. A nádtetők és villámhárítók esztétikailag is elfogadható kialakítása a holnap építészeinek feladata.

Nádtető villámhárítóval

Rágcsálók

Mivel a nádas házak általában üdülőzónákba vagy kertváros-jellegű településeken épül­nek, így a rágcsálóproblémát (egér, pocok, patkány) a kertvárosi védekezések általános szokásai és gyakorlata szerint kell kezelni. A nádfedéseknél a probléma-többlet, ha a rág­csáló befészkel a nádba, ez esetben az irtó­szer elhelyezése után a keletkezett lyukakat nádcsutakkal helyre kell állítani. Különös probléma, ha a télen üresen álló üdülőépület padlására beköltözik a nyest, amely védett állat. (Lakott, emberi mozgást és tevékeny­séget jelző zajok esetén a nyest továbbáll.)

A nyest kártevése a be- és kijáráshoz szük­séges „alagút” fúrása. Ilyen esetben az el­riasztás módjára ki kell kérni a helyi környe­zetvédelmi felügyelő tanácsát és az elriasz­tás után a járatot ki kell tömni nádcsutakkal. (Van olyan természetbarát nádasház-tulaj­donos, aki télidőre „beengedi” a nyestet.)

Rovarok és madarak

A nádtető napos (DK-i, D-i, DNy-i) oldalán egyes rovarok (kerti lepkék, molylepkék, mezei poloskák) szívesen raknak petéket, azokból bábok fejlődnek és ezek a kedvenc csemegéi a rigóknak és seregélyeknek. A madarak keresik a bábokat, közben eltörik az ép nádszálakat és másnapra a gazda egy csomó lefolyt nádszálat talál. Ez lazítja a nádlekötést, ezért védekezni kell ellene rovarriasztó permetezésével. (Jobb nádazók ezt a lángmentesítővel keverve hordják fel a nád felületére.)

A darázs, a poszméh szívesen használja az ereszvégen látható nádvégek csövecskéit az utódok felnevelésére. Ez mentesíti őket a sejtépítéstől. A nádvégekbe petéket vagy virágport rakó bogarak kellemetlenek lehet­nek, de félni nem kell tőlük. Használjunk illat­anyagot tartalmazó permetet, vagy függesszünk fel vizes bogárcsapdákat.

A veréb-probléma nem a rovarbáboktól függ. Ezek a madarak megtalálják a szegélyekben, ereszekben azokat a nádazó-hibákat, ahol be tudnak fészkelni, rombolva és piszkítva a nádat. Ha a verébfészkeket betömjük nád­csutakkal, ez általában elriasztja ezeket a kismadarakat.

Mohák és egyéb parazita növények

A tetők nem napos (É-i, ÉK-i, ÉNY-i) oldalain majdnem mindig megtelepednek a mohák és más, napszegény zónában is megélő növények. Károkozásuk nem látszik draszti­kusan, de igen veszélyes. A zöld felületet lehet „érdekes” színfoltnak tekinteni, de alat­ta az eső és a hajnali harmat beszívódik és a nádanyag rohamosan korhad. Leszedése házilagosan is lehetséges, de a javításhoz jobb szakembert hívni.

Jól látható a főleg az alsó tetőszakaszon megtelepedett moha.