A padlófűtés előnyei és hátrányai
Minden fűtési rendszernek vannak előnyei és hátrányai. A padlófűtésnek több az előnye, mint a hátránya, ennek köszönhető gyors elterjedése. Az előnyök és a hátrányok összehasonlítása alapján az építtető eldöntheti, hogy a hagyományos, radiátoros rendszert, a padlófűtést vagy a kettő kombinációját választja.
A meleg vizes padlófűtési rendszer legfőbb előnyei:
A levegő hőmérsékletének megfelelő eloszlása:
A levegő hőmérséklete más a padló közelében és más a magasabban lévő rétegekben. A levegő hőmérsékletének megoszlása függ a fűtés típusától, a hőátadás formájától. Valamennyi fűtéstípus, a fűtőtestek minden lehetséges elhelyezésének módja, helye közül a legjobb hőmérséklet-eloszlás a padlófűtéssel érhető el. Ennek köszönhetően, a helyiségben tartózkodók közérzete és hőérzete is jobb lesz. Nincs még egy olyan fűtési rendszer, amellyel jobb hőmérséklet-eloszlást lehetne elérni, mint a padlófűtéssel.
A fűtővíz kisebb hőmérsékletű:
Az táblázatból egyértelmű, hogy a padlófűtés fűtővizének jóval kisebb a hőmérséklete, mint a konvekciós vagy radiátoros fűtés esetében. Ez további előnynek számít, a fűtőrendszer elemeinek ugyanis kisebb terhelést kell elviselniük, a fűtőcsövek kisebb mértékű hőtágulásnak vannak kitéve, kisebb hőmérsékletű víz megfelelő hőt ad akkor is, ha a külső levegő hőmérséklete kicsi.
Kisebb fűtőanyag-fogyasztás:
A hő sugárzással adódik át, a fűtőrendszer a padlón keresztül melegíti a levegőt, ez jobb hőmérséklet-eloszlást eredményez. Ezeknek a tényezőknek köszönhetően a helyiségben 2-3 °C-kal kisebb hőmérsékleten is jó a közérzet. 1 °C-os hőmérsékletcsökkenés 6 %-os fűtőanyag-megtakarítást hoz, 2-3 °C-os hőmérsékletcsökkentéssel tehát 12-18 %-kal kevesebb fűtőanyagra van szükség. Az egész éves fűtést figyelembe véve a konvekciós fűtéssel szemben az átlagosan 15 %-os megtakarításnak köszönhetően jelentős összeget takaríthatunk meg.
Pormentes üzemmód:
A meleg levegő csak nagyon lassan emelkedik, szó sincs olyan mértékű áramlásról, mint a konvekciós fűtés esetében. Mivel a levegőáramlás jóval lassabb, kisebb mértékben keveri fel a helyiségben lévő port. Higiéniai szempontból tehát nagyon kedvező a működése, elsősorban az allergiás emberek érzik meg a különbséget.
A fűtőrendszer nem foglal helyet:
A radiátorok és a konvekciós fűtés egyéb elemei sok helyet foglalnak. A padlófűtés nem foglal helyet, nem is lehet látni, nem hat zavaróan a helyiségben. Ennek köszönhetően alkalmas minden lakószobába, különösen a reprezentációs helyiségekbe.
A padlófűtés kombinálható a konvekciós fűtéssel:
Ma már nem okoz problémát, ha az egyik szobát radiátorral akarjuk fűteni, míg a másikban inkább padlófűtést alkalmaznánk. A jól megtervezett fűtőrendszer, minőségi alapanyagok használata és a színvonalas kivitelezés biztosítja, hogy ne keletkezzenek gondok a kombinált rendszerű fűtés üzemeltetésével. A műszaki megoldások ma már azt is lehetővé teszik, hogy egy helyiségen belül kombináljuk a konvekciós rendszert és a padlófűtést.
Választhatunk a közvetlen és a tárolós fűtés között:
A padlófűtés lehet közvetlen és tárolós megoldású is, ami a radiátoros fűtés esetében elképzelhetetlen. A fűtőszőnyegre terített vékony betonréteg közvetlen fűtést tesz lehetővé, a vastagabb (10 cm vagy ennél is vastagabb) réteg azonban már tartalékolja a hőt, és tárolós rendszerként működik.
Bármekkora felület kifűthető vele:
A padlófűtéses helyiségek alapmérete bármekkora lehet, az egész kicsitől a több száz négyzetméterig terjedhet. Ez a fűtési rendszer lehetővé teszi a külső felületek, például udvar, járda, garázsfeljáró stb. fűtését is.
Bármilyen alaprajzú helyiségek fűtésére alkalmas:
A fűtőkábeleket és a fűtőszőnyegeket hozzá lehet idomítani a helyiség alaprajzához, legyenek azok bármilyen szabálytalan alakúak. A kábelek szabadon hajlíthatok, alakíthatók anélkül, hogy ez befolyásolná élettartamukat, ezért alkalmazhatóak a legkülönbözőbb alakú, felosztású helyiségekben is.
A padlófűtésnek természetesen vannak árnyoldalai, a fűtőrendszer kiválasztásakor ezeket is figyelembe kell venni:
Nagyon pontos munkát igényel:
A bebetonozott csövekből, kábelekből vagy elektromos szőnyegekből álló fűtőrendszert a bebetonozást követően már nem lehet javítani, ezért nagyon gondosan kell előkészíteni. A beton feltörésével nemcsak a fűtés elemei sérülhetnek, hanem az épület statikája is megbomolhat. A szerelést ezért nem szabad elsietni, minden szerelési műveletet követően ellenőrizni kell a munka minőségét.
Figyelem!
A padló nagyon jó minőségű hőszigetelést igényel:
Rossz hőszigetelés esetén a hő nagy része elszökhet a talajba vagy a padló alatti épületszerkezetbe. Mivel a fűtőtest a padlóba van építve, a hőveszteség sokkal nagyobb lenne, mint a radiátoros fűtés esetében. A padlófűtés fűtőtestei, a fűtőkábelek vagy a fűtőszőnyegek alatt jó minőségű, extrudált polisztirénből készült szigetelőréteget kell lefektetni, ami jelentősen drágítja a fűtőrendszert.
Hol alkalmazható?
A sugárzó rendszerű padlófűtés mindenhol alkalmazható, a legkülönbözőbb célra szolgáló épületek legkülönbözőbb helyiségeiben. Általánosságban elmondható, hogy beépíthető mindenhová és alkalmazható mindenhol, ahol a padlócsempe, laminált parketta vagy vékony szőnyeg fektethető, amelyek csak minimális hővezetési ellenállást okoznak.
Egyes családi házakban, üzlethelyiségekben, műhelyekben, cégek épületeinek előterében már hosszú évek óta működik megbízhatóan a padlófűtéses rendszer. A lakásokban elsősorban a konyhában, fürdőszobában és egyes lakószobákban alkalmazzák. Beszerelhető azonban az előszobákba, benyílókba, garázsokba és más helyiségekbe is.
A padlófűtést ugyanis nem kell szobahőmérsékletre beállítani, egyes esetekben elég, ha a helyiséget csak temperáljuk, hogy ne fagyjon meg az ott elhelyezett zöldség, gyümölcs vagy a hidegre érzékeny egyéb anyagok, például festék. Felesleges 20 °C-ra fűteni a benyílót is, a téli időszakban is bőven elég, ha a termosztátot 10 °C-ra állítjuk be.