• lakás

Népi építészeti elemek a lakásban

Az ezredforduló lakáskultúrájában csaknem minden megtalálható, ami az elmúlt évezredben felhalmozódott, úgy régmúlt korok lakberendezési tárgyai, mint stílusai. Szinte egész Európában elterjedt a régi népi vagy sokak által paraszti építészetnek ne­vezett stílus is.

Hasonlóan más lakásberendezési trendekhez, tulajdonképpen itt sem stílusról, hanem építészeti szokások­ról beszélhetünk, a lakás összes he­lyiségében. A paraszti építészet, ezen belül a belső terek kialakítása a legfunkcionálisabbak közé tartozik; feles­leges, díszítőelemet alig tartalmaz. Díszítő motívumként a függönyrojtok, az ágyvégek tornyos kiképzése, a népies festésű háttámlás karos pa­dok, ruhatároló sublótok és a szó­szék jelenik meg.

A népi építészet jellegzetességei

A népi építészet alapjában véve az adott kor technikájának, az alkal­mazott építéstechnológiának és az építők szellemiségének, szakmai fel­készültségének az eredménye minden tájegységben, legyen az Matyóföld vagy a zalai falvak. A máig fennma­radt szokások főként az előbbi terü­leten jellemzőek, a települések „vé­detté” nyilvánítása következtében.

A belsőépítészet, ill. a lakberende­zés legfőbb eleme a ház, a lakás fű­tésének eszköze, legyen az sparhelt vagy éppen a kemencék valamelyike. Ezek meghatározóak voltak, mert a lakás egyetlen (lakó)szobájának ki­zárólagos fűtési lehetőségét jelentették. A főzés télen a tűzhelyen, vagyis a lakószobában, míg nyáron az előszobául szolgáló pitvarban sza­bad kéményes lábas állványon tör­tént.

Funkciók

Az ülőbútorok, mint a pad, a szék, esetleg az asztal, egyben az étkezés és a családi együttlét helyéül szol­gáltak. Ezeket tehetősebb családok­nál mívesebb faragású vagy éppen népi motívumos festéssel látták el a kapcsolt fiaszekrénnyel (tulipános ládával) együtt.

Akik manapság hétvégi vagy lakó­házukat – főként külterületen – né­pi stílusjegyekkel kívánják felruház­ni, komoly gyűjtést kell végezniük, vagy az új hasonmás bútorokat és kellékeket kell beszerezniük.

A szép népi építészeti elemekkel díszített, ill. berendezett lakás építé­szeti alapkövetelményei:

• Falak: kézi tapasztású, natúr ke­rámia, hajópadló, esetleg dön­gölt föld, rongyszőnyeggel fol­tokban terítve.
• Mennyezet: az épület szerkezeti rendszeréhez igazodva kereszt­ vagy mestergerendás. Az utóbbi szebb, mert itt a gerendázat mindkét fajtája megtalálható.
• Ajtók: hevedertokos és az eltérő irányú deszkázatból készült ajtó­lapok egyszerű külső (látszó) hevederpántokkal és zárvasala­tokkal. Nagyon szép a belső ajtók fariglije, valamint a zsinóros, húzó(üzemű) billenő fakilincs.
• Ablakok: az épület külső és bel­ső stílusát egyaránt meghatá­rozza a helyiségenkénti 1-2 ab­lakszem, melyek mérete csak töredéke a jelenleg szokásos ab­lakméreteknek.
• Függönyök: abszolút funkcioná­lisak, mert nagyságuk az ablak­nyílás belső méreténél alig na­gyobb.
• Bútorok: a paraszti kultúra el­múlt néhány száz évéből merítve a legszélesebb palettán kapcsol­hatók az előbbiekhez. Színezé­sük a (használattól kopott) ab­szolút natúrtól a szivárvány teljes spektrumáig terjed, ami új dimenziót nyit a városlakó előtt, ha külterületi házához ezekből válogathat saját kedve szerint.

A mai új építésű házak belső teré­nek hangulatát egy-két, népi épí­tészetből származó főelem teljesen megváltoztatja, és érzelemvilágunk új dimenziót kap.