A napos ház – tervezési szempontok, alapfogalmak
Akár hagyományos, akár nap centrikus épületet tervezünk, először végig kell gondolni mindazokat a szempontokat, amelyek alapján a tervezés különböző fázisaiban választani tudunk az egyes megoldások között. A hagyományos épületek tervezési szempontjai esetenként változnak, az építtetői igények, az életforma, a család összetétele szerint.
A napenergia hasznosítás évezredes tapasztalatait felújító, illetve új eredményeit alkalmazó építészet törekvéseit a vele kapcsolatban használt jelzők – energiatudatos, bio-klimatikus, passzív szolár, környezetbarát, természetelvű – is érzékeltetik. Ezek a törekvések az épületek telepítésétől kezdve a tájoláson át az alaprajzi szervezésen keresztül egészen a külső megjelenésig új szempontokat, az eddigiektől eltérő tervezési elveket jelentenek a tervezők számára.
Az, hogy egy épület jól vagy rosszul működik, elsősorban az elvek megfelelő alkalmazásától függ.
A napos ház tervezésekor a következő legfontosabb szempontokat kell figyelembe venni:
- klimatikus adottságok;
- tájolás, tömegformálás;
- alaprajzi elrendezés;
- ablakok, bejáratok;
- fix hőszigetelő anyagok, illetve szerkezetek;
- mozgatható hőszigetelő szerkezetek;
- árnyékolók.
Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a tervezési elvek állandóan fejlődnek, és emiatt folyamatos változáson mennek keresztül. A tervezési szabályok ajánlásként foghatók fel egy konkrét probléma megoldására nézve, és amint újabb és újabb információk állnak rendelkezésünkre, a megoldások is változhatnak. Ha pedig új, eddig ismeretlen nehézség merül fel, a tervezési elvek sorát ki kell egészíteni a témakörbe tartozó általános érvényű szabályokkal. Fontos megjegyeznünk azt is, hogy a következőkben ismertetendő elveket nem szabad szó szerint alkalmazni. Mivel a napfény, a napenergia hasznosításával foglalkozó kutatások aránylag rövid ideje folynak, a tervezési eljárások állandó finomítására és módosítására van szükség.
Épületekkel kapcsolatos alapfogalmak a természetes bevilágítás és benapozás vonatkozásában
Alapterület: helyiség vagy tér teljes járófelületének területe.
Átlagos belmagasság: a helyiség hasznos alapterületi térfogatának és hasznos alapterületének hányadosa (m3/m2).
Belmagasság: a padló és mennyezet közötti függőleges távolság, szintkülönbség.
Belső fekvésű helyiség: homlokzati nyílászáró nélküli helyiség.
Biztonságos használhatóság: biztonságosan használható az építmény vagy annak része, ha a rendeltetésszerű használókat nem veszélyezteti állékonysági, tűzvédelmi, egészségvédelmi vagy más szempontból nem megfelelő építményrész, szerkezet, berendezés, építési anyag, sem az építményben folytatott tevékenység, illetve annak hatása.
Hasznos alapterület: a vakolt vagy burkolt falakkal határolt teljes alapterületnek az a része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.)
Homlokzat: az építménynek a terepcsatlakozása feletti látható része.
Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek tervezett rendeltetésszerű használata általában folyamatosan két órát meghaladó időigényű, vagy amelyben a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el (pl. lakószoba, oktató-nevelő helyiség, étterem).
Időszakos használat: építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség nem rendszeres, állandó használata.
Közvetlen természetes megvilágítás: közvetlenül a szabadba nyíló, bevilágításra szolgáló felületen keresztül való megvilágítás.
Nagy forgalmú építmény, építményrész, helyiség: amelynek bejáratonkénti személyforgalma tíz perc alatt bármikor meghaladhatja a 300 főt.
Nettó alapterület: a vakolt vagy burkolt falakkal határolt teljes padlófelület.
Nettó össz szintterület: valamennyi építményszint nettó alapterületének összege.
Nyitott lépcsőház: szintenként – a lépcsőház nettó alapterületének legalább 20%-át elérő felületű – homlokzati szabad falnyílással a külső légtérhez közvetlenül csatlakozó lépcsőház.
Szabad belmagasság: előírt legkisebb belmagasság, amelybe a határoló faltól vízszintesen mért 0,20 m-es sávon belül, a padlótól mért 1,90 m magasságig beálló épületszerkezet vagy rögzített vezeték figyelmen kívül hagyható.
Szabad lépcső: csapadéktól nem, vagy csak részben védett lépcső.
Szintkülönbség: két szint vagy építményszint (járó)felülete közötti függőleges távolság.
Szintmagasság (padlószint magasság): az építmény főbejárata – bejárati elő lépcsője – előtti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függőleges távolság.
Szintterület: valamennyi építményszint területének összege.
Szintterület sűrűség: a beépítésre szánt (beépített) terület egyes terület felhasználási egységein a terület felhasználási egység területének és a rajta elhelyezhető (elhelyezett) épületek összes szintterületének viszonyszáma.
Telek aktív zöldterülete: a telek azon, növényzettel borított területe, amelynek talaja szerves (vertikális) kapcsolatban van az eredeti talaj-szelvénnyel, így az élővilág számára potenciális élőhely.
Terepcsatlakozás: az építmény, építményrész és a közvetlenül hozzá csatlakozó rendezett terep (járda) érintkezési vonala.
Tetőfelépítmény: a tető fölé emelkedő, az épület rendeltetésszerű használatát biztosító épületrész, a kémények, a szellőzők és a tetőablakok kivételével (pl. felvonógépház, lépcsőház tetőkijárata).
Tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födém padlófelülete és a magas tető közötti – minden irányból épületszerkezettel körülzárt – tér (padlás).
Tetőtér-beépítés: tetőtérben helyiségek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.
Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség vagy tér van.
Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség.
Zárt lépcsőház: olyan lépcsőház (közlekedőhelyiség), amelynek minden oldalát falszerkezetek határolják.
(Kép fent) A ház és környezete egységes klimatikus viszonyainak megteremtéséhez való tudatos ragaszkodás szép példája, ahol a nap, a kert, a medence, a terasz összekapcsolódik.
(Kép fent) A nagy ablakfelületű, mediterrán környezetű modern ház üdítően hat a benne élőkre.
(Kép fent) A ház, a lakás klímáját befolyásoló tényezők: a kert, a medence, a környező fák.
(Kép fent) Épületet terhelő napsugárzás szabályozása növényzettel, Hl. kerti építménnyel A nyári; B téli napsugárzás; a) épület előtti lombhullató növénnyel; b) épület előtti füves kerttel; c) épület előtti burkolt felülettel; d) épület előtti füvesített területtel, Hl. kerti tó létesítésével, melyek közül az utóbbi – a megfelelő távolságban elhelyezett tükröző vízfelület révén – a lakás téli benapozását nagymértékben javítja.